Sergii Kharin, akit júniusban neveztek ki a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatójává, több mint 25 éve dolgozik a mezőgazdaság területén. Az elmúlt 13 év alatt a különösen nagy kihívást jelentő kelet-európai régióban segítette a Corteva azon törekvését, hogy javítsa a gazdálkodók és a fogyasztók életminőségét. Szerkesztőségünk az ügyvezetővel a magyar mezőgazdaság kihívásairól, a Corteva innovációiról és arról beszélgetett, hogy a fenntarthatóság hogyan támogathatja a mezőgazdaság fejlődését.
– A mezőgazdasági ágazatban eltöltött sokéves munkája során sok termelővel és gazdasággal találkozott. Mik a tapasztalatai a magyar gazdák szakmai felkészültségéről és elkötelezettségéről?
– Az elmúlt hónapokban sok magyar gazdával találkoztam, és a tapasztalataim nagyon pozitívak voltak. A magyar mezőgazdaság és az alkalmazott technológiák már most is magas színvonalúak. Amikor arról beszélgetünk a gazdákkal, hogy milyen vetőmagokat vetnek, és melyek a legújabb növényvédelmi technológiák, nyitottságot és érdeklődést tapasztalunk részükről. A Cortevánál nagyon fontos, hogy párbeszédet folytassunk a termelőkkel, hogy valóban megértsük azokat a kihívásokat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. A személyes megismerésük fontos számomra, és nagyon örülök, hogy nyitottak az innovatív megoldások iránt. Előretekintőek, proaktívak, és egyértelműen látszik a vállalkozói hozzáállásuk, valamint a siker és a fejlődés iránti elkötelezettségük.
– A Corteva stratégiája a fenntarthatóságra, valamint a jövő társadalmának javát szolgáló technológiák, termékek kutatása és fejlesztése iránti elkötelezettségére összpontosít. Hogyan látja a Corteva azt a vitatott kihívást, hogy a fenntarthatóság gyakran ütközik a gazdasági és üzleti érdekekkel?
– A Corteva egy kutató-fejlesztő vállalat. Tudományos alapokra építünk, és a fenntarthatóság áll üzleti tevékenységünk középpontjában. Ez termékfejlesztésünk, kutatásunk, stratégiánk és működésünk sarokköve. A Corteva kutató-fejlesztő csapata olyan fenntartható megoldások kifejlesztésére összpontosít, amelyek növelik a gazdálkodók termelékenységét és jövedelmezőségét, miközben javítják a gyomnövények, rovarok, betegségek és szélsőséges időjárási körülmények által gyakorolt növekvő nyomással szembeni ellenálló képességet, és védik természeti erőforrásainkat.
Hisszük, hogy a fenntarthatóság és a jövedelmezőség nem két egymásnak ellentmondó fogalom, hanem egyensúlyban vannak, támogatják és segítik egymást. Kiemelt fontosságú az olyan technológiák és termékek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a vízfelhasználás és a vízvisszatartás maximalizálását, a talaj egészségének megőrzését vagy a terméshozam maximalizálását a termelékenység fenntartása mellett. Ezért van felelősségük az olyan mezőgazdasági kutató-fejlesztő cégeknek, mint a Corteva, és ez az oka annak, hogy hatalmas erőfeszítéseket fektetünk a kutatás-fejlesztésbe.
A vállalat évről évre megerősíti a fenntarthatóság és a kutatás-fejlesztés iránti elkötelezettségét. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2025-re a portfóliónkban szereplő minden új megoldás megfeleljen a vállalat fenntarthatósági követelményeinek, amelyek összhangban vannak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival. Ezzel az elkötelezettséggel a vállalat 2023-ban több mint 1,3 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, és 2025-re az éves nettó árbevétel nyolc százalékára növeli a kutatás-fejlesztési beruházásait.
– Hogyan tudnak az olyan vállalatok, mint a Corteva, együttműködni a hatóságokkal a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, valamint a hatóanyagok kivonása és a szabályozás terén?
