Ne az döntsön, aki csak csokoládépapíron látott tehenet

Írta: Sándor Ildikó - 2022 március 08.

A magyar vidék jelenti az ország gazdasági tartalékát, amely az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosítja, ez már a pandémiában is egyértelműen látszott – hangzott el a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán Budapesten, március 5-én.

A rendezvény apropója nemcsak az elmúlt évek eredményeinek számvetése és a célok bemutatása, hanem a magyar kormánynak az Agrárkamarával és a MAGOSZ-szal való együttműködésének ünnepélyes aláírása volt.

díjáradás
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán Dr. Nagy István agrárminiszter munkáját is elismerték. Károlyi Sándor Díjat kapott még Prof. Dr. Birkás Márta, Dr. Balogh Zoltán, Dr. Jávor András, Keresztes János és Dr. Mikó Zoltán. Fotó: Pelsőczy Csaba

A következő években kilencezer milliárd forint jut majd az agráriumnak

Ez az az összeg, ami a közeljövőben a magyar agráriumba érkezik, és aminek elköltését a versenyképességünk kiépítése érdekében kell megterveznünk. A miniszterelnök szerint a soronkövetkező terület az élelmiszeripar, a feldolgozóipar fejlesztése, Ennek kapcsán Orbán Viktor megjegyezte: „ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80%-ban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha húsz százalék a külföldi és nyolcvan százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer nyolcvan százalékban magyar legyen, mindez viszont a vidéken élők munkája nélkül nem lehet. Ehhez viszont a döntés és döntéselőkészítés sem lehet a részvételük nélkül, hisz mégse arra támaszkodjunk, aki csak csokoládépapíron látott tehenet – fogalmazott a gazdakongresszuson Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A kormányfő elmondta: míg 2004 és 2010 között a mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal esett vissza, addig ez 2010 és 2020 között 29 százalékkal emelkedett, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal bővült.

A mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az egész unióban a legjobb eredmény, és míg 2010-ben új gépek beszerzésére 40 milliárd forint állt rendelkezésre, 2020-ban 256 milliárd. az agrárexportunk fejlődése is hasonlóan látványos volt, több mint tíz százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparunk fejlesztéséről korábban itt írtunk.

Ez nekünk is fájni fog

A Gazdakongresszus sem hagyhatta említés nélkül a háborús konfliktusnak és következményeinek elemzését. „A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Ugyanakkor rámutatott, hogy hazánk nyitott kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszert épített eddig is, ezért most az egész külkereskedelmi stratégiánkat a jelenlegi helyzethez kell aktualizálni. „Mi nemcsak a szívünk szerint, de a zsebünk szerint is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen, és a háború miatt beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.” A háború kapcsán életbelépett szankciók kapcsán a miniszterelnök nyíltan közölte: „ez nekünk is fájni fog”. Az egyik legkritikusabb pont jelenleg az energiaellátás, ezért a miniszterelnök szerint  a szankciós politikát az energia területétől tartaná legtávolabb. „Hiszen a drága energia már most is bajt okoz, de ennél nagyobb baj is lehet: ha nincs energia”– fogalmazott Orbán Viktor.

A külkereskedelmünk kapcsán a jelenlegi adatokat is összefoglalta a miniszterelnök: míg az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, vagyis ezen a téren a kitettség menedzselhető, addig az import kérdése már nehezebb. Oroszországból ugyanis a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából pedig 8,4 százaléka érkezik.

Az export-inport problémája mellett a másik következménye a háborúnak a közép-európai valuták „libikókára kerülése”, ami alól hazánk sem tudja kivonni magát. Az azóta is érzékeny témáról bővebben a 400 forint az euro, bent ragadt a gabona. Mi lesz? cikkünkben írtunk.