Az energiaárak, a műtrágyaellátás bizonytalansága és az inputanyagárak emelkedése újra erős nyomás alá helyezi az európai mezőgazdaságot. A gazdaszervezetek szerint a nitrogénműtrágya és a búza ára közötti arány 2022 vége óta nem volt ennyire kedvezőtlen a termelők számára.
Nem csak drága: bizonytalan is a műtrágya
Az európai gazdák az új beszerzési szezon előtt nemcsak azzal szembesülnek, hogy milyen áron jutnak műtrágyához, hanem egyre inkább azzal is, hogy lesz-e elegendő elérhető mennyiség. A jelenlegi geopolitikai helyzet ismét megmutatta, mennyire sérülékeny az Európai Unió energia- és műtrágyaellátása, miközben a megfizethetőség is romlik. Ez a mezőgazdaságban közvetlen termelési kockázat. A műtrágya nem olyan költségelem, amelyet következmények nélkül lehet elhagyni: ha a gazda visszafogja a kijuttatást, az a hozamban, a minőségben és végső soron az árbevételben is megjelenhet.
A búza ára nem tart lépést a nitrogénnel
A gazdaszervezetek szerint a nitrogénműtrágya ára és a búza ára közötti arány 2022 vége óta nem látott, fenntarthatatlan szintre jutott a termelők számára. Ez különösen a szántóföldi növénytermesztésben jelent komoly gondot, ahol a nitrogénellátás alapvetően meghatározza a termésszintet és a beltartalmi mutatókat. A probléma egyszerű: ha a terményár nem fedezi az inputanyagok drágulását, a gazdaság jövedelmezősége gyorsan romlik. Ilyenkor a gazda vagy kevesebbet használ fel, vagy nagyobb pénzügyi kockázatot vállal. Egyik sem jó hír sem a termelésbiztonság, sem az élelmiszerárak szempontjából.
Az EU akcióterve most kulcskérdés
Az Európai Bizottság május 19-ére ígérte a műtrágya-akcióterv bemutatását Strasbourgban. A Bizottság tájékoztatása szerint a terv rövid távú és hosszabb távú intézkedéseket is tartalmazhat: célja az uniós műtrágyaipar támogatása, a gazdák segítése, a beszerzési források diverzifikálása, valamint az alternatív műtrágyák előmozdítása a klímacélok fenntartása mellett. A gazdák és agrárszövetkezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy a várható intézkedések nem lesznek elég erősek a válság méretéhez képest. A Copa-Cogeca már február végén konkrét javaslatokat is bemutatott összehangolt uniós fellépésre, a tagállami gazdaszervezetek és szövetkezetek gyakorlati tapasztalatai alapján.
A CBAM tovább növelheti a nyomást
A műtrágyahelyzetet tovább bonyolítja az uniós karbonvám-mechanizmus, a CBAM hatása. A Copa-Cogeca álláspontja szerint a műtrágyák esetében a CBAM alkalmazása további költségterhet jelenthet a mezőgazdasági termelőknek, ezért a szervezet többek között a rendszer ideiglenes felfüggesztését sürgeti a műtrágyákra, amíg az árképzési bizonytalanságok nem rendeződnek. Ez különösen érzékeny kérdés, mert az európai termelők nem elszigetelt piacon dolgoznak. Ha az uniós inputanyag drágább, miközben a termények világpiaci versenyben mozognak, az európai gazdaságok versenyképessége sérülhet.
Kevesebb műtrágya, kevesebb termés?
A megfizethető műtrágya hiánya közvetlenül veszélyeztetheti a terméshozamokat, a terményminőséget és az európai mezőgazdasági kibocsátást. Ez már nem pusztán gazdálkodói jövedelmezőségi kérdés: az élelmiszer-ellátás stabilitására és a fogyasztói árakra is hatással lehet. A szántóföldi növénytermesztésben a döntések most különösen nehezek. Ha a gazda magas áron vásárol műtrágyát, nő a termelési költsége. Ha visszafogja a kijuttatást, romolhat a terméseredmény. Ha pedig az ellátás akadozik, a tervezhetőség is sérül.
A tüntetés csak tünet, a gond mélyebb
A francia és európai gazdaszervezetek május 19-én Strasbourgban figyelemfelhívó akciót tartanak az Európai Parlament közelében, „Farmers Facing the Fertiliser Wall” üzenettel. Az eseményt az FNSEA, a Copa-Cogeca, az FDSEA67 és a JA67 szervezi, közvetlenül az uniós akcióterv bemutatása előtt. A lényeg azonban nem maga a demonstráció, hanem az, ami mögötte van: a gazdák szerint a műtrágyaköltség, az energiafüggőség, a CBAM és az ellátási bizonytalanság együtt olyan falat emel a termelés elé, amelyet sok gazdaság egyre nehezebben tud átlépni.
Most nem kommunikáció, hanem működő megoldás kell
Az EU-nak több eszköze is van a beavatkozásra: piaci monitoring, iparpolitikai támogatás, diverzifikáció, alternatív tápanyagforrások ösztönzése, valamint a gazdák költségterheinek mérséklése. A kérdés az, hogy ezekből elég gyorsan és elég határozottan lesz-e érdemi intézkedés.
MezőHír Tudástár: műtrágyaárak – a növénytermesztés egyik meghatározó inputköltségét jelzik; tartós emelkedésük rontja a gazdaságok jövedelmezőségét, befolyásolja a tápanyag-utánpótlási döntéseket, a terméshozamot, a terményminőséget és az élelmiszer-ellátás biztonságát.
