fbpx

Víztudós: a Velencei-tó állapota csak az embert zavarja

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 szeptember 24.

Pusztultak a halak, de ez csak átmeneti jelenség, ami a turizmust jobban zavarja, mint az élővilágot – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja. Ezzel együtt van megoldás a vízhiány csökkentésére.

halpusztulás Velencei-to
Haltetemek begyűjtése 2021 augusztusában (forrás: Homoródi Szabolcs FB oldala)

 

A sekély tavak esetében, mint amilyen a Velencei-tó, a vízállások nagy mértékű változása természetes folyamat, és az élővilág képes alkalmazkodni hozzá. Az átmenetileg alacsony vízállás csak az embert zavarja, a tó turisztikai hasznosítását nehezíti meg – vallja Dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja napi.hu-nak adott interjújában. A szakember ugyanakkor tudott megoldást az alacsony vízállásra is.

 

Víztározók pótolnák a hiányt

A Velencei-tó vize a vízgyűjtőjén lehullott csapadékokból származik. A tó vízszintszabályozásában legnagyobb szerepet a Pátkai- és Zámolyi-tározók játszanak, melyek a Császárvíz vízfolyáson létesültek. Elsődleges funkciójuk a bővizes időszakokban a vizek tározása a Velencei-tó vízpótlása érdekében, illetve a vízfolyás mentén elhelyezkedő területek elöntés elleni védelme. A kiépült szabályozási lehetőségek nélkül ki is száradhatna a tó, ez legutóbb 1866-ban fordult elő. A tározók üzemrendjében nincs változás, vízminőségük viszont romlott – közli a dékán.

 

víztározók Velencei-to
Két fontos tározó a Velencei-tó felett (forrás: Google)

 

2020-ban a tóra hullott csapadék mennyisége (528 tómm) jelentősen meghaladta a vízgyűjtőről származó hozzáfolyás (158 tómm) mértékét. A lehullott csapadék mennyiségében az elmúlt közel 30 évben statisztikailag nem mutatható ki csökkenés. Az átlaghőmérséklet viszont bizonyíthatóan emelkedett, ami fokozott párolgást és csökkenő lefolyást eredményezett a vízgyűjtőn. Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat: minél kisebb a vízmélység, annál gyorsabban melegszik fel a víztest, ami egyre növekvő párolgási veszteséget eredményez.

Ezzel együtt a szakember szerint a Velencei-tó vízminősége ma sem rossz. A nyáron észlelt halpusztulás oka az oxigénhiány volt: egy sekély vízű tónál a gyors felmelegedés jelentősen csökkenti az oldott oxigén koncentrációját, ami egy érzékeny élettani fázisban halpusztulást okozhat.

 

Kotrás, nádas, víztározás

Dr. Bíró Tibor hangsúlyozza, hogy a mederkotrás és a nádasok nemhogy rontják, inkább javítják a vízminőséget. Előbbivel a még le nem bomlott szervesanyag oxidációját, azaz bomlását segítjük, plusz a vízmélységet is növeljük, lassítva ezzel a felmelegedését, azon kívül a mederanyagból költőszigetek épülnek. A mederkotrással párhuzamosan a tóba torkolló vízfolyások mederrehabilitációja és a vízfolyásokra épített hordalékfogó tározóterek is megújultak, így lényegesen kevesebb hordalék érkezik a tóba.

A nádasok a szervesanyag lebontásának és a növényi tápanyagok beépülésének fő színterei, ökológiai értékükről és partvédelmi szerepükről már nem is beszélve. A nádasok kiterjedését alapvetően a vízmélységi viszonyok határozzák meg, a magas vízborítás nem kedvez a növénynek. (A vízbe jutó peszticidek viszont valóban kárt tudnak okozni a vízi élővilágban.)

A szakember középtávú feladatként a Pátkai- és Zámolyi-tározók, valamint a Császárvíz alsó szakaszának átfogó rekonstrukcióját nevezte meg. Itt kell a tározási kapacitást és a tározási feltételeket javítani. Ha megtörténik a tározók kotrása, a műtárgyak felújítása, a földművek stabilizálása, akkor nagyobb és jobb minőségű víztömeg visszatartására van lehetőség, ami tompíthatja a vízhiányt a Velencei-tóban.

A hírek szerint készül ugyan valamilyen kormányzati terv a vízutánpótlás fokozására, de az egyelőre nem ismert. Emlékezzünk rá, az agrártárca az öntözés-fejlesztési stratégia részeként a vízkormányzást szolgáló műtárgyak és tározók rekonstrukciójára évi 17 milliárd forintot szánt. A Zámolyi-víztározót számos csatorna övezi. (Lásd cikkünket: Klímaválság: ötször ennyi öntözött terület kell.)