– A Corteva készséggel áll a hatóságok és a törvényhozók rendelkezésére, hogy megvitassák ezeket a kérdéseket. Vannak olyan együttműködési fórumok, ahol a jogalkotók és a mezőgazdasági vállalatok képviselői találkoznak, és megvitatják a különböző nézőpontokat. A CropLife Europe például egy európai szervezet, amelynek a Corteva is tagja, és amely az európai növényvédelmi szegmenst képviseli az Európai Unióban. A gazdák hangja is nagyon fontos. Vannak olyan esetek, amikor egy olyan kórokozó vagy kártevő jelenik meg vagy várható a területen, amelyre nincs hatékony engedélyezett termék a piacon. Ez azt eredményezheti, hogy a gazdálkodók elővigyázatosságból nem ültetik el azt a növényt, ahol a kártevő vagy kórokozó jelenléte miatt veszélyben van a termésbiztonság. Ilyen esetekben párbeszéd indul a gazdálkodók, a kutató-fejlesztő cégek és a szabályozó hatóságok között arról, hogy miként lehetne ideiglenes, szükséghelyzeti engedélyt adni olyan növényvédelmi megoldásokra, amelyek hatékonyan segítenék a probléma megoldását. Úgy gondolom, hogy a jó út a többirányú kommunikáció, ahol mindenki a fenntartható és megvalósítható megoldásokra összpontosít.
– Milyen innovatív fejlesztésekkel és fenntartható megoldásokkal rendelkezik jelenleg a vállalat, és mikorra várható ezeknek a termékeknek a magyarországi bevezetése?
– Idén 3 repce-, 4 kukorica- és 5 napraforgóhibridet vezettünk be, amelyek újak a Corteva magyar portfóliójában. A Pioneer® hibridek mindegyikével az a célunk, hogy olyan fajtákat nemesítsünk, amelyek a helyi adottságoknak megfelelően maximalizálják a terméspotenciált.
A növényvédő szerek kutatás-fejlesztése során továbbra is kiemelt szempont a termésbiztonság. Az egyik legújabb termékünk Magyarországon a Principal® Forte gyomirtó szer, amelynek hatóanyagai – a jól bevált és népszerű rimszulfuron, nikoszulfuron és dikamba – az Európai Unió legújabb követelményeinek megfelelő arányban, immár a biztonságos felhasználást és rugalmas kijuttatást biztosító széfenerrel együtt vannak jelen a korszerű vízoldható granulátumokban.
A meglévő Pioneer® vetőmagok, növényvédelmi megoldások és hatóanyag-kutatás folyamatos fejlesztése mellett különös hangsúlyt fektetünk a Corteva innovatív biológiai portfóliójára. A biológiai termékek használata olyan eszközöket ad a gazdálkodók kezébe, amelyekkel fenntartható, termelékeny és természetes megoldásokat vezethetnek be gazdaságaikba.
Magyarországon a Corteva portfóliójának idei legnagyobb újdonsága a BlueN® mikrobiológiai termék, amely természetes módon javítja a növények vitalitását a jó termés érdekében. Ez a biostimulátor a vegetációs időszakban kiegészítő nitrogénforrást biztosít valamennyi szántóföldi növénynek, többek között a kukoricának, repcének, napraforgónak és gabonaféléknek. Ez a természetes alapú mikrobiológiai megoldás, amely a nitrogént a levegőből rögzíti, környezeti kockázat (például kimosódás a talajvízbe) nélkül biztosít kiegészítő nitrogénforrást a növények számára. A BlueN® egy tápanyaghatékonyságot optimalizáló készítmény, amely a természetben előforduló Methylobacterium symbioticum baktérium SB23 szelektált törzsét tartalmazza. A baktérium a zöld leveleken, a légzőnyílásokon keresztül jut be a növénybe, és gyorsan megtelepszik az egész növényben, megkötve a légköri nitrogént, átalakítva azt a növény számára elérhető formává, ammóniumionná. A BlueN® így folyamatosan szállítja a nitrogént közvetlenül a növény valamennyi részébe.
