Mérlegen nyolc hónap agrár- külkereskedelme

Agrárexportunk idei, időarányos, 1–8. havi 9,2%-os bővülése jórészt a gabona- és gabonatermékek, valamint az olajos magvak kivitelének az átlagot többszörösen meghaladó bővüléséből származott, de a magasan feldolgozott élelmiszertermékek kivitelének átlaghoz közeli vagy azt némileg meghaladó bővülése is hozzájárult a kivitel erősödéséhez.

Amennyiben az árukészlet erre lehetőséget kínál, és a forintárfolyam gyengüléséből származó versenyelőny a továbbiakban is fennmarad, akkor az éves kiviteli érték ismét megközelítheti a 9 milliárd eurós álomhatárt. Az export bővülési ütemét alulmúló importnövekedés pedig jelentős külkereskedelmimérleg-többletet eredményezhet, ami idén is hozzájárulhat az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzéséhez.

Exportszerkezet

A 2019-es év jól indult az agrár-külkereskedelem számára. Az első félévi 11,2%-os exportbővülés dinamikája jórészt – ha nem is teljes mértékben, de – júliusban és augusztusban is fennmaradt. Az összevont, 1–8. havi élelmiszer-gazdasági export augusztus végén 9,2%-os többletet mutatott, miközben az import csak 6,4%-kal bővült. Az időarányos export megközelítette a 6,3 milliárd eurót, az import pedig alig haladta meg a 4 milliárd eurót. A közel 15%-kal bővülő agrár-külkereskedelmi mérlegtöbblet, azaz az export-import szaldó, megközelítve a 2,2 milliárd eurót, az időarányos nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegtöbblet több mint felét, történetesen 65%-át adta. Mindezt egy alig 6-7%-os bruttó hozzáadott értékű mezőgazdaság és élelmiszeripar produkálta. A pénzügyi stabilitás megteremtéséhez tehát az élelmiszer-gazdaság, a rendkívül jelentős külkereskedelmi mérlegtöbblete révén igencsak hozzájárul. Árufőcsoportok szintjén, exportban az alábbi összefüggésekre bukkanhatunk.

Az export bővülési ütemét alulmúló importnövekedés jelentős külkereskedelmimérleg-többletet eredményezhet

Az összevont, 1–8. havi élelmiszer-gazdasági export augusztus végén 9,2%-os többletet mutatott

A legdinamikusabb, mintegy 24%-os kivitelbővülés a növényi termékek kivitelét jellemezte, melyben a fő szerep a gabonaféléknek jutott, hiszen a gabonafélék kivitele 759,4 millió euróról 31,5%-os bővülés mellett 1 milliárd euróra nőtt. A malomipari termékek exportja 18,5%-kal, az olajos magvak kivitele pedig 23,5%-kal bővült. Ezen belül a szójabab exportja közel 62%-kal, a repce exportja 41,7%-kal, a napraforgó kivitele pedig 12,4%-kal nőtt.

A vonatkozó táblázatból egyértelműen kiviláglik, hogy mind a négy élelmiszer-gazdasági termékosztályban nőtt az exportunk. Nevezetesen az élőállat- és állatitermék-export összességében 3,6%-kal, a növényi termékek kivitele 23,6%-kal, a növényi olajok exportja 3,7%-kal, az élelmiszer-készítmények, italok és dohánytermékek kivitele pedig közel 4%-kal bővült.

1. táblázat. Az exportszerkezet alakulása árufőcsoportok szerinti bontásban (forrás: KSH)

Némi bontást is alkalmazva megemlíthető, hogy az élő állat és állati termékcsoporton belül nem a legfajsúlyosabb (622 millió eurós) hús- és vágási termékek kivitele, hanem az élő állat kiszállítása bővült a legdinamikusabban. A 240 millió euróról 266 millió euróra, azaz mintegy 11%-kal növekvő élőállat-kivitelen belül, némi meglepetésre az élő sertés exportja húzta legdinamikusabban az átlagot. A 30,3 millió euróról 42,7 millió euróra bővülő export 41%-os növekményt takar, ami enyhe túlzással közel másfélszeres exportbővüléssel egyenértékű. Élősertés-exportunk fő külpiacai között első helyen érdemes említeni a közel 58%-kal bővülő, 15,5-ről 24,4 millió euróra bővülő román piacot. A jelentősebb élősertés-vásárlóink sorában említendő a 22%-kal bővülő, 4,1-ről 5 millió euróra növekvő osztrák piac, a 2,2-ről 4,5 millió euróra bővülő holland piac, a 2,4ről 4,2 millió euróra (71%-kal) bővülő szlovák piac. Németországot is ide sorolhatnánk, hiszen 600 ezer euróról 1,2 millió euróra nőtt, azaz megduplázódott az élősertés-kivitelünk a német piacra. Az élőállat-exporton belül a nagyobb részarányt képviselő élőmarha-export 86,9-ről 92,5 millió euróra bővülve 6,4%-kal nőtt, az élőbaromfi-export pedig 80 millió euróról közel 87 millió euróra bővülve 8,6%-kal nőtt. Végül a pecsenyebárány és kecske kivitele 9,4%-kal bővülve 34,2-ről 37,4 millió euróra nőtt.

