Az élelmiszeripar és a kereskedelem a koronavírus idején épp olyan jól keresett, mint a gazdálkodók, most azonban éppúgy válság fenyegeti. A fejlesztések végigvitele különösen nehéz egy olyan időszakban, amikor sem a bemeneti, sem a kimeneti árakban nem lehetnek biztosak a vállalkozások.
Nagy tartalékokkal léptek a válságba
A 8. Agóra élelemiszeripari konferencián az infláció, a munkaerőpiac, a beszerzési és értékesítési árak, az energiaköltségek, az online kereskedelem és a fenntarthatóság álltak a középpontban. Megnyitó beszédében Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszerlánc eddig válságállónak bizonyult, és számos beruházást végzett el. A teljes ágazati árbevétel meghaladja a 4 ezer milliárd forintot, az élelmiszeripar nyeresége pedig növekedett a koronavírus alatt. (Lásd cikkünket: Jót tett a járvány az élelmiszeriparnak: 2021 kiváló év volt.)
Nehezebb a helyzet, de több a forrás is
A 2027-ig tartó, új támogatási ciklusban a hazai piacok visszaszerzése és az exportképesség fokozása a cél. Ezt magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával kívánják elérni, így a pályázati felhívásokban az innovációt, a fejlesztési komplexitást kiemelt szempontként veszik figyelembe. A futó támogatási ciklusban az európai uniós pénzekhez 80 százalékos hazai társfinanszírozást biztosít a magyar állam, ami történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttatja az agráriumot. Csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre – emelte ki Nobilis Márton.
Összeállította: Gönczi Krisztina
