Nyerhetünk is a gázdrágulással a szántón és a hajtatásban

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 október 26.

13 éves csúcson a földgáz és az ammónia ára, egész Európában hiány van belőle. Ennek hatása lesz a növényválasztásra a szántón és a fajtakínálatra a hajtatásban. A termelők jól is kijöhetnek belőle.

 

árpa zöldell
Tavasszal is jó ötlet lehet az árpa (fotó: Gönczi Krisztina)

 

Kevesebb gáz jött az oroszoktól

Hetek óta az energiaválság és a gázhiány a téma a nemzetközi sajtóban is. Már az agráriumon kívülieket is foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen hatása lesz ennek a jövő évi élelmiszerárakra. Röviden: nagy. A magas gázárak fokozni fogják az inflációt és erősen fékezik a gazdasági növekedést.

A gázkrízis egyik okaként a gazdaság újraindítása miatt bekövetkező löketszerűen magasabb energiaigényt, másik okaként az orosz Gazpromot hozzák fel a FitchRatings elemzői. A Gazpromhoz kapcsolódó tárolók (ez az európai kapacitás körülbelül 10%-a) kihasználtsága különösen alacsony Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Továbbá az elmúlt évek szeptembereivel ellentétben a Gazprom most nem kínált fel érdemi mennyiséget prompt szállításra a hosszú távú szerződések mellett. Mindenki az Északi Áramlat gázvezeték elindítására várt, de ez a hatósági jóváhagyások lassúsága miatt késést szenvedett.

 

A csirketrágya is elfogyott

Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel. Iparági becslések szerint eddig a termelésből Európában 500-800 ezer tonna nitrogénműtrágya eshetett ki, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósan korlátozzák a működésüket – írja a növekedés.hu. A termelés ideiglenes leállítását helyezte kilátásba nemrég Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosai is, de a cég máig ilyen bejelentést nem tett.

A Mezőhír a gazdálkodóktól úgy értesült, hogy ideiglenesen szünetelt is a műtrágya forgalmazása. Sokan mostanra már pelletált csirketárgyát rendeltek helyette. A bio minősítésű szervesanyag ára versenyképessé vált a műtrágyával szemben, csakhogy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, a hírek szerint már ebből sem lehet többet rendelni. Mások nem aggódnak: „olyan nincs, hogy műtrágya nélkül maradjunk, a kukoricát pedig meg fogja fizetni a piac”.

 

Dilemmák a szántón

A magas műtrágyaárakra a szántóföldi növénytermesztők háromféleképpen reagálhatnak:

  1. Megveszik a drága tápanyagot és magas termésszintek megcélzásával javítják a jövedelmezőséget. A magas ráfordítási szint elvileg növeli a terményárakat, de ebbe a világpiaci kínálat még beleszólhat. A brazilok másodvetési szándékai legkorábban februárban árulkodnak majd arról, hogy mennyire bíznak a gazdák a kukorica jövedelmezőségében.
  2. Megveszik a drága tápanyagot, de kevesebbet szórnak ki belőle, ezzel alacsonyabb termésszintet érnek el. Ha mindenki így döntene, az kisebb piaci kínálatot és magas terményárakat hozna. A jövedelmezőségen nem feltétlenül változtatna.
  3. Más, jól fizető, de kevésbé nitrogénigényes takarmánynövényre váltanak. Ez a kukorica árát a hiány miatt növelné. Az alternatívaként vetett cirok, tavaszi árpa árát pedig a kukoricadrágulás húzná fel. A gazda zsebét leginkább ez a megoldás dagasztaná, hiszen kis befektetéssel érne el nagyobb hasznot.

A takarmányárak azonban mindenképpen tovább emelkednek, emiatt az abrakfogyasztó ágazatok – sertés, baromfi – kerülnek végveszélybe. A kivágott állományok, a csökkenő állatitermék-előállítás még évekig éreztetheti a hatását a fogyasztói árakban.

 

paprika palánta
Kisebb lesz a konkurencia (forrás: Palánta-Plusz Kft.)

 

Hatások a hajtatásban

Kezdődik a paradicsompalánták előállítása, és hamarosan itt az idő a paprikák nevelésére is. Hazánkban ez döntően termálvízfűtéssel történik, Hollandiában azonban gázfűtéssel működnek az üvegházak – emlékeztetett Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségalosztályának vezetője a Magyar Nemzet hasábjain. Ez azt jelenti, hogy

kevesebb és drágább lesz a holland palánta, ez pedig az összes alternatíva árát a magasba emeli;

– a jövő évben a termálvíz-fűtéssel dolgozó magyar palántások szép bevételre számíthatnak;

– a hazai zöldségkínálat a drágulás miatt kissé csökkenhet;

a spanyolok viszont fűtetlen termesztőberendezésekben dolgoznak, így az innen importált áru előtt egész Európában nagyobb tér nyílhat.