Élőmarha-kivitelünk, a legjelentősebb piacunkat, jelesül a török piacot leszámítva szinte valamennyi relációban jelentős növekedést mutatott. Az összességében csak 6,4%-kal bővülő élőmarhapiacon belül az osztrák piac bőven másfélszeresével, a horvát 32%ot, a lengyel piac 20%-ot meghaladó mértékben bővült, míg az olasz piac közel három és félszeresére nőtt. Az orosz és a horvát piac is 30% fölötti mértékben bővült, miközben a Lengyelországba menő élőmarha-kivitelünk egynegyedével nőtt. Kiugróan fejlődő piacnak számított e tekintetben az említetteken kívül a 67%-os bővülést mutató szlovák piac és az alacsony bázisról induló, de mintegy 20-szoros növekményt mutató koszovói vásárlások. A részpiacok látványos növekményei tehát jórészt kompenzálták a török piaci zuhanást, a mintegy 40%-kal visszaeső török export révén keletkezett kiesést.
Élőbaromfi-exportunk ugyanezen időszak alatt, 87 millió eurós összes kiviteli érték mellett az ukrán piacon mintegy 70%-kal nőtt, a lengyel piacon 41%-kal bővült, a horvát piacon 28, a bolgár piacon pedig 26%-kal nőtt. Csökkent viszont a cseh, a német és az osztrák piacokon. A 37,4 millió eurós, 9,4%-kal bővülő élőjuh- és kecskeexportunk 67%-át lekötő olasz piacunkon 13,5%-kal nőtt, a török piacon 32%-kal bővült az export. A román piacon ugyanakkor megduplázódott, sőt a francia piacon közel háromszorosára nőtt az élőjuhexportunk. A növényitermék-export fejlődése részben már bemutatásra került, de a részletek itt is rejtegetnek némi többletinformációt, olykor meglepő összefüggéseket. A termékcsoport két legjelentősebb exportterméke közül a búza exportjából, 44,4%-os exportárbevételi növekmény mellett, 333,5 millió euró származott az év első nyolc hónapjában. A kukoricaexportból pedig, 31%-os növekmény mellett, 600,5 millió eurós árbevétel keletkezett. Az exportmennyiség is látványosan bővült. A búzakivitel 1,4-ről 1,7 millió tonnára, a kukoricaexport pedig 1,8-ről 2,5 millió tonnára nőtt. Búzaexportunk fő felvevőpiacának 2019 első 8 hónapjában is Olaszország bizonyult. Az exportárbevételi növekmény mintegy egyharmadnyi. A bázisnak mondható 95,8 millió euróról ugyanis augusztus végére olasz búzaexportunk 126,5 millió euróra nőtt. Ennél dinamikusabban bővült a román (40,4 millió eurós) és a horvát (21 millió eurós) búzaexportunk, hiszen mindkét esetben megduplázódó értékről beszélhetünk.

2. táblázat. Kukoricaexportunk alakulása (forrás: KSH)

A kukoricaexport, 31%-kal bővülve, 457,3 millió euróról 600,5 millió euróra nőtt. 860 ezer tonnás exporttal, 16%-os növekmény mellett itt is az olasz piac bizonyult a legjelentősebb felvevőnek. Emellett Ausztria (528 ezer tonnával) fél millió tonnát meghaladó mennyiséget, Németország 407 ezer tonnát, Hollandia pedig 251 ezer tonnát vásárolt ebből a termékből a magyar termelőktől.

