Minden egyes élelmiszerre fordított forint kb. 2,7 forint többletkeresletet generál a gazdaságban. A feldolgozóipar a mezőgazdaság felvevőjeként döntő hatással van az agrárium sorsára. A termelőknek is az az érdekük, hogy erős élelmiszergyárak várják a termékeiket.
Probléma
Napjainkban a mezőgazdasági termékelőállítás alapvetően néhány mezőgazdasági kultúrára korlátozódik. Alacsony a kertészet szerepe, a szőlészet és a borászat jelentősége zsugorodik, az állattenyésztés erőteljesen csökkent. Az állatállomány nagysága sok esetben a második világháborút jellemző szintet sem éri el. Ugyanakkor az élelmiszeriparunk is gyenge, holott ennek kellene piacot teremtenie a mezőgazdasági termékek számára.
Jelentős probléma, hogy a mezőgazdasági termelésben nem alakultak ki olyan struktúrák, amelyek a vertikális és horizontális integrációt szolgálják. Ebből adódóan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kapcsolatrendszer esetleges, a szerződéses kapcsolatok rendszere nem kellően kidolgozott. Ilyen körülmények között az élelmiszeripar nem tud stabil partnerként számolni a hazai mezőgazdasággal. Következmény: Magyarország egyre inkább alapanyag-termelő és -exportáló, ugyanakkor feldolgozott termékeket importáló országgá válik – áll a 2022-ben elkészült a Digitális Élelmiszeripari Stratégiában, melynek célja az élelmiszeripari üzemek hatékonyságának növelése.
Megoldás
A stratégia kidolgozásakor a húsipartól kezdve a sütőiparig minden szektorban végeztek felméréseket a digitalizáció jelenlegi szintje és a cégek ezzel kapcsolatos fejlesztési tervei tekintetében. A legtöbb esetben a termelékenység új gépekkel, digitalizációs eszközökkel körülbelül 20-30%-kal növeli a hatékonyságot. A digitalizáció és automatizáció további fontos feladata az energiamegtakarítás és a vízfelhasználás csökkentése. Hatékony rendszerekkel a becslések szerint akár 30-40%-kal csökkenthető az energiafelhasználás.
Kiderült, hogy a szakképzést is javítani kell, mivel az üzemi fejlesztéseket gyakran a megfelelő humánerőforrás hiánya akadályozza. Emellett a robotizáció is indokolt, hiszen sokszor az ember számára kellemetlen környezetben (hidegben, porban, zajban), monoton módon kell munkát végezni, itt az élőmunka felváltható lenne a gépivel.
A legutolsó, 2021 nyarán nyitott, 200 milliárd forintos keretösszegű, komplex élelmiszeripari beruházásra kétszeres volt a túligénylés. A kormányzat az új támogatási ciklusban csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különített el élelmiszeripari fejlesztésekre. Az első kiírásokra még várni kell, de a hírek szerint az új pályázatokban magasabb támogatási hányadra lehet számítani, és a nagyvállalatokat sem zárják ki a jogosultak köréből.
