Egy elem, sok érdek

Bürokratikus könnyítésekkel, a gazdálkodói összefogás törvényes feltételeinek megteremtésével, az öntözési szolgalmak, valamint az osztatlan közös felszámolása lehetőségének megteremtésével egyszerre igyekszik a kormányzat segíteni a gazdálkodókat az élelmiszer-önrendelkezés megteremtése érdekében. Idén júniusig lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésre, és március 8-tól az öntözési közösségek együttműködésének támogatására. Az adminisztratív kötelezettségek egy jó része azonban még nem tűnt el, ráadásul az öntözésfejlesztésnek vannak reális határai. A lépéskényszert a kormányzat mellett a klímaváltozás és a józan ész is diktálja.

 


Öntözési közösségek: elstartolt pályázatok – és ami mögöttük van

 

A magyar mezőgazdaság elmúlt két-háromszáz évét nem kizárólagosan, de alapvetően meghatározta a víz kérdése: volt, amikor és ahol sok volt belőle, míg volt, amikor és ahol kevés. Az öntözésfejlesztés kérdése már az újkor hajnalán felmerült, de eleink elsőként az alföldi futóhomok termővé tételével foglalkoztak komolyabban. Nem pusztán a mikroklíma vagy a beszivárgás ésszerű kialakítását kívánták elérni, de törvényileg szabályozták a futóhomokos területek erdősitését is. Az 1800-as években a molnárok még hevesen ellenálltak a vízkivételnek nagy szárazságok idején a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozásának eredményeképpen elkészült malomcsatornát illetően, de 1935-re elkészült az Alföld vízellátásának első öntözési keretterve. A Keleti-főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti szakaszán az 1930-as évek végére készült el a körösvölgyi öntözőrendszer. Az elkövetkező tíz évben komoly MÁVAG szivattyút helyeztek működésbe, majd azt is meghatározták, hogy az egyes növényfajták egy-egy termőterületen mekkora vízigénnyel rendelkeznek. 1937-ben hozták létre az Országos Öntözésügyi Hivatalt, majd 1974-re a hazai öntözési műszaki kapacitás elérte a 451 ezer hektárt. Napjainkban a ténylegesen öntözött területek nagysága 100 ezer hektár körülire zsugorodott, holott a klímaváltozás miatt fellépő kiszámíthatatlan időjárás és megváltozó csapadékviszonyok más értékeket tennének indokolttá. Az Országos Meteorológiai Szolgálat becslései alapján megállapítható, hogy országos viszonylatban 17,2%-kal csökkent a tavaszi csapadékösszeg az elmúlt több mint száz év alatt, az 1981–2010es átlaghoz képest. Nyaranta azonban egyre gyakrabban előfordulnak az özönvízszerű esőzések. A hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű víz nagy része nem hasznosul, hanem elfolyik az erre a célra kialakított csatornákon, már ha vannak egyáltalán ilyenek. A tudósok szerint hosszabb távon a csapadék csökkenése tavasszal és nyáron, míg növekedése inkább ősszel és télen várható.

2016-ban hazánkban a legnagyobb területen esőztető, majd ezt követően csepegtető öntözési módszert alkalmaztak. Az öntözési vízigények kielégítése elsősorban a felszíni víztestekből lehetséges, csak ezek hiányában engedélyezhető a felszín alatti vizek hasznosítása. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet becslései szerint a felszíni vizekből megvalósítható öntözésfejlesztés legnagyobb része a szántóföldi növények termesztését segíthetné, míg a felszín alatti vizekből történő öntözés tekintetében elsősorban a gyümölcsösök 54,4 ezer hektáros területe érdemel kiemelést, de a szőlő vízzel ellátott területe is érdemben bővülhetne. Az elkövetkező tíz évben reálisan 60-70 ezer hektárral nőhet hazánkban az öntözött területek nagysága, elsősorban azért csak ennyivel, mert nagyon költséges beruházásokról van szó, és a rendszer üzemeltetése is komoly kiadásokkal jár. Bár az éghajlatváltozásra az öntözésfejlesztés lehet a kézenfekvő válasz, de bevezetését a rendszerváltás óta a szétaprózott tulajdonosi szerkezet, a termelői együttműködések hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer bonyolultsága, a nehezen hozzáférhető, nem megfelelő mennyiségű öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források hiánya folyamatosan hátráltatta. Ugyanakkor az Alföldön, a Kisalföldön, valamint a Dunántúl keleti vidékein az üzemek kiegyensúlyozott jövedelemhez fűződő érdeke miatt egyre inkább gazdasági szükségletté válik az öntözés.

 

Az öntözési közösségek kialakításának adminisztratív lépései

Azok a mezőgazdasági termelők, akik egyrészt megfelelnek a törvényi feltételeknek, továbbá az öntözési körzet (vagyis az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amelyet az öntözési közösség elismeréséről szóló döntés tartalmaz) területén található földrészlet használati jogával rendelkeznek, és gazdasági társaságba, szövetkezetbe vagy termelői csoportba tömörülnek, öntözési közösségként ismerhetők el. A gyakorlatban az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcs termesztése esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez, vagyis a Nemzeti Földügyi Központhoz () kell benyújtani, amely a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek elismertetésre. A kérelemhez szükséges adatok körét, valamint a csatolandó mellékleteket az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, vagyis a 302/2020. (VI. 30.) kormányrendelet, illetve annak 2. melléklete szabályozza. Az öntözési közösségek elismeréséhez szükséges, vízitervező igénybevételével (új beruházás esetén a vízügyi hatóság előzetes állásfoglalásának kikérésével) kialakított dokumentációnak (bővebben: http://www.nfk.gov.hu/Benyujtando_dokumentumok_ontozesi_kozossegek_elismertetesehez_news_987) tartalmaznia kell a leendő közösség termelőinek és az adott területnek (méretarányos helyszínrajzzal) az adatait, jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot, valamint, ha rendelkezésre áll, a vízjogi engedélyt.

