Még mindig könnyen növelhető a búzatermelés Oroszországban. Mikor és hol lesz a plafon?
Évente egymillió hektárt hoztak vissza a termelésbe
A Szovjetunió idején még 120 millió hektáron folyt mezőgazdasági termelés, ami a birodalom felbomlását követően 50 millió hektárra esett. A leváló tagállamokkal nyilvánvalóan sokat veszített Oroszország, emellett sok terület ki is esett a termelésből. Az utóbbi években viszont már 80-82 millió hektárnál jár a termelés, ami leginkább az európai területekre koncentrálódik, de Szibéria déli részén is növekszik. Az orosz mezőgazdasági minisztériumból most azt hallani, hogy idén újabb 300 ezer hektárt helyeznek vissza a termelésbe, és ezzel már 84,5 millió hektárnál járna a művelés alatt álló terület nagysága. Ezen belül a búza 29-30 millió hektárt foglal el.
A 100 milliós termés nem kunszt
Egy 2019-ben írt tanulmány szerint különösebben nagy áldozat nélkül 80-ról 85 millió hektárra növelhető a művelt terület az országban – ezek szerint ezt két éven belül el is érik az oroszok. A szerzők kiemelik: bár ezen felül még 15 millió hektár visszanyerhető a természettől, sokkal kisebb költséggel jár, ha inkább a hozamok emelésével fokozzák a búzatermelést. És pontosan ez történik. Mindössze 5 év alatt 2,4 t/ha-ról 3,1 t/ha-ra nőtt a búza átlagtermése Oroszországban. Mivel műtrágyájuk is van bőven, egy kicsivel intenzívebb termelés mellett pár év alatt 120 millió tonnás búzakibocsátást érhetnének el.
Biztos, hogy eladható?
A 2019-es tanulmány 104 millió tonnás termést látott könnyen megvalósíthatónak, de úgy vélték, ebből 20 millió tonna logisztikai problémák miatt már nagyon nehezen jutna el a külpiacokra. Ez nagyjából az exportpotenciál 30 százaléka. Úgy látták, hogy az Urálon túli területekről már nem hozható át gazdaságosan a gabona a Fekete-tengeri kikötőkbe. Ez így is van, de nem is szükséges áthozni. Két évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy a meglévő vasúthálózat kapacitásai megduplázhatók, és egyszer majd megéri új vonalakat és terminálokat is építeni a szibériai térségben. (Lásd: Az orosz vasúton is dupla annyi gabona fut, mint egy éve.)
Márpedig ez történik. Kína a világ legnagyobb búzaimportőrévé nőtte ki magát, és szívesen vásárol orosz gabonát. Az Altáj régióban termelt tavaszi búza egy új vasúti átkelőnek köszönhetően 700 kilométerrel csökkenti az Oroszországból Kína északkeleti részébe tartó teherforgalom távolságát, és forgalmi kapacitása évi 24 millió tonna rakomány lesz. (Itt írtunk róla.) Másrészt a világpiac felvevő képessége sem korlátlan. Ha az oroszok nagyobb költséggel termelik a nagyobb hozamú búzákat, akkor egy idő után igenis szerepe lesz a távolságoknak és a minőségnek is.
