Fékeveszett bányanyitás és műtrágyagyár-építés kezdődik

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 március 08.

Az orosz hadművelettel megnőtt a kockázata annak, hogy a globális műtrágya-kereskedelem zavart szenved, és ennek legnagyobb vesztese a világ egyik vezető agráripari termelője lenne.

műtrágyaszórás
Lesz mivel megalapozni a termést? (fotó: Horizont Média)

Itt írtunk róla, hogy Brazília teljes műtrágya-szükségletének 80-85 százalékát importálja, és minden negyedik tonna műtrágya Oroszországból származik. Március 3-án a háború miatt leállt vele a kereskedelem. A kritikus makroelemek nélkül Brazíliában is alacsonyabb lesz a terméshozam, amit a világ egyik vezető agrártermék-exportőre mindenképpen el akar kerülni. Ha ez nem sikerül, akkor azt az egész világ meg fogja érezni a szójabab, kukorica, a cukor, valamint marha-, csirke- és sertéshús árában. A kormány pillanatnyilag intenzíven keresi az alternatív beszerzési forrásokat, és még ebben a hónapban nyilvánosságra hoz egy hosszútávú műtrágya-ellátási stratégiai tervet.

Brazília a felhasznált nitrogén csaknem 96 százalékát importálja (szinte teljes egészében Oroszországból), foszforból 55 százalékos a behozatal aránya (teljesen orosz importból), és a káliumból 97 százalékos az importarány (felerészt orosz-fehérorosz forrásból). A brazil kormány tanulva a jelenlegi helyzetből jobban diverzifikálná a beszerzési forrásait: Oroszország és Fehéroroszország mellett nagyobb szerep juthatna Kanadának, Kínának, Marokkónak és Iránnak is. Hosszabb távon helyi és nemzetközi befektetőket vonzanának az iparágba, hogy az importfüggőséget 2050-re 60 százalékosra csökkentsék.

Nitrogén: van alternatíva

Az oroszok a teljes világkereskedelembe kerülő ammóniamennyiség 24 százalékát adják, ammónium-nitrátból a világpiaci részesedésük mintegy 40 százalékos, ennek fele is Brazíliában landol. Az elemzők azonban úgy látják, mind ammóniából, mind ammónium-nitrátból és karbamidból is könnyen lecserélhető az orosz partner. A nemzeti stratégia az Egyesült Államokat, Európát és Kínát emeli ki potenciális beszállítóként.

Brazília 2050-ig 2,8 millió tonnára kívánja növelni a belső nitrogéntermelési kapacitást. Ennek érdekében 2030-ig legalább két további nitrogéntermelőt vonzana az országba, és további négyet 2050-ig. A kormány legalább 10 milliárd dollárt igyekszik fektetni műtrágyagyárak létesítésébe 2030-ig, majd ismét 10-10 milliárdot 2040-ig és 2050-ig.

Foszfor és kálium: nehezebb helyzet

Foszforból Marokkó és Kína rendelkezik a legnagyobb exportkészlettel, de Oroszország adja a világkereskedelembe kerülő mennyiség 17 százalékát, ezt szinte teljes egészében Brazília vásárolja meg. A dél-amerikai országban öt foszfátműtrágya-gyártó tevékenykedik. 2030-ra a kormány legalább öt új bányát nyitna meg, amire két új műtrágyagyárat is előírányoz. A foszfátkőzet kitermelése 2050-re érhetné el az évi 27 millió tonnát.

Brazília káliumimportjának fele származik Oroszországból és Fehéroroszországból. Ebből a makroelemből Kanada a legnagyobb exportőr – világpiaci részesedése 20 százalékos –, de az előbbi két állam együttesen a globális export 30 százalékát adja. Ma Brazíliában csak egyetlen káliumbánya van, az is az Amazonasz állam területén. A tervek szerint 2030-ra tízre kellene növelni az ország a káliumgyárainak számát, és 2040-re további 10-zel növelni ezt.