Az ukrajnai megszállt területeken széteső logisztika miatt zöldségtermelők kerültek kilátástalan helyzetbe: a friss áru napokig vesztegelhet az ellenőrzőpontokon, miközben a költségek sokszor már a várható bevételt is meghaladják.
A zöldség nem vár: a logisztika most viszi el a hasznot
Egyre súlyosabb gondot okoz az ukrajnai ideiglenesen megszállt területeken működő zöldségtermesztő gazdaságoknak a szállítási útvonalak akadozása. A friss termények piacra juttatása ma már nem egyszerűen drágább és lassabb, hanem sok esetben gazdaságilag értelmetlenné vált. A termelők egy része már odáig jutott, hogy a megtermelt zöldség bizonyos hányadát meg kell semmisítenie. Nem azért, mert nincs rá szükség, hanem mert a piacra jutás költsége és kockázata túl magas.
Háromnapos várakozás a friss árunak: ez már minőségrombolás
A SEEDS a Nemzeti Ellenállási Központ információira hivatkozva arról írt, hogy a Krím irányába tartó tehergépjárművek akár három napot is várakozhatnak az ellenőrzőpontokon. Ez a gabonánál is komoly logisztikai probléma lenne, de a friss zöldségnél különösen pusztító hatású. A zöldség érzékeny áru: hőmérsékletre, párára, rázkódásra és időre egyaránt reagál. A hosszú várakozás minőségromláshoz, súlyveszteséghez, fonnyadáshoz, rothadáshoz vezethet. Mire a termék a vevőhöz érne, könnyen elveszítheti piaci értékének jelentős részét.
A gazda termel, de a haszon útközben eltűnik
A helyzetet tovább nehezíti a szállítási költségek emelkedése. Több esetben már nem az a kérdés, hogy mennyi nyereséget hoz az értékesítés, hanem az, hogy egyáltalán fedezi-e a logisztika árát. Ha a fuvar, a várakozás, a veszteség és a közvetítői költség együtt nagyobb, mint a várható bevétel, a betakarított termény nem vagyon, hanem teher. Ez különösen veszélyes azoknál a gazdaságoknál, amelyek frisspiaci értékesítésre rendezkedtek be, és nincs saját tárolójuk, hűtőkapacitásuk vagy feldolgozási lehetőségük.
Hűtőház nélkül nincs menekülőút
A megszállt térségekben korlátozottan állnak rendelkezésre korszerű tárolók, hűtőházak és feldolgozóüzemek. Ez döntő hátrány. Egy jól működő zöldségágazatban ezek a létesítmények nem luxusberuházások, hanem válságkezelő eszközök: időt adnak a termelőnek, csökkentik a veszteséget, és lehetőséget teremtenek más értékesítési csatornák keresésére. Ezek hiányában viszont a gazda azonnali eladási kényszerbe kerül. Ha nincs vevő, nincs fuvar, vagy túl lassú az áru mozgása, a termény értéke gyorsan zuhan.
Túltermelés a gazdaságoknál, magas ár a boltokban
A helyzet egyik legellentmondásosabb része, hogy miközben a gazdaságoknál túlkínálat alakul ki, a kiskereskedelmi zöldségárak továbbra is magasak. Ez klasszikus jele annak, hogy nem a termelési mennyiséggel, hanem az ellátási lánccal van komoly baj. A közvetítők szerepe, a szállítási bizonytalanság, az útvonalak korlátozottsága és az általános piaci kockázat mind rárakódik a végső fogyasztói árra. A termelő keveset vagy semmit sem keres, a vevő mégis drágán jut hozzá az áruhoz.
Az olcsó import tovább szorítja a helyi termelőket
A helyi gazdáknak közben az orosz importból származó, olcsóbb zöldségekkel is versenyezniük kell. Ez tovább rontja a megszállt területeken működő gazdaságok helyzetét, hiszen a saját termékük drágán és bizonytalanul jut piacra, miközben az importáru árversenyre kényszeríti őket. Ha ez tartósan fennmarad, annak nemcsak rövid távú bevételkiesés lehet a következménye. A termelők a következő szezonban visszafoghatják a vetésterületet, vagy teljesen felhagyhatnak egyes kultúrák termesztésével.
A következő szezon is veszélybe kerülhet
Az EastFruit értékelése szerint a folyamatos veszteségek és a stabil, jogszerű értékesítési csatornák hiánya már a következő vetési szezonra is hatással lehet. Ez nemcsak egy-egy gazdaság gondja, hanem ellátásbiztonsági kérdés is. Ha a termelő ma nem tudja eladni az áruját, holnap nem biztos, hogy újra vetni fog. Ez pedig a helyi élelmiszer-ellátás további gyengüléséhez, a piacok beszűküléséhez és az árak tartósan magas szinten ragadásához vezethet.
Forrás: FruitVeb
MezőHír Tudástár: zöldséglogisztika – a friss zöldségek betakarításától a fogyasztóig tartó szállítási, tárolási és elosztási rendszer; működése közvetlenül befolyásolja az áru minőségét, eltarthatóságát, piaci árát és az ellátásbiztonságot, miközben az akadozó logisztika egyszerre okozhat termelői veszteséget és magas fogyasztói árakat.