A piaci növekmény impozáns: legjelentősebb kukorica-külpiacaink esetében kiugróan nagy növekményekről beszélhetünk. Különösen a német piaci vásárlások közel megötszöröződé-se, a cseh és a francia piaci vásárlások megduplázódása, valamint a holland, lengyel és szlovén kukoricaexportunk 60% körüli bővülése figyelemre méltó, nem is beszélve második legjelentősebb vásárlónk (Ausztria) esetében az export közel egyharmados bővüléséről és a legjelentősebb vásárlónknak számító, a kukoricaexportunk 26%-át felvevő olasz piac 16%-os növekedéséről.

A forint-euró árfolyamváltozás exportra gyakorolt hatása

2018 januárjában, az MNB deviza középárfolyam kimutatása szerint még 309,6 Ft/euró árfolyamon kereskedtünk, 2019 januárjában viszont 322,2 Ft/eurós árfolyamon bonyolódott a kivitel. A különbség 4%, ami nem tűnik soknak. A turistaárfolyamra érzékeny, külföldre utazó persze eléggé elhamarkodott véleményt fogalmaz meg, amikor az árfolyam alakulását szemléli. Holott az apró lépések, pontosabban a nemzeti fizetőeszköz ütemes gyengülése inkább előnyökkel jár a hazai termelők számára, mint hátránnyal, ugyanis a gyengébb árfolyamtól inkább versenyképesség-növekedés, semmint a veszteségek halmozódása várható. A gyengülő nemzeti fizetőeszköz ugyanis, rövid távon exportösztönző és importfékező hatású, hiszen az exportőr az exportra került termékéért kapott eurót jobb áron válthatja forintra, ezzel párhuzamosan az import drágul, így az ilyen árfolyam-politika inkább a hazai termelés védelmét, az exportképesség növelését szolgálja, és importkiváltásra ösztönöz.

A nemzeti fizetőeszköz ütemes gyengülése inkább előnyökkel jár a hazai termelők számára, ugyanis a gyengébb árfolyamtól versenyképesség-növekedés várható

Könnyű belátni, hogy az exportőr számára a gyengülő nemzeti fizetőeszköz lényegesen előnyösebb, mint az erősödő forint, amennyiben a hazai piaci infláció alacsony, nem mindegy ugyanis, hogy a külpiacra kerülő termékért a kibocsájtó forintban mekkora árbevételre tesz szert. Erre példaként szolgálhat a jelenlegi és egy korábbi árfolyam összevetése. Nevezetesen, ha megnézzük, hogy a 2018. 1-7. havi agrárkivitel 4 977 millió eurós (közel 5 milliárd eurós) exportárbevétel, forintban kimutatva 1 569 985 millió forintot tett ki, akkor az export 315,4 Ft/eurós átlagáron bonyolódott. Ha a 2019. 1-7. havi halmozott, közel 5,5 milliárd eurós (5498 millió eurós) agrárexportot változatlan áron konvertálnánk forintra, azaz nem számolnánk a forint gyengülésével, ami azóta valójában bekövetkezett, akkor 1 734 069 millió Ft-ot kapunk, ami az exporttöbbletnek köszönhetően, önmagában mintegy 30,6 milliárd forinttal nagyobb exportárbevételt képvisel, mint az előző évi azonos időszaki kivitel. A 2019. 1–7. havi kivitel azonban ennél, a gyengülő forintnak köszönhetően, lényegesen magasabb (1 764 milliárd Ft), így a két exportérték közötti különbség, kerekítve mintegy 195 milliárd forintra tehető. Ez az exportárbevételi többlet a magyar termelők, feldolgozók, exportőrök hasznát növelte, így jogosnak tűnhet a feltételezés, hogy a forint gyengülése a magyar élelmiszertermékek külpiaci versenyképességét növeli, ami ösztönzőleg hat az export idei alakulására, és feltehetően ösztönzőleg hat az év hátralévő időszakában is. Ezt az állítást erősíti, hogy a jelenlegi, október végi, november eleji MNB Ft/euró árfolyam tartósan 330 forint felett mozog.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
SZABÓ JENŐ

 

Ezeket olvasta már?

Baljós kilátások a honi agráriumban
Míg erőforrásainkat gyakran eltékozoljuk, addig a szakmai elemzések alapvetően négy területen összegzik a kilábalás irányait.
Az ajánlati fajtalistával többletbevételre tehetünk szert
A kukorica ajánlati fajtalista résztvevőit a Szántóföldi Szakmai Napon díjazták.
Új kukoricahibridek meggyőző eredményekkel
Partnereinket magas jövedelmezőséget biztosító, stressztűrő kukoricahibridekkel segítjük.
Fókuszban az ágazat fejlesztési lehetőségei
Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia.