Néhány éve a hazai mezőgazdasági állami irányítás hiányszakmának nyilvánította az agrárgépészetet. A szektorban már attól tartottak, hogy az egész hazai agráriumot olyan súlyosan érintheti a szakemberhiány, ami kényszerszünetre ítélheti a gazdálkodást. Aztán állami és privát szakmai erőfeszítések eredményeként sikerült fordítani a helyzeten. Ennek egyik eleme a „Legyél Te is agrárgépész!” Országos Bajnokság versenysorozat. Hogy miért, annak most Jánoshalmán, az ország egyik legismertebb középfokú mezőgazdasági iskolájában jártunk utána.
Gépészhiány: fordítottak a kedvezőtlen trenden
A 2010-es évek derekán már attól lehetett tartani, hogy az agrárgépész szakmában tapasztalható szakemberhiány a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesést okozhat. Olyan gyorsan változik a műszaki-technikai környezet, a gépek, berendezések oly tempóban válnak mind összetettebbé, hogy képzett gépkezelők, gépjavítók és karbantartók, sőt, gépkereskedők nélkül a gazdálkodás kényszerszünete is reális fenyegetésnek tűnt. 2016-ban például a szakképzésbe jelentkező 84 ezer diáknak csupán az 5 százaléka indult mezőgazdasági szakon, ráadásul csak negyedük tett sikeres szakmai vizsgát. Az agrárgépészet terén még rosszabb volt a helyzet: a durván 43 ezer agrárgépész végzettségű szakembernek kevesebb mint 10 százaléka (4 ezer) dolgozott a mezőgazdaságban. Aztán jött a fordulat: a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elindította programját a szakma népszerűsítése érdekében, és ezt az Agrárminisztérium (AM) is kiemelten támogatja. Az évtizedfordulóra 70 százalékkal nőtt az agrárgépész szakmát választó diákok száma. Míg például 2015-ben alig ezer diák választotta ezt a szakágat, addig 2019-re már közel négyezer – vagyis a súlyosbodó munkaerőhiányt sikerült megállítani és visszafordítani.
A fiatal agrárgépészeket nemcsak a versenyeken, hanem a pályakezdésben, a megélhetésben is vonzó kilátások várják
Csak rajtuk múlik az érvényesülés
Juhász Zoltán maga is megerősíti, hogy az utóbbi években markáns fordulat tapasztalható a tizenévesek érdeklődésében. A jánoshalmi AM Kelet-magyarországi Agrár Szakképző Központ Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium szaktanára elmondta, hogy 300-ról 420 fölé nőtt a jelentkezők száma. – A jelentkezők jó négyötöde ráadásul nem általános gazda-, hanem mezőgépészképzésre jelentkezik, vagyis a szakág presztízse, híre, vonzereje egyre nő. Ők aztán, attól függően, hogy hány évet szánnak a tanulásra, szakmunkásként vagy technikusként végeznek.
– Mekkora az érdeklődés irántuk, milyen könnyen helyezkednek el?
– Akkora igény van a mezőgazdasági gépészetben jártas fiatalokra, hogy elhelyezkedési nehézségei legfeljebb azoknak lehetnek, akik nem akarnak dolgozni. Csak rajtuk, a lustaságukon vagy fordítva, a szorgalmukon múlik, milyen gyorsan és milyen jövedelmi pozícióval indulnak a munkaerőpiacon. A technikusok képzettsége egyébként nyilván szélesebb körű, így ők elvileg több szakterületen – például kereskedőként, szervizmunkatársként –is könnyebben alkalmazhatók.
Juhász Zoltán, a sikercsapatok felkészítőtanára
Sok diák már gyakorlattal érkezik az oktatásba
A Bács-Kiskun megye délkeleti sarkában fekvő jánoshalmi térség a jó földjeivel aktív mezőgazdasági térségnek számít. Így az sem csoda – teszi hozzá Juhász Zoltán –, hogy a hallgatóknak egy jelentős hányada már maga is végez bizonyos mezőgazdasági gépmunkákat a családi gazdaságban vagy egy cégnél. – Velük már nem is az a baj, hogy ismeretlen számukra a gépek világa, hanem az, hogy hogyan egyeztessék össze az iskolába járást az épp aktuális szántóföldi vagy kertészeti munkáikkal. Maholnap előfordulhat, hogy egy korszerű, automata traktorból mobiltelefonon, képernyőn jelentkezik be a diák a vizsgához… – mondja mosolyogva a szaktanár.
