Nemcsak termelésből van jövedelmük a gazdáknak, hanem…

A megélhetéshez messze nem elég a szimpla földművelés és állattartás. Szerencsére számos egyéb tevékenység is adódik a szorosan vett termelésen túl, ami szerves részét képezi egy mezőgazdasági vállalkozás mindennapjainak. Ezek jönnek fontossági sorrendben.

 

erdogazdalkodas
A legfontosabb „egyéb” bevételi forrás (fotó: Gönczi Krisztina)

 

Erdeje és szolárparkja minden harmadik gazdának van

Németországban sem kevés, 263 ezer mezőgazdasági vállalkozót tartanak nyilván. Mint a legiutóbbi felmérésből kiderült, ezek 42 százaléka nem pusztán földet művel, állatot tart, hanem egyéb tevékenységekből is származik bevétele. A legfontosabb kiegészítő jövedelmet egy olyan üzemág adja, amelyik számos agrártámogatásnak is célpontja: az erdőgazdálkodás. A másik – bár semmi köze az élővilághoz – szintén erősen támogatott az agrárium, a megújuló energia termelése. Igaz, ha a gazdálkodó valósítja meg a beruházást, ma már csak addig a kapacitásig támogatott a megújulók kiépítése, amennyi az üzem energiaszükségletének biztosításához szükséges. E két iparágból a gazdák 34, illetve 31 százaléka húz hasznot. (Magyarországon már az őstermelők családi gazdasági is képezhet erdőbirtokossági társulatot, bevételeikben pedig 25 százalékot tehet ki a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem.)

 

Bérmunka a kisebbeknek

Az agrarheute.com kiemeli, hogy 10 évvel ezelőtt a megújulókból szerzett mellékes jövedelmet még a gazdák 37 százaléka vette igénybe, míg az erdőgazdálkodás csak 23 százalékuk számára jelentett plusz bevételi forrást. A hangsúlyok tehát eltolódtak az erdők hasznosítása felé. További, egyre fontosabb jövedelmet hozó tevékenység a gépimunka-szolgáltatás egyéb mezőgazdasági üzemek részére. Ma a gazdaságok 27 százaléka végez bérmunkát a kisebb gazdaságok számára, míg 10 éve csak 18 százalékuk tette ezt. Időközben itt is lezajlott egy birtokkoncentrációs folyamat, a kicsik kisebbek lettek, illetve kiszálltak a termelésből, a nagyok pedig a játékban maradó kisüzemek számára bérmunkában végzik a földművelést.

 

Feldolgozni, közvetlenül eladni

A közvetlen értékesítés és termékfeldolgozás szintén nem mezőgazdasági tevékenységek, de ezeket is egyre többen végzik az üzemen belül. Korábban csak a gazdák 13 százaléka vállalkozott ilyesmire, ma viszont már 18 százalékuk nem a kereskedőnek adja át a nyers árut, hanem maga alakítja át a fogyasztónak értékesíthető formába. A gazdaságok 14 százaléka a vendéglátásban, szállásszolgáltatásban is érdekelt, 13 százalékuk pedig – az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan – a fafeldolgozásba szállt be. Az agrárvállalkozók 7 százaléka az idegenforgalomban, szabadidős tevékenységek szervezésében is érdekelt. Említésre méltó kiegészítő jövedelemforrás a tógazdálkodás és kézműves tevékenység is.

Hogy mennyire fontosak ezek a „mellékesek” a gazdaság életében, azt jól mutatja a tendencia, hogy ma már szinte minden negyedik vállalkozásban a jövedelmek több mint 50 százaléka ezekből származik. 10 évvel ezelőtt még alig 12 százalékuk mondhatta el ezt. Másik negyedük bevételeiben 10 és 50 százalék közötti részt tesz ki a mezőgazdaságon túlmutató tevékenység bevételi aránya.

agrár bérmunka bevétel erdőgazdálkodás értékesítés feldolgozás. jövedelem kiegészítő jövedelem kiegészítő tevékenység mezőgazdaság nem termelő tevékenység szálláshely szolgáltatás tógazdálkodás vendéglátás