A terméket idén ősszel engedélyezték Magyarországon, és a 2024-es termesztési szezonban már elérhető lesz a gazdák számára. A BlueN® már számos európai országban ismert, és alig várjuk, hogy az új termékkel a jövő évtől hozzájárulhassunk a magyar gazdák sikeréhez és fenntarthatósági törekvéseikhez.
– Ha már az innovációról és a jövő technológiájáról beszélünk, mi a Corteva álláspontja a biotechnológiai innovációról, például az új géntechnológiák segítségével történő vetőmagnemesítésről?
– Mint korábban említettem, egy tudományos alapokra épülő kutató-fejlesztő vállalat vagyunk, a tudományban hiszünk. A Corteva az Egyesült Államokban olyan nemesítési technológiákon dolgozik, mint például a CRISPR. Ezzel a technológiával olyan növényekhez jutunk, melyek a természetben is előfordulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel is elérhetők lennének. Így azonban gyorsabban és hatékonyabban, más fajból származó DNS hozzáadása nélkül elérheti a növénynemesítő a kívánt eredményt. Azáltal, hogy ezt az új technikát a kukorica genomjában már meglévő, betegségeknek ellenálló tulajdonságok kombinálására és áthelyezésére használja, a Corteva képes a betegségekkel szembeni tűrőképesség fokozására és a betegségek okozta stressz minimalizálására. Emellett a technológia egészségesebb növényeket eredményezhet, és tovább növelheti a terméshozamot. Néhány éve már sikeresen dolgozunk ezen a technológián az Egyesült Államokban, ahol ezt a módszert a szabályozás szempontjából nem különböztetik meg a hagyományos módon nemesített növényektől, most pedig az Európai Unió tagállamainak jogszabályi környezetére figyelünk, és nyitottak vagyunk a politikai döntéshozókkal és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélésekre, hogy segítsünk megoldani a világ legnagyobb élelmiszeripari kihívásait.
– A mai kihívásokkal teli és rendkívül versenyképes mezőgazdasági környezetben mi jelenthet előnyt és kitörési pontot a magyar termelők számára? Mire kellene összpontosítaniuk a jövőben?
– A gazdák elmondásából tudjuk és érezzük, hogy a tavalyi szárazság után idén is sok kihívással kellett szembenézniük. Azt is látjuk, hogy a mezőgazdaságban jelenleg mindenki a veszteségek csökkentésén, a kiadások optimalizálásán és a hatékonyság maximalizálásán dolgozik. Egyes gazdák a költségek mérséklése érdekében az olcsóbb termékek felé fordultak, vagy csökkentették a növényvédő szerek használatát a földeken, ami veszélyezteti a termésbiztonságot, és potenciálisan csökkenti a terméshozamot.
Azt látjuk azonban, hogy sokan ragaszkodnak a bevált minőséghez, és a prémium vetőmagok és a hatékony növényvédelmi megoldások kombinációjával jó eredményeket értek el. Az olcsóbb vagy kevésbé hatékony inputanyagok vásárlása helyett arra ösztönözzük a gazdákat, hogy a hatékonyságra és a minőségre építsenek.
A kukorica továbbra is fontos szerepet játszik mind az európai, mind a magyar szántóföldi növénytermesztésben. Magyarországon az éghajlatváltozás és az elmúlt évek aszályos időjárása miatt az idén csökkent a kukorica vetésterülete a 2022-es évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 983 ezer hektáron vetettek kukoricát a gazdák, ami nagyjából megegyezik az előző évivel. Ennek ellenére az európai kukorica piac becsült értéke 2023-ban 34,85 milliárd dollár, és 2028-ra várhatóan eléri a 40,95 milliárd dollárt, a 2023–2028-as előrejelzési időszakban 3,28%-os éves növekedési ütem mellett.
