Hazánk legnagyobb zöldségtermelői szövetkezete, a közel 500 tagot számláló DélKerTÉSZ pozitív eredménnyel zárta 2022-t. Januárban rákérdeztünk: az idei évet illetően is kedvezőek-e a várakozásaik. Egy egészen más profilú és méretű üzem, a Veresi Paradicsom Kft. meglátásaira is kíváncsiak voltunk.
A működési költségek átrendezik a piacot
E cikk írásakor, január első napjaiban a holland tőzsdén jegyzett földgázárak 69–71 euró/MWh körül mozognak, ami a töredéke az augusztusban látott 300 euró feletti csúcsértéknek, ehelyett a háború előtti szintnek felel meg. Ennek oka, hogy az Európai Unióban átlagosan 83,2% volt a földgáztározók töltöttsége december 30-án, a tél eddig rendkívül enyhének bizonyult, miközben a szél- és napenergiából nyert villamos áram mennyisége negatív árakat hozott az európai árampiacon. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fogyasztók szintjén csökkennének az árak. Ezeket hosszabb távú szerződések rögzítik. Egy-egy telephely az energiamixétől, a szolgáltatótól és a szerződéskötés időpontjától függően most nagyon különböző árakon jut gázhoz, de elmondható, hogy átlagosan kétszer-háromszor magasabb most a gáz költsége, mint egy évvel ezelőtt. A villamos energia ára pedig ezzel kéz a kézben jár.
„Amíg el nem jön a telepi tárolás megfizethető módja, a sok napelem nem hoz olcsóbb fosszilisenergia-árat, hiszen az áramszolgáltató belekalkulálja az áraiba, ha csak ad hoc szolgáltatást igényel a vevő, nem pedig folyamatos szállítást. Ezért rövid távon az alternatív energiaforrás csak drágítja a fosszilist” – vélekedik Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) elnöke. Szerinte 2023 a tavalyi évnél is izgalmasabb piaci helyzetet teremt Európában az aszimmetrikus energiaárak miatt. „Bár tavaly zajlott le a nagy energia- és inputanyagár-robbanás, ekkor még a régi szerződéses árakkal és a bespájzolt inputokkal működtünk. Az átadási árak már 2021 nyara óta emelkednek a Covidból való visszapattanás miatt, majd tovább emelt rajtuk a háborús helyzet. Ez elhozta a várt nyereséget. Nagyjából mindenkit egyformán értek a változások. Most azonban nem tudjuk, kinek hogyan sikerült megállapodásokat kötni, nem tudjuk, milyen startvonalról indulnak az egyes gazdaságok akár hazánkban, akár az EU-ban. Ez nagyon eltérő beszállítói árakhoz vezet, amit nem minden partner fog tolerálni. Gyorsan ki fog derülni, hogy az érvényesíthető bevételi szint kinél eredményez nyereséges működést és kinél nem.”
Csak 310 hektár az üvegház
A KSH adatai szerint mintegy 2200 hektárnyi felületet fednek fóliák és üvegházak Magyarországon. 2020-ban a takarás alatti terület 86%-a fóliaborítás, 14%-a üvegház volt. A takarás alatti területek 71%-a Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés megyében található. A fóliasátrak, üvegházak területének 66%-a nem rendelkezett fűtéssel, míg 16%-án termálvízzel fűtenek a gazdálkodók. Az üvegházterületek szinte teljes egészében termálvízzel fűthetők. A legnagyobb területen, 476 hektáron zöldpaprikát termesztettek takarás alatt.
Mit érdemes termelni?
A szentesi paprika 2021 óta hungarikum, de kevesen tudják, hogy nemcsak a töltenivaló (tv) fehérpaprikát értjük alatta, hanem az itteni kápia, pritamin- és hegyes erőst is. Idén különösen a tv paprika forgalma ugrott meg. Új termék a szövetkezet palettáján a kaliforniai paprika, ami a kínálat színesítését célozza. Erre szükség is van, mivel érezhető elmozdulás történt a fogyasztói ízlésben a nagy méretű, színes és édes paprikák irányában. Hazai termelésben nagyon kevés van még belőle, noha a high tech üvegházakban a feltételek már adottak az előállításához – fogalmazott Nagypéter Sándor. A szentesi paradicsomtermelés is jelentős, ebből a fürtös paradicsom a legfontosabb termékük, de érezhetően nő az igény a különlegesebb paradicsomok iránt, amihez alkalmazkodniuk kell. A kígyóuborka-termelés kis léptékű a termelői közösségben, ezen is szeretnének változtatni, hiszen ebből a termékből is nagy az ország importkitettsége. A paprikafélék színesítésében további tradicionális hungarikum, a pritaminpaprika értékesítésével is megjelent a szövetkezet.
