A gyorsan növekvő fás szárú növények nagyon fontos forrásai a bioenergetikai biomassza előállításának. Ennek a csoportnak a része császárfa (Paulownia tomentosa), ami a gyors növekedése, sokrétű felhasználhatósága és az éghajlati viszonyokhoz való kiváló alkalmazkodóképessége miatt a közelmúltban került az érdeklődés középpontjába.
A Kína területéről származó császárfát a világ leggyorsabban növekvő fájának tartják. A növény Európába Japánon keresztül került. Ez a fafajta 30 méter magasra is megnőhet, nagy, szív alakú levelei 10–20 cm szélesek és 15–30 cm hosszúak, a levélnyele pedig 10–20 cm. Fizikai és mechanikai tulajdonságaikat tekintve ez a fafajta leginkább a fűzhöz és a nyárhoz hasonlít. A 12%-os nedvességtartalmú paulownia fa sűrűsége 220-350 kg/köbméter között mozog, de leggyakrabban 270 kg/köbméter körül ingadozik. A sűrűségének ingadozását főként az eltérő növekedési feltételek okozzák, bár fajonként is megfigyelhető eltérés. A növekedési gyorsaságára vonatkozó adatok nagy szórást mutatnak. Hiszen, ez is fajta és termőhely függő. Az Amerikai Paulownia Szövetségtől származó adatok alapján, a fa első évben kb. 4,5 méterre növekszik. Ezt a második évben további kb. 6 méteres magasság gyarapodás követi. Amikor eléri a kb. 10-12 méteres magasságot, akkor a növekedés üteme, a korai fázishoz képest jelentősen belassul.
A császárfa leginkább a következő területeken kínál hatékony megoldást: a talajerózió elleni küzdelem, biomassza bázis, porcsapda, fokozott széndioxid megkötés és oxigéntermelés.
Az éghajlatváltozás miatt napjainkban fontos kiválasztási szempontnak számít az egyes növények jó ellenálló képessége. Ebben a tapasztalatok szerint jól teljesít a császárfa. Mivel, jól tűri az átmeneti szárazságot. Továbbá képes elviselni a városok kedvezőtlen klímáját és szennyezett levegőjét. A növekedéshez nagy fényigénye van. Nem igényel különleges termőtalajt. Persze a tápanyagban gazdag talajok jobban elősegítik a fa fejlődését. A növény szaporítása magvetéssel és gyökérdugványozással egyaránt történhet.
Napjainkban egyre népszerűbbek a biomassza-termelésre orientált császárfa ültetvények. Ez a fa annyi biomasszát tud termelni egy év alatt, mint amelyhez más fajoknak több évre van szükségük.Ezen a területen a megfelelő hibridek működnek a legjobban.
A császárfa és hibridjei komoly alternatívát kínálnak számos európai őshonos fafajjal szemben, de nem teljesen univerzális faj, ezért megfelelő fajtaválasztást és továbbfejlesztett termesztési módszereket igényel a legoptimálisabb végeredmény érdekében.
A császárfa iránt érdeklődők a facsemetéket, számos hazai kertészetben és faiskolában már megtalálhatják.
Ez is érdekelheti: Gondok vannak a spanyol fokhagymával.
Kevesen tudják, hogy a Paulownia a jövő leghatékonyabb CO2-megkötője is lehet. Az angol kormány 60 tonna/év/ha szénmegkötéssel akkreditálta az első ültetvényét, ami idehaza a magyar gazdáknak a mai ETS karbonkvóta árakon számolva mintegy 1,8 millió Ft/ha/év extra jövedelmet hozhatna, ha rendszerbe kerülne.
Ha a téma bővebben érdekli, a carbonherald.com és a carbonneutralbritain.org részletesen feldolgozta.
A smaragdfa sikerét a Kurza TV részletesen feldolgozta, tekintse meg videójukat: https://youtu.be/FVAV6lONdtk
Czékus Mihály