Ez persze komoly előny is, hiszen a gépészetoktatás tipikusan gyakorlati jártasságot igénylő ág. – Természetesen egy középiskolának nincsenek meg az anyagi lehetőségei arra, hogy mindig a legkorszerűbb traktorokon, kombájnokon oktassa a fiatalokat. Nemrég ugyan itt is kialakítottunk EU-pályázati pénzből egy virtuális oktatói termet, ám ehhez még nem kaphattuk meg a legkorszerűbb gépek műszaki tartalmait. (Az idén felszerelt, 6 munkaállomásos virtuális tanterem lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek, egyfajta szimulációs környezetben közel kerüljenek a különféle javítási, karbantartási feladatokhoz az egyes géptípusoknál.) Ilyenkor jól jön, hogy a diákok már az otthoni vagy céges gyakorlataik során olyan gépekkel dolgoznak, amik a kortárs technológiákat alkalmazzák – mondja Juhász Zoltán.
Szép fizetéssel lehet kilépni az életbe
Hozzáteszi, a diákoknak azért is jól jön a gyakorlati tapasztalat, mert őket is megismerik a munkaadók. Sokan már lényegében akkor elszegődnek, elígérkeznek valamelyik céghez, amikor még tanulnak. Ám egy pálya mégiscsak attól lesz vonzó, hogy milyen jövedelmi kilátásokat ígér az önálló életút elején. A mi tippünk 250–350 ezer forintos fizetés – és a tapasztalt tanár visszaigazolja a becslést, hozzátéve, vidéken ilyen jövedelemből igen szép életkezdést lehet biztosítani. – Így van: akiről a munkaadó látja, hogy nemcsak érti a dolgát, hanem hajlandó is megfogni a munka nehezebbik végét, ott egy fiatal pályakezdő is egykettőre megkereshet havi 300 ezer forintot. Ehhez persze az is kell, hogy tudomásul vegye, hogy neki kell letakarítania is a gépet, és hogy az év 52 péntekjéből sokat nem a szórakozóhelyen fog eltölteni…
Az 1. helyezést elért AMATŐR GÉPÉSZEK nevű csapat látogatása a MEGFOSZ elnökénél, az Axiál Kft. bajai otthonában (b2 Juhász Zoltán felkészítőtanár, b3 Harsányi Zsolt elnök, j1 Umenhoffer Péter, a MEGFOSZ marketingbizottságának vezetője, Axiál Kft.)
Elmélet és előadás
Juhász Zoltán nemcsak szakmai, hanem felkészítőtanári minőségében is testközelből ismeri az agrárgépész diákok mindennapjait. Ő az a tréner, akinek a hallgatói a MEGFOSZ „Legyél Te is agrárgépész!” Országos Bajnokságában (LETIA OB) sorozatosan dobogós helyeket értek el. Két éve két csapata: az AMATŐR GÉPÉSZEK és a SZAKISOKK 1., illetve 3. helyezést értek el, míg a 2021-2022-es tanévben a két csapatból egy lett, SZAKISOKK néven. – A siker elsősorban nem az én érdemem, hanem az övék, én voltaképpen csak irányítgatom, terelgetem őket – hárítja el szerényen a diadal büszkeségét az oktató. Valamit mégis bizonyára ő maga is jól csinál, hiszen nemcsak hagyja a fiatalokat, hogy maguk alakítsanak-szervezzenek jól működő csapatot, de motiválja is őket a sikerre. – A csapatoknak ugyanis jónak kell lenni természetesen a szakmai kérdésekben, de jól kell tudniuk „eladni”, prezentálni mindazt, amit tudnak – teszi hozzá.