„Tudni kell, hogy hajtatásban jóval kisebb a mozgástér az egyes fajták, ne adj’ isten, kultúrák között, mint szántón. És nem is mindennel éri meg itt foglalkozni. High tech körülmények között elsősorban a paradicsom és a kaliforniai paprika, illetve kígyóuborka éri meg. A padlizsán ritka hazánkban, de azt is megérné termeszteni. A szántón nagy keletje lenne a karfiolnak, brokkolinak, de ezekhez sem a fajtaszortimentben, sem a technológiában nem állunk jól. Pedig a friss piaci termékek terén a 400 milliós Európában kellene gondolkodnunk, amikor beruházunk” – fogalmaz a szövetkezeti elnök.
A TÉSZ tavalyi bevételeinek 62%-a áruházláncokból származott, 20%-a exportból, 13%-a a konzerviparnak szállított zöldségekből. A szövetkezet elsősorban a cseh, szlovák, román és német piacra szállított. Korábban erősebb volt a német értékesítési vonal, de tavaly behúzta a féket ez a spórolós nemzet. Viszont éppen ez a fogyasztói attitűd hozhatja el a fordulatot 2023-ban. A német eredetű zöldség ugyanis már olyan drága, hogy a társadalom minden rétegében megnőtt a hajlandóság az import áru választására a helyivel szemben. Mivel Európában rajtunk kívül nincs még egy ország, ahol 40% felett lenne az élelmiszer-infláció, tulajdonképpen bárhová szállítunk, viszonylag vastag pénztárcákat találunk, legalábbis az ennivaló a háztartási büdzsé kisebb részét emészti fel. Ezért lehet Románia is megfelelő célpont.
Az első negyedév még jó lesz
A kivitel értéke tavaly novemberben időarányosan 1 milliárddal haladta meg a 2021. évit, több mint 3 milliárd forintot tett ki a DélKerTÉSZ-nél. A szövetkezet több mint 17 milliárdos éves forgalma alapvetően az áremelkedésnek köszönhetően ugrott meg, a megtermelt mennyiséget tekintve csak enyhe volt a növekedés. 2023-ban a magyar fogyasztás a mennyiséget tekintve tovább gyengülhet, viszont várhatóan jól tudunk majd exportálni, főként, ha mások magas költségszinten termelnek. „Itthon az első negyedévtől egyáltalán nem félek. Ilyenkor egyébként is a felső középosztály vásárolja a paprikát és paradicsomot, nekik most is van pénzük rá, illetve még nagyon kevés a hazai mennyiség. Ebben az időszakban még a külföldi konkurenciának nincs akkora érdemi negatív hatása. A hollandok ilyen gázárak mellett nem telepítenek február előtt, ami azt jelenti, hogy az első piaci tumultus májusban jöhet el. A második félévtől jobban tartok. Lehet még hideg a tavasz, magasak a számlák, nincs 13. havi nyugdíjkifizetés, családok további személyi jövedelemadó visszatérítése, megszűnnek a kamat- és árstopok.
Hacsak nincs még valami a varázscilinderben, nagy pofon jöhet a fogyasztóknak, és velük együtt mindazoknak, akik belföldre termelnek…” „Az elmúlt években a multik értékesítési gyakorlata is egészen megváltozott” – vette észre az elnök. „Régebben becsalogató termék volt a zöldség, most azonban a láncok a zöldség-gyümölcsön is keresni akarnak. Nem látunk nagy akciókat. Hozzáteszem: a magas fogyasztói árakhoz a csomagolóanyagok drágulása legalább annyira hozzájárult, mint a termelői árak emelkedése, illetve a kereskedelem nyereségelvárása.” Nagypéter Sándor úgy látja, áprilisra már látni fogják a konkurens termékek árazásán, hogy mennyire erős versenytársakkal állnak szemben. Tart egy kissé a törököktől, akik tavaly óta a román tengeri kapukon keresztül ostromolják Európát, hiszen hagyományos piacaikat a háború miatt nehéz elérni a Földközi-tenger északibb részein. Mint mindenki, ő is hendikepnek látja az unió növényvédőszer-használati elvárásait, ami csak versenyelőnyhöz juttatja a kívülről érkező termékeket. Némi reményt ad a magyar zöldségszektornak, hogy a szárazföldön alig mérséklődtek a szállítási költségek. A spanyol konkurencia is részben ezért jut el nehezebben idáig. A vízi szállítás költsége azonban visszaesett a háború előtti időszak szintjére. Így ez okozhat még kellemetlenséget a hazai áru szempontjából.
