2022-ben az év gyógynövénye a cickafark

Írta: MezőHír-2022/6. lapszám cikke - 2022 július 01.

Az év gyógynövénye kezdeményezést a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya karolta fel és indította útjára, 2013-ban. A szakosztály fogja össze a gyógynövény szakterület művelőit, akik minden évben kiválasztják a népszerűsíteni kívánt növényt. Ebben az évben a cickafarkra esett a választás.

A kezdeményezés fő célja, hogy mindig egy újabb gyógynövényre irányítsa a figyelmet. Az adott növénnyel kapcsolatos ismeretek átadásával sok hasznos információ nyerhető. A növények gyógyászati célú (fitofarmakológia) felhasználásának legjobb ismerői a gyógyszerészek, akik fontos szerepet játszhatnak a tudásátadásban, és sokat segíthetnek a mezőgazdasági szakembereknek és döntéshozóknak a gyógynövények ismeretének, használatának, szakszerű alkalmazásának szélesebb körű elterjesztésében.

Magyarországon elsősorban a mezei cickafark virágos hajtásait gyűjtik és használják a gyógyászatban. Noha itthon 13 cickafarkfaj honos, a gyűjtött tételek – a drogot adó virágos hajtások – nagy részét mégis a mezei cickafark (Achillea collina) teszi ki. A növény régóta ismert gyulladáscsökkentő, görcsoldó és étvágyjavító hatásáról. Ritkábban előforduló fajok: sziki cickafark (Achillea asplenifolia), pusztai cickafark (Achillea setacea), magyar cickafark (Achillea pannonica). A közönséges cickafark (Achillea millefolium) Nyugat-Európában nedves réteken fordul elő, Magyarországon csak elvétve.

A mezei cickafark a fészkesek családjába tartozó évelő növény. A mezei cickafark levelei lándzsa alakúak, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek vagy osztottak. Virágzata sátorozó bugába tömörülő apró fészkekből tevődik össze. Egy-egy fészek néhány nyelves és csöves virágból áll, amelyek pártája fehér vagy halvány rózsaszín. Júniustól késő őszig virágzik. Impozáns megjelenése eredményeként a cickafark nemcsak gyógynövényként, hanem dísznövényként is ismert. A gyógyászati célú nemesítés a hatóanyag-tartalom növelésére, míg a dísznövény célú nemesítés a díszítőérték növelésére irányul. Nagyon népszerűek a nagy virágú, extrém színű változatok. Magtermése kaszat, összenyomott, kissé tojásdad. Ezermagtömege 0,13 g.

A cickafark hasonló anyagokat tartalmaz, mint az orvosi kamilla. Alkalmazási területei és terapeutás használata is nagy hasonlóságot mutat. A cickafark jellegzetes szagát a benne lévő illóolajoknak köszönheti. Levelei és virága keserű ízűek, ezért teája kiváló étvágyfokozó és emésztést segítő. Nagy mennyiségben tartalmaz még flavonoidokat, cserzőanyagokat, kávésavszármