fbpx

Miért kell a kén?

Írta: - 2024 április 03. -Hirdetés

 Legyél profi a búza és a repce nitrogén- és kéntrágyázásában!

Tavasszal az őszi vetésű állományok fejlődése megindul. Időjárástól függően ez február közepére, március elejére esik. Sokszor gondot jelent a dózis meghatározása vagy éppen az adott viszonyok mellett leghatékonyabb nitrogénműtrágya kiválasztása. Nitrogénpótlásra, bármely talajkémhatás mellett, a leghatékonyabb termék a Pétisó.

Ha megcsúszunk is van megoldás

Részben azért, mert három makroelemet tartalmaz (nitrogén, kalcium, magnézium), nem savanyítja a talajt, és nem vész el a fele-kétharmada úgy, mint a karbamidnak. A nitrogéntrágyázás hatékonyságát tovább növeli a megosztott kijuttatás. Vagyis a tavaszi dózis felét-kétharmadát bokrosodás végén, szárba indulás elején, felét-egyharmadát szárba indulás közepén-végén célszerű kijuttatni. Ha megcsúszunk a N-fejtrágyázással, akkor pedig egyedülálló lehetőséget biztosít a prillezett Pétisó, mely gyorsan oldódik, és nagyon egyenletes szórásképet, hatóanyag-eloszlást lehet vele elérni, ami egyenletesen fejlett állományt eredményez.

De a nitrogéntrágyázáson túl is van élet! Sokan nem gondolnak arra, hogy ebben az időszakban a búza és a repce nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként is igényel. Bár a vegetatív növekedés és ezáltal a termésképzés egyik hajtóereje a nitrogén, annak hasznosulását, a jobb beltartalmi értékek kialakítását a talaj kénellátottsága, a kéntrágyázás mértéke, szakszerűsége, a termékmegválasztás, az időzítés alapjaiban befolyásolhatja. Az elmúlt évtizedek kénhiányos növénytáplálása szükségessé teszi a kén rendszeres pótlását is. Főleg azokon a területeken, ahol egyoldalú nitrogéntrágyázást folytattak hosszú időn keresztül.

Miért kell a kén?

A nitrogén hatékony beépüléséhez megfelelő mennyiségű kénre van szükség. Ezenfelül a kén serkenti a növények növekedését, fokozza a fehérje- és a sikérképződést, az ellenálló képességet, javítja a sütőipari értéket, növeli az olajtartalmat, javítja a termésbiztonságot. A kénre minden olyan életfolyamatban szükség van, melyben részt vesznek fehérjék vagy fehérjeszerű vegyületek, mivel kén hiányában nincs fehérjeszintézis. A kén a hólével, a téli csapadékkal lemosódik a gyökerezési szint alá, ezért szükséges a korai fejtrágyázás a kéntartalmú műtrágyákkal. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a kiegyensúlyozatlan csapadékellátás is erősíti a kén kimosódását.  A kén pótlása különösen fontos laza (mélyebbre mosódás) és kötött vagy nagy szervesanyag-tartalmú (lekötődés) talajokon, ha csapadékos a téli félév, valamint kénigényes kultúrákban, intenzív vagy korábban egyoldalú nitrogéntrágyázás esetén.

Mennyi ként kell pótolni, mikor és mivel?

Itt alapvetően három problémával találkozhatunk. Az egyik a már évek óta jelenlévő, szemmel is jól látható tüneteket produkáló kénhiány, melyet a talaj adott időpontban alacsony felvehető kéntartalma okoz. A másik a rejtett kénhiány, amikor nincs szemmel látható hiánytünet, de a laborvizsgálat (növényanalízis) már kimutatja a kisebb mértékű hiányt. A harmadik pedig, amikor a kénhiányt megelőzendő vagy éppen a termés minőségét (magasabb fehérje-, olaj-, sikértartalom, jobb sütőipari érték), jobb egészségi állapotot (kevesebb növényvédőszer-felhasználás) célozzuk meg. A fentiek természetesen meghatározzák a kijuttatandó kén mennyiségét, mely az említés sorrendjében csökkenő mértékű. A számításhoz jó kiindulási alapot nyújt az adott állomány kénfogyasztása (fajlagos kénigénye), a nitrogéntáplálás színvonala.

