A tavalyi év egyszerre hozott háborút és aszályt, kevéske kukoricánk rossz minőségű is lett. Búzából viszont nagy volt a tavalyról áthozott árukészlet, az eladási kényszer, és az ukrán áru sem jelentett már akkora konkurenciát. A szeptember végéig rendelkezésre álló adatok alapján pörgött is az export. Az ukrán import korlátozása leginkább az olajmagok beáramlását fogta meg.
A kukoricahiány hatása
Idén április 19-től az összes fontos mezőgazdasági terményre importkorlátozások vannak érvényben Ukrajna felől. A behozott gabona mennyisége mégis mindössze 8-9%-kal csökkent idén a tavalyi év első kilenc hónapjához mérten. Közben a hazai raktárak kiürítése sürgetővé vált a kiválónak ígérkező kukoricatermés aratása előtt. Amit el lehetett adni, azt el is adtunk. Exportszámainkon leginkább az látszik, hogy tavaly kevés (és még kevesebb minőségi) kukorica termett. Agrár-külkereskedelmünk egyenlegét is ez rontotta a leginkább: 2023 első kilenc hónapjában 15%-kal kisebb volt az aktívumunk, mint 2022-ben – derül ki az AKI statisztikai jelentéséből.
Aratás előtt felpörgött az export
A gabonafélék exportértéke 10,6%-kal visszaesett idén, az exportált mennyiség azonban – a szubjektív benyomásokkal szemben – nem változott. Közel 4 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon szeptember végéig, amelyből 2 millió tonna búza, 921,3 ezer tonna kukorica és 917,3 ezer tonna (!) árpa volt. Normál évjáratban dupla ennyi kukoricát tudunk eladni külföldre, de most nem volt hozzá árualap. A tengeriben mutatkozó visszaesést tompította, hogy búzából volt mit eladni (muszáj is volt), így 27%-kal többet szállítottunk belőle a külpiacokra. Megdöbbentő, hogy árpából szinte ugyanannyit értékesítettünk, mint kukoricából.
Minden gabonára az olaszok a legnagyobb vevők
A kukorica exportátlagára 27%-kal emelkedett, a búzáé 16%-kal csökkent 2023 első három negyedévében a bázisidőszakhoz képest. Az exportkukorica legnagyobb vásárlója a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt, a hazai kukoricakivitel 57%-át (522,6 ezer tonna) szállították erre a piacra. További nagy vásárló volt még Ausztria (15,5%, 142,6 ezer tonna) és Németország (6,6%, 61 ezer tonna). Mindhárom partnerországba sokkal kevesebb kukoricát szállítottunk, mint egy éve.
A búza fő vásárlója is Olaszország volt (52%, 1,1 millió tonna), illetve Ausztria (23%, 475,1 ezer tonna). Emellett Németország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is fontos piacok. Árpából Olaszország és Románia egyformán fontos vásárlónk, nagyjából a kivitt mennyiség 30-30%-án osztoztak. Ausztriába az árpamennyiség 16%-a jutott.
Megtorpant az ukrán olajmagok behozatala
A tavalyi év első kilenc hónapjához mérten az idei évben sokat csökkent a behozott és továbbszállított olajmagok mennyisége (ezeket nem igényelte a hazai feldolgozóipar). Látványosan zuhant a napraforgóimport mennyisége (-28%), de a kivitelt is esett (-34%). A legtöbb napraforgó Ukrajnából (87,3 ezer tonna) és Romániából (75,1 ezer tonna) érkezett. Legfontosabb exportpartnereink szinte egyenlő arányban Ausztria (44 ezer tonna), Csehország (41 ezer tonna) és Olaszország (39 ezer tonna) voltak.
Repcéből a saját termelésünk sokat csökkent, így ebből hiába hoztunk be 5%-kal többet az országba, 20%-kal esett a kivitel. A legtöbb repce Romániából (87,7 ezer tonna) és Szerbiából (19,3 ezer tonna) érkezett. Legfontosabb vásárlóink egyenlő arányban Németország és Ausztria voltak.
Szójából csak 2%-kal mérséklődött az import. Az ukrán termelés stabilan erős ebből az olajmagból, a behozott árumennyiség csaknem 60%-a innen érkezett (63 ezer tonna), de fontos szállító volt még Szlovákia is (23%, 24 ezer tonna). Mindent egybevetve az olajos magvak kereskedelmi aktívuma 5 százalékkal 33,4 millió euróra javult idén.
Kapcsolódó cikkeink:
Még bőven van mozgástér a kukorica árában
Magyar esélyek az orosz búza árnyékában
Moldovai kitérővel jön az EU-ba az ukrán napraforgó