Márpedig a LETIA OB a valóban sokrétű elméleti szakmai ismeretek mellett több kulcskompetenciát is igénylő tudást vár a versenyzőktől. A verseny általában 7-8 fordulójában egyegy géptípus alkalmazásának ismertetését, üzemeltetési tesztjét kell bemutatniuk, és ezt fotókkal vagy videóval illusztrálniuk. A jánoshalmiak például azzal is kitűntek, hogy drónos felvételekkel dobták fel a szakmai ismereteiket bemutató anyagot. – Az idei versenyszezonban, jelenleg éppen megint 2-3.-ak vagyunk, úgyhogy a jelek szerint megint erős csapatot szerveztek a diákjaink – mondja Juhász Zoltán.
Sok fiatal már diákévei alatt is dolgozik, így közvetlen közelről megismeri a gépek világát. A SZAKISOKK felvételén a csapat tagjai, szüreti munka közben
Izgalmas, tartalmas, jutalmazott
A MEGFOSZ egyébként tavaly – a megváltozott szakképzési és oktatási rendszerre tekintettel a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság mellett Junior Bajnokságot is hirdetett (ebben szerzett 3. helyezést is az említett jánoshalmi csapat). „A Junior Bajnokság létrehozásának az volt a célja, hogy a jelenleg első évfolyamos – alapképzésben részt vevő, azaz 9. és 10. évfolyamos –diákokkal is megismertessük, megszerettessük az agrárgépész hivatást. Az idei versenyre összesen 29 csapat nevezett (LETIA OB: 23) és (LETIA OB JUNIOR: 9), akik szeptember vége óta teljesítik folyamatosan a feladataikat. A junioroknak még inkább kreativitást igénylő feladatokat kell megoldaniuk, a nagyobbakat már sokkal szakmaibb kérdések várják az egyes fordulók alatt” – írta megkeresésünkre a verseny főszervezője, Viczián Ágnes MEGFOSZ-tól. Arra is ügyelnek, hogy a versenyük évről évre szakmaibb legyen, és a versenyen kiemelkedően szereplő diákok izgalmas és tartalmas szakmai utazások mellett szakmai elismerésben is részesüljenek. Az elmúlt években az Agrárminisztérium volt a fő támogató, és 4 napos külföldi utazásra mehettek a nyertesek, valamint a MEGFOSZ tagvállalatai is felajánlottak céglátogatást, nagyon sok ajándékot.
Az MKB Pénzügyi Csoport a program támogatójaként ugyancsak vonzó ajándékokkal motiválta a fiatalokat. Így aztán nem véletlen, hogy nagy az érdeklődés, sőt, a szurkolók száma – tavalyelőtt, a személyes jelenlét mellett lebonyolított döntőn például 600-an drukkoltak a versenyzőknek – is jelentős.
Videó, talajszelvény, precízió
A 17 éves Nagy József fiatal kora ellenére csaknem veteránként vonult be a LETIA OB „csatamezőire”. – A családi gazdaságunkban már két éve folyamatosan filmezek, videóra veszem a gépeket, munkákat. A magam szórakoztatására kezdtem el, de nagyon jól jött a MEGFOSZ versenyén – mondja a jánoshalmi diák. Gazdaságuk összesen 350 hektáros területének egy része legelő, vagyis az állattartás révén nyilván van is mit mozgóképre rögzíteni. – A verseny tavalyi felvonásában a precíziós gépek ismertetése, tesztje volt a legnagyobb kihívás. A mi családi gazdaságunk még ennek az útnak az elején jár: GPS-kormányzás természetesen már van, de például a differenciált kijuttatás még a jövő. Ezért is pályáztunk nemrég a digitális átállás, fejlesztés támogatására – köti össze a családi és hallgatói utakat Nagy József. Az idei LETIA OB legizgalmasabb mozzanata számára a talajvizsgálattal kapcsolatos feladatkör volt, amikor talajszelvényásás alapján ismerkedtek a termőföldek állapotával, megóvásával, javításával.
Kohout Zoltán
