50 százalékkal drágultak a növényvédő szerek. Mondhatjuk, hogy ez egy kis tétel a műtrágyaköltséghez képest, viszont sokkal kevésbé lehet a felhasználását visszafogni. A gazdálkodók gyanakodva figyelik a vegyszerek random drágulását.
Akár 60 százalékos ugrás az árban
Mivel a gabonaárak magasak, eddig gazdaságilag is észszerű döntésnek bizonyult az agrotechnikailag indokolt mennyiségű műtrágyát és növényvédő szert kijuttatni – legalábbis a jó termőtalajokon. 2022-ben rekordszintre emelkedtek a kemikáliák árai. Németországban áprilisban átlagosan 20 százalékkal drágábban lehetett gyomirtó szerhez jutni, mint egy évvel ezelőtt, a gombaölők pedig átlagosan 10 százalékkal kerültek többe. A német cikk szerzője, Olaf Zinke azzal vigasztalja olvasóit, hogy másutt még meredekebb az áremelkedés.
Magyarországon a februári adatok a legfrissebbek, ezek szerint voltak készítmények, amelyek ára szinte semmit nem változott, míg egy totális gyomirtó és egy kénes készítmény 60-70 százalékos éves drágulást produkált. Hozzá kell tennünk, hogy a mezőgazdasági inputok piaca korántsem könnyen áttekinthető egy piaci elemző számára. Azt is nehéz számszerűsíteni, hogy egy-egy nagyobb megrendelésért még milyen egyéb juttatást kap az adott gazdaságvezető.
A növényvédő szerek alapanyaginak nagy része Kínából érkezik Európába, itt azonban – a várakozásokkal ellentétben – nem szűntek a Covid miatti korlátozások. Sem a gyárak, sem a kikötők nem működnek teljes gőzzel – erre hivatkoznak a forgalmazók is. (Megjegyezzük: Kínában a glifozát ára áprilistól áprilisig megduplázódott, az év elejéhez képest viszont 25 százalékot esett. Lásd cikkünket: A növényvédőszer-gyártók visszakanyarodtak a régi árakhoz.)
Lehúzzák a részüket?
A gazdálkodók gyanakodva szemlélik ezt az árugrást, ugyanis nehezen magyarázható, miként lehetséges az, hogy a szintén Kínából érkező gombaölők csak az infláció mértékével drágultak, míg a gyomirtók 50-60 százalékkal. A termelők szerint az utóbbit lehet kevésbé kihagyni a technológiából, a forgalmazók pedig részesedni akarnak a mezőgazdasági árak emelkedéséből. A gyomirtó a műtrágyákkal összevetve is kihagyhatatlannak bizonyul a termelésből. Míg a jól feltöltött, jó tápanyag-szolgáltató képességű talajokon a kivitt kemikália mennyisége egy szezon erejéig visszafogható, addig a gyomok azonnali terméskiesést okoznak ezeken a földeken is – érvel egy gazdálkodó. Az USA-ban mindenesetre vizsgálat indult az ügyben kartellgyanú miatt.
Az áremelkedés azonnali hatásaként az Egyesült Államokban visszaesés történt a totális gyomirtószer-felhasználásában, ami önmagában nem baj. A hírek szerint a helyi gazdáknak a vetésszerkezeten is módosítaniuk kellett a technológiai lukak miatt, hiszen erősen támaszkodtak a gyomirtóknak ellenálló fajtákra. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy a technológiai ajánlásoknál kisebb dózisok kivitele, illetve a kevés rendelkezésre álló hatóanyag ismételt bevetése tovább növeli a rezisztencia kialakulásának esélyét a károsítókban. A kemikáliákkal való takarékoskodás az átlaghozamok csökkenéséhez is vezet, aminek hatása lesz a világ szója- és kukoricakínálatára.
A glifozátszűkének azonban van egy jó oldala is: felgyorsítja azokat a technológia-váltási folyamatokat, amelyek már egyébként is erősek az USA-ban a herbicid-rezisztencia miatt. A kapálás, a hő-, elektromos vagy lézeres kezelés éppúgy „játszik”, mint a vetésváltás és a vegyszeres gyomirtás szofisztikáltabb módja: a talaj gyomflórájához igazított, több időpontban végzett, eltérő hatóanyagú kezelés. Olaf Zinke szerint bárhogy is alakul az idei év, a mostani ellátási gondokat sajnos még 2023-ban is érezni fogja a világ.
