Nyerhetünk is a gázdrágulással a szántón és a hajtatásban

13 éves csúcson a földgáz és az ammónia ára, egész Európában hiány van belőle. Ennek hatása lesz a növényválasztásra a szántón és a fajtakínálatra a hajtatásban. A termelők jól is kijöhetnek belőle.

 

árpa zöldell
Tavasszal is jó ötlet lehet az árpa (fotó: Gönczi Krisztina)

 

Kevesebb gáz jött az oroszoktól

Hetek óta az energiaválság és a gázhiány a téma a nemzetközi sajtóban is. Már az agráriumon kívülieket is foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen hatása lesz ennek a jövő évi élelmiszerárakra. Röviden: nagy. A magas gázárak fokozni fogják az inflációt és erősen fékezik a gazdasági növekedést.

A gázkrízis egyik okaként a gazdaság újraindítása miatt bekövetkező löketszerűen magasabb energiaigényt, másik okaként az orosz Gazpromot hozzák fel a FitchRatings elemzői. A Gazpromhoz kapcsolódó tárolók (ez az európai kapacitás körülbelül 10%-a) kihasználtsága különösen alacsony Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Továbbá az elmúlt évek szeptembereivel ellentétben a Gazprom most nem kínált fel érdemi mennyiséget prompt szállításra a hosszú távú szerződések mellett. Mindenki az Északi Áramlat gázvezeték elindítására várt, de ez a hatósági jóváhagyások lassúsága miatt késést szenvedett.

 

A csirketrágya is elfogyott

Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel. Iparági becslések szerint eddig a termelésből Európában 500-800 ezer tonna nitrogénműtrágya eshetett ki, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósan korlátozzák a működésüket – írja a növekedés.hu. A termelés ideiglenes leállítását helyezte kilátásba nemrég Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosai is, de a cég máig ilyen bejelentést nem tett.

A Mezőhír a gazdálkodóktól úgy értesült, hogy ideiglenesen szünetelt is a műtrágya forgalmazása. Sokan mostanra már pelletált csirketárgyát rendeltek helyette. A bio minősítésű szervesanyag ára versenyképessé vált a műtrágyával szemben, csakhogy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, a hírek szerint már ebből sem lehet többet rendelni. Mások nem aggódnak: „olyan nincs, hogy műtrágya nélkül maradjunk, a kukoricát pedig meg fogja fizetni a piac”.

 

Dilemmák a szántón

A magas műtrágyaárakra a szántóföldi növénytermesztők háromféleképpen reagálhatnak:

  1. Megveszik a drága tápanyagot és magas termésszintek megcélzásával javítják a jövedelmezőséget. A magas ráfordítási szint elvileg növeli a terményárakat, de ebbe a világpiaci kínálat még beleszólhat. A brazilok másodvetési szándékai legkorábban februárban árulkodnak majd arról, hogy mennyire bíznak a gazdák a kukorica jövedelmezőségében.
  2. Megveszik a drága tápanyagot, de kevesebbet szórnak ki belőle, ezzel alacsonyabb termésszintet érnek el. Ha mindenki így döntene, az kisebb piaci kínálatot és magas terményárakat hozna. A jövedelmezőségen nem feltétlenül változtatna.
  3. Más, jól fizető, de kevésbé nitrogénigényes takarmánynövényre váltanak. Ez a kukorica árát a hiány miatt növelné. Az alternatívaként vetett cirok, tavaszi árpa árát pedig a kukoricadrágulás húzná fel. A gazda zsebét leginkább ez a megoldás dagasztaná, hiszen kis befektetéssel érne el nagyobb hasznot.

A takarmányárak azonban mindenképpen tovább emelkednek, emiatt az abrakfogyasztó ágazatok – sertés, baromfi – kerülnek végveszélybe. A kivágott állományok, a csökkenő állatitermék-előállítás még évekig éreztetheti a hatását a fogyasztói árakban.

 

paprika palánta
Kisebb lesz a konkurencia (forrás: Palánta-Plusz Kft.)

 

Hatások a hajtatásban

Kezdődik a paradicsompalánták előállítása, és hamarosan itt az idő a paprikák nevelésére is. Hazánkban ez döntően termálvízfűtéssel történik, Hollandiában azonban gázfűtéssel működnek az üvegházak – emlékeztetett Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségalosztályának vezetője a Magyar Nemzet hasábjain. Ez azt jelenti, hogy

kevesebb és drágább lesz a holland palánta, ez pedig az összes alternatíva árát a magasba emeli;

– a jövő évben a termálvíz-fűtéssel dolgozó magyar palántások szép bevételre számíthatnak;

– a hazai zöldségkínálat a drágulás miatt kissé csökkenhet;

a spanyolok viszont fűtetlen termesztőberendezésekben dolgoznak, így az innen importált áru előtt egész Európában nagyobb tér nyílhat.

 

agrár alternatíva fajtaválasztás földgáz gázár hajtatás kukorica mezőgazdaság műtrágya nitrogén palánta szántó takarmánynövény termálvíz üvegház zöldség