Kénhiány búzában
Kénhiány búzában

A búza 25–40 kg/ha ként (S) vesz fel a talajból, aminek egy részét műtrágyákkal vagyunk kénytelenek pótolni. A búza bokrosodás közepéig kb. 5 kg/ha, szárba indulás végéig újabb 15 kg/ha, majd kalászolásig ismét 15 kg/ha ként vesz fel. Így a kénpótlás időszaka viszonylag hosszú, az intenzív időszak szárba indulástól kalászolásig tart (bár a búza még virágzás után is vesz fel ként). A kénpótlás így akár az első, akár a második nitrogén-fejtrágyázással egybekötve is elvégezhető. Akkor viszont el kell végezni, hiszen ebben a fejlettségben a búza naponta akár 300 g/ha ként is felhasznál.

A repce kénigénye igen magas, akár 60–80 kg/ha (S) is lehet. Ezt a mennyiséget csak kéntrágyázással tudjuk biztosítani a növény számára. A napi maximális felvétel a búzáénak akár a 3-4-szerese is lehet. A repce a fővirágzásig (bár még ezután is) vesz fel jelentős mértékben ként, de a legigényesebb időszak a szárba indulás.

Abban az esetben, ha rejtett kénhiányról van szó, vagy szeretnénk javítani a minőséget, az egészségi állapotot, illetve megelőzni a kénhiányt, célszerű a teljes szükségletnek legalább a felét kijuttatni. Vagyis búzánál 12–20, repcénél 30–40 kg/ha ként. Amennyiben a növényanalízis kifejezett, szemmel látható tünetekben is megnyilvánuló, de csak kismértékű kénhiányt jelez, úgy abban az esetben is elegendő ez a mennyiség.

Ne hagyja magát megtéveszteni: a kénhiány is sárgulást okoz, csak nem az idősebb, hanem a fiatalabb növényi részeken. A búza és a repce minden 100 kg nitrogén-hatóanyag hasznosulásához 12–16 kg/ha ként „kénytelen” felvenni a talajból. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor nitrogénpótlással nem lehet fokozni a hozamot, sőt, rontunk a helyzeten, a kijuttatott nitrogén kevésbé fog hasznosulni.

Mivel a kénigényes időszak egybeesik a nitrogénigényes időszakkal, kézenfekvő, hogy lehetőleg egyetlen termékkel pótoljuk mindkét tápelemet. A nitrogén és a kén egy menetben való pótlására kiváló megoldás a Genezis Pétisó + S 24–12 (24% N és 12% SO3). Előnye, hogy nemcsak a rejtett, hanem a szemmel látható tünetekben megnyilvánuló kénhiányt is orvosolja, sőt, még kalciumot is pótol (9 kg CaO/100 kg). Javasolt dózisát a kén- és a nitrogénigény határozza meg. A Genezis Pétisó + S 2412 granulált, jól szórható, szinte tökéletesen gömb alakú műtrágya. Nagy szilárdságú szemcséi miatt azok nem töredeznek össze saját súlyuknál fogva.

Ha a kénhiányt megfejeljük egy nagyobb adag nitrogénnel, akkor biztos a terméscsökkenés, és a műtrágyázás hatékonysága is rossz lesz, vagyis kidobtuk a pénzt az ablakon.

Előzze meg a kénhiányt, adjon időben ként a búzának és a repcének!

Nitrogén- és kénpótlásra válassza a Genezis Pétisó + S 2412-t!

Kizárólag nitrogén pótlására az egyedülállóan magas (39%) összes hatóanyag-tartalmú Pétisó a legjobb megoldás. Ez a 27% nitrogéntartalmán túl tartalmaz még 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO). Nem savanyítja a talajt, kalciumot és magnéziumot is pótol, mégpedig természetes, jól hasznosuló forrásból származó vegyület formájában. A kalcium és a magnézium nélkülözhetetlen a klorofill képződéséhez, a gyökérfejlődéshez, az egészséges állomány kialakulásához, a felépítő életfolyamatokhoz és a stressztűréshez. A Pétisóban tonnánként 228 kg talajjavító anyag található, melyet, ha külön kellene megvásárolni, akkor az több mint 17 000 Ft-ba kerülne. Fejtrágyaként való kijuttatását legalább két részletben javasoljuk.

A termékért keresse a Genezis Partnerhálózat Üzletkötőit és kövesse a gyártó Facebook-oldalát!