A termelők kiadásainak csökkentésére a Corteva kidolgozta a Technológiai Bónusz Programot, amely különböző kedvezményeket kínál a gazdáknak a prémium vetőmagokra és növényvédelmi technológiákra. A gazdálkodók támogatása érdekében továbbra is ár-érték arányos stratégiára összpontosítunk, és azon dolgozunk, hogy olyan innovációkat hozzunk Magyarországra, amelyek segítenek a gazdálkodóknak optimalizálni termelékenységüket és jövedelmezőségüket, és amelyek támogatják a magyar gazdaság fejlődését.
– Ön a kelet-európai üzletágért volt felelős, mielőtt a magyar csapathoz csatlakozott. Szívszorító látni, ami ma Ukrajnában történik – természetesen nemcsak mezőgazdasági és logisztikai, hanem humanitárius szempontból is. A Corteva vetőmagtermesztése Ukrajnában a háború alatt is folytatódott. Milyen intézkedéseket és támogatást tett a Corteva a vállalat alkalmazottainak biztonsága és az ukrajnai termelés biztosítása érdekében?
– A háború kezdetén a helyzet rendkívül kritikus volt. Amikor a lehetséges eszkalálódásról szóló vita elterjedt a médiában, alig egy hónappal az Ukrajna elleni orosz háború előtt, csapatunk vészhelyzeti tervet készített. A vállalat számára mindig a munkatársaink és családjaik biztonsága az első számú prioritás. Ezért az értékrendünknek megfelelően cselekedtünk. Először is segítettünk a kollégáknak, hogy biztonságosabb városokba vagy más országokba meneküljenek. A vállalat létrehozott egy chat-rendszert, ahol a kollégák kommunikálhattak, támogathatták egymást, és szállást kereshettek rokonok és ismerősök között. Emellett a vállalat bevezetett egy napi biztonsági megfigyelő rendszert a munkavállalók számára, ahol minden egyes személy vagy csapat jelenti, hogy ők és családtagjaik biztonságban vannak-e.
Alig két héttel a teljes háború kitörése után a vállalat újraindította normális működését az országban. Ma a csapat nagy része visszatért Ukrajnába. A vállalat generátort állított fel kijevi irodájában, és megnyitotta kapuit az alkalmazottak családjai előtt, lehetővé téve számukra, hogy ott dolgozzanak vagy tanuljanak. Az irodában egy óvóhely is található, ahol mindenki biztonságban van a légitámadások idején.
Ami a termelést illeti, a háború első napján a dolgozók megkezdték az emberek evakuálását az előre elkészített terv szerint. A létesítmény három hétig nem működött. Ezután a Corteva a dolgozók kérésére újraindította a létesítmény működését, mivel a vetési szezon újraindult. Ma a gyár minden biztonsági intézkedést figyelembe véve működik. A területi közigazgatással való együttműködésnek köszönhetően minden szükséges engedélyt beszereztek, és betartották az alapvető biztonsági intézkedéseket, például az áramszüneti óvintézkedéseket, és kiépítettek egy evakuációs útvonalat a közeli bunkerhez, amelyet szintén a Corteva rendezett be, és amelyet a környékbeliek is használnak. A készenléti buszok mindig rendelkezésre állnak, hogy riasztás esetén a kollégákat az óvóhelyekre szállítsák.
Hálásak vagyunk a vállalat támogatásáért és minden munkatársunk segítségéért, akik a háború kezdete óta együtt dolgoztak azon, hogy kollégáink és családjaik a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. A Corteva emellett jelentősen támogatja a humanitárius és jótékonysági tevékenységeket az ukrán lakosság számára, és ingyenes vetőmagot is adományozott a károsult területeken élő ukrán gazdáknak, hogy időben megkezdhessék a vetési kampányt. Folyamatosan támogatjuk a mezőgazdaság helyreállítását, de számos civil szervezettel is együttműködünk, finanszírozást biztosítva az egészségügyi intézményeknek, segítve az evakuáltakat, a rászorulókat és így tovább.
Kohout Zoltán
