Egyre drasztikusabb lépésekre kényszerülnek a háborúzó felek. Június hatodikán a Dnyeper folyó hatalmas víztározójának gátját rongálták meg, egy nappal később pedig az orosz ammóniavezetéket. Mindezeknek közvetlen hatása van a mezőgazdaságra.
Ukrán veszteségek
A Kahovka vízi erőmű a frontvonal kellős közepében fekszik, a Dnyeper folyó Fekete-tengerbe ömlő, felduzzasztott vízére épül. A folyó nyugati oldala ukrán, míg a keleti orosz ellenőrzés alatt áll, folyamatos harcok dúlnak körülötte. A tározó vizét megtartó gát június 6-i megrongálása már jövőre sivataggá változtathatja a dél-ukrajnai földeket – jelentette ki Ukrajna Agrárminisztériuma. Az ország ugyan nem számolhat a Dnyepertől délre fekvő területekkel, de az áradás a folyó jobb parti részén is mintegy 10 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet érint.
A katasztrófa leállítja Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban 31 szántóföldi öntözőrendszer vízellátását. 2021-ben ezek a rendszerek 584 ezer hektáron biztosítottak öntözést, de most a többségük orosz ellenőrzés alatt áll. 2023-ban már csak 13 öntözőrendszer fog működni a Dnyeper jobb partján – áll az ukrán szakminisztérium közleményében. Nem derül ki, hogy korábban mennyi működött az ukrán oldalon, vélhetően nem sokkal több.
Orosz veszteségek
A bal parton, az orosz megszállás alatt lévő területen sokkal nagyobb a kár. Itt található a sokat emlegetett Zaporizzsja nukleáris erőmű is, de ennek vízellátása a hírek szerint megoldott. Továbbá létfontosságú főcsatornák lépnek itt ki a Krím-félsziget és Herszon régió felé. Az Észak-krími csatornát az ukrán hatóságok a félsziget orosz annektálása után, 2014 áprilisában lezárták. 2022-ben az előretörő orosz hadsereg felrobbantotta a csatornát elzáró gátat, és újraindult az Észak-Krím vízellátása a Dnyeperből. Magyarán a Krím-félsziget a csatorna nélkül is működni tudott 6 éven át. Herszon régiót szintén a víztározó látja el édesvízzel. Ha a csatorna kiszárad, akkor a Kahovka tározótól keletre a talajvíz szintje is lényegesen csökkenni fog.
Mindezek alapján az ukránoknak kedvez a gátszakadás, másrészt furcsa, hogy a katasztrófa előtt a víztározó szintjét extrém magasra emelték az oroszok, és egy héttel előtte tettek közzé egy kormányrendeletet, amelyben megtiltják a hidrotechnikai építményeket érő balesetek kivizsgálását 2028-ig.
Az ammóniavezeték felrobbantása és a gabonafolyosó
A gátrobbantás után egy nappal a világ legnagyobb ammóniavezetékét is támadás érte. A Togliatti–Odessza közel 2500 kilométeren szállítja a műtrágya előállításához nélkülözhetetlen, rendkívül mérgező, a tüdőre és a szemre egyaránt veszélyes gázt. A vezeték a háború kirobbanása óta nem üzemel, de a csövekben még mindig nagy mennyiségű ammónia található. Oroszország valamennyi, a gabonafolyosó meghosszabbításáról szóló tárgyalásba bevonta ennek a vezetéknek is az ügyét: szerették volna elérni, ha a megállapodás keretében Odesszából nemcsak ukrán gabona, hanem orosz műtrágya-alapanyag is útnak indulhatott volna.
A gabonafolyósóra vonatkozó megállapodást július közepén kellene ismét megújítani, de a hírek szerint már most rendkívül lassan működik ez a szállítási útvonal, helyette ismét a dunai forgalom az élénkebb. A hajórendelések az eddigi tapasztalatok alapján a határidő lejárta előtt két-három héttel már leállnak Odessza felé. Az események alapján rendkívül nehéz lesz a gabonafolyosót életben tartani az aratás után, ez viszont az ukránok számára teremt előnytelen helyzetet.
Gabonaárak
Az eseményekre válaszul a chicagói tőzsdén háromhetes csúcsra emelkedett a búza határidős jegyzése. Az európai térség árait alapvetően az olcsó orosz búza irányítja. Elemzők szerint már az is eredmény, ha a gabonaárak nem csökkennek tovább. Jelenleg a szeptemberi búzát 228 euróért (84 ezer Ft) veszik Párizsban, a magyar telephelyi ajánlatok is változatlanok.