Mindebből következik, hogy az öntözés vízjogi engedélyes tevékenység, vagyis az engedélyezési tervek elkészítése olyan feladat, amelyet kizárólag az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni, amely jogosultággal rendelkezőket a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tart nyilván. Az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat érdekeltségi körébe tartozik többek közt a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával (felszín alatti és felszíni vizek) összefüggő mérnöki tervezés és szakértés, valamint a műszaki ellenőrzés és a felelős műszaki vezetés. A Magyar Mérnöki Kamara mérnökkereső felületének elérhetősége: https://www.mmk.hu/kereses/tagok. Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, vízföldtani, domborzati viszonyok figyelembevételével az öntözési kerület határain belül, úgy, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési közösség a 2. mellékletben meghatározott adatokban bekövetkezett változások tényéről és tartalmáról, valamint az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentett káreseményekről azok bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni az öntözési igazgatási szerv útján a minisztert, és kezdeményezni az elismerés módosítását. Az öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

 


Az öntözési vízigények kielégítése elsősorban a felszíni víztestekből lehetséges

 

Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére, illetve azok számára, akik elérik a területi küszöbértékeket az öntözni kívánt területre, a Nemzeti Földügyi Központ kérelemre környezeti körzeti tervet készít (szükséges adatok: http://www.nak. hu/images/Kamara/Krnyezeti-krzeti-tervhez-szksges-adatok.pdf), ha az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni. Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat a környezeti körzeti terv tartalmazza, így a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. A környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos, de ötévente felülvizsgálandó.

 

Az öntözési szolgalmakról– kártalanítási kötelezettség és a kisajátítás lehetősége

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult. A szolgáló ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni (ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki), hogy az ingatlanán (uralkodó ingatlan) az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megtéríteni a vízügyi hatóság határozata alapján. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt az alapítást kérelmező egyeztetést tart a szolgalommal terhelni kívánt ingatlan tulajdonosával és annak bejegyzett használójával a nyomvonal kialakításának érdekében, azért, hogy az érintett ingatlan rendeltetésszerű használata megmaradjon, és kizárólag a szükséges mértékben legyen korlátozva. Megegyezés esetén a felek szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről. Amennyiben nincs megegyezés, akkor azt indokolni kell, illetve a létesítéskori kártalanítás mértékét képlettel szükséges meghatározni. A kártalanítás összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50 000 Ft × AK × T × G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona-értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha az erdők kivételével a földfelszín alatti öntözési beruházásoknál igénybe veendő területek; bővebben lásd: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3515-utmutato-az-ontozeses-szolgalom-megalapitasahoz/file). Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár. A vízügyi igazgatási szerv a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az aszálykár és a vízkár elhárítása érdekében hivatalból vizsgálja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozza-e vízfolyás- vagy csatornaszakasz. Ha igen, egyik esetben, ha az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz például nem állami tulajdonban van, vagy más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki, kezdeményezi a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését. Ezáltal az adott vízfolyás- vagy csatornaszakasz közcélú vízilétesítménynek minősül majd. Másik esetben a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését kezdeményezi a vízügyi hatóságnál.

 


Az elkövetkező tíz évben reálisan 60-70 ezer hektárral nőhet hazánkban az öntözött területek nagysága

 

Futók és futottak még – aktuális öntözésfejlesztési pályázatokról röviden

Június 4-ig nyújtható be (https://www.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse) a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésével kapcsolatos pályázat, nem csak elismert közösségek számára. Benyújtásának feltételei az elvi, létesítési és üzemeltetési vízjogi engedélyek megléte. Fontos továbbá, hogy újonnan kialakítandó területen jó állapotú legyen a víztest, míg meglévő terület fejlesztése esetén vízmegtakarítást kell elérni. Az igényelhető támogatás mértéke 2 milliárd forint. A támogatható tevékenységek köre öntözőberendezés, tározás, szűrőmező, meliorált utak az energiahatékonyság, víztakarékosság tükrében. Idén március 8-tól november 22-ig nyújtható be (https://www.palyazat.gov.hu/vp5-1652-21-az-ntzsi-kzssgek-egyttmkdsnek-tmogatsa) – az öntözési közösségek együttműködésének támogatására szolgáló pályázat. Ez utóbbi alkalmas többek között víztervek elkészítésére, szolgáltatásvásárlások, rezsi, személyi vagy útiköltség fedezésére is. Az igényelhető támogatás mértéke 90 millió forint, 90% intenzitással.

 

SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ

 

agrár élelmiszer-önrendelkezés gazdálkodói összefogás klímaváltozás mezőgazdaság öntözés öntözési közösség osztatlan közös pályázat szolgalom vízgazdálkodás vízigény víztakarékosság vízügy