Európában először 2015-ben azonosították, Magyarországon jelenleg három vármegyében mutatták ki a Ralstonia pseudosolananacearum baktériumot. A veszélyes zárlati károsítónak nincs ellenszere, terjedése csak a növényegészségügyi intézkedésekkel akadályozható.
Ha bekapjuk, profilt kell váltani
A Nébih laboratórium 2022 szeptemberében igazolta, hogy Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyében megjelent a zárlati károsító. A Ralstonia hazánkban elsősorban burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs és rózsa fajokon fordulhat elő. A baktériummal való fertőzöttségre a termőterületen először a gazdanövény hervadása, végül pusztulása utal. Súlyos fertőzés esetén, akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat. Hosszútávú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből, mivel csak kultúraváltással védekezhetünk ellene. A fertőzött termőhelyeken gazdanövény termesztése 4-5 évig tilos.
Biztos, hogy biztonságos a szaporítóanyag?
Mivel kémiai védekezési lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre, ezért a legfontosabb az olyan egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet laboratóriumi ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá. Ezt az értékesítést megelőzően kell megtenni, de a barna termésráncosodás kapcsán már bebizonyosodott: a certifikált palánták is lehetnek fertőzöttek. Aki biztosra akar menni, az itthon is ellenőriztet az ültetés előtt.
Kiemelten fontos az öntözővízzel való terjedés megakadályozása, mivel a Ralstonia bizonyítottan képes felszíni eredetű vízzel is terjedni. Fúrt kút használatával ez a rizikófaktor kiiktatható. A művelésre használt gépek, eszközök fertőtlenítése is nagy jelentőséggel bír, ugyanis ezáltal megelőzhető a kórokozó fertőzött területekről egészséges állományokba való áthurcolása. A kórokozó akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni a fertőzőképességét. A vadon termő kesernyés csucsor közeli rokona a burgonyának, paradicsomnak és tojásgyümölcsnek, így kiváló gazdanövénye a kórokozónak. Irtsuk a gyomot!