Várakozások középtávra
A TÉSZ 2022-ben javítani tudott a termelés jövedelmezőségén, az elnök a jelenlegi termelési szint fenntartását mindenképpen reálisak tartja 2023-ban, továbbá bízik az új Közös Agrárpolitika nyújtotta fejlesztési lehetőségekben is. „A TÉSZ-ek átlag 70-75%-os támogatási szinttel juthatnak forrásokhoz 2023-tól. Mi az október végén benyújtott fejlesztési programunkban egy 17 milliárd forint értékű beruházási tervet vázoltunk fel, amit 7 év alatt kívánunk megvalósítani. Lényege, hogy a hamarosan átadandó, 10,5 ezer négyzetméternyi, új logisztikai csarnokunkban a válogatástól kezdve a rakatgyűjtésig a lehető legtöbb műveletet automatizáljuk és digitalizáljuk, továbbá még több szolárenergiát vonunk be a működésünkbe” – sorolja a terveket a szakember. Egy komoly kihívást lát a tervekben, ez pedig az inflációval járó magas hitelkamat. Ezért szükség lenne egy új növekedési hitelprogramra, ami a korábbiakhoz hasonló kedvezményes kamatokkal segítené a beruházásokat. A fejlesztés muszáj kérdés, egész Európa a hatékonyabb termelési rendszerek és alternatív energiaforrások felé fordult, tartani kell a tempót. Így a tervezett beruházásaikat mindenképpen meg kívánják valósítani.
Másrészt tartósnak ígérkezik az élelmiszerek általános felértékelődése, ezen belül pedig különösen a zöldségek szerepe válik hangsúlyossá. A vegán étkezés terjedése Európában töretlen trend, ebben a válság csak átmeneti visszaesést okoz. Nagypéter Sándor abban bízik, hogy az infláció legkésőbb az idei év nyarára fordulóponthoz ér, és az árak valamelyest mérséklődnek, bár a válság előtti szintnél magasabban stabilizálódnak. A legnagyobb kérdés az, hogy a politikai helyzet lehetővé teszi-e majd Európa acélhoz, földgázhoz vagy káliumhoz való hozzájutását. Remélhetőleg fél év múlva tisztábban látjuk az előttünk álló lehetőségeket.
Kisebb méretben is diverzifikálni kell
6,5 hektáros üvegházfelületével a Veresi Paradicsom Kft. a közepes hajtatók közé tartozik Magyarországon, ennek megfelelően egy kisebb, de igényes piacot célzott meg zamatos paradicsomfajtáival, amelyek legfeljebb fél kilogrammos kiszerelésben kerülnek az áruházláncokba. A vállalkozást a Covid hatásai éppúgy érintették, mint bárki mást, de az energiaválság egy szempontból súlyosabban hatott rájuk: míg a hazai termelés java szívesen él azzal lehetőséggel, hogy nem kötelező visszasajtolnia az elhasznált termálvizet, addig ezt a Veresi Kft. tudatosan felvállalta. A lehető legkisebb környezeti lábnyommal akarnak termelni, ennek pedig része a jelenleg nagyon drága villamos árammal működtetett visszasajtolási rendszer üzemeltetése. „Ez tavaly aztán nagy részben el is olvasztotta az összes előnyünket, ami a termálvizes fűtésből származott volna” – jegyzi meg a cégvezető, Márkus Zsolt. A nyári szezonban az áram drágulása önmagában még elviselhető lett volna, mivel a termékek árán is emelni lehetett 25–28 százalékot, ám az eladható mennyiség egy váratlan vírusfertőzés miatt szinte megfeleződött. „A holland palántanevelő negatív PCR-teszttel igazolt palántái végül mégiscsak ToBRFV-fertőzöttnek bizonyultak. Hatalmas mennyiségi és minőségi kiesést szenvedtünk el a barna termésráncosodás miatt, ami a márka sérülését és érezhető piacvesztést is okozott. A bevételeink40 százalékkal estek, és az évet plusz 200 millió helyett mínusz 200 millió forinttal zártuk.” A vállalkozás egy három cégből álló csoport része, ahol a másik kettő nagyon más iparágat képvisel (logisztika, háztartási vegyipar és kozmetika). „Nem várhatom, hogy ők segítsenek ki a bajból, a kertészetnek önmagában is talpon kell tudni maradnia, így új stratégiával álltunk elő: a kertészeti üzemet önmagában is diverzifikáltuk, hogy a vírusfertőzésből eredő kockázatokat minimalizáljuk” – mondja Márkus Zsolt.
Két hektárt átállítottak téli szamócára, a többi az uborkáé és paradicsomé. A téli paradicsomtermesztés a magas energiaárak miatt egyébként teljesen ellehetetlenült. Az előbbi két kultúra kevésbé fényigényes, mint a paradicsom, így világítás nélkül is nyújtható a termelési időszak. A cégvezető úgy látja, 2023 még az energiaválság jegyében telik, és a fogyasztás visszaesésére is számít. „Viszont lesz exportbevételünk, hogy csökkentsük a forintpiaci kitettséget. Egyebekben csak a termeléshez feltétlenül szükséges beruházásokra költünk, és a túlélés a legfontosabb célunk. A csapatnak azt ígértem, hogy áprilisban már könnyebb lesz a helyzet. Azt gondolom, ennek reális az esélye.”
Gönczi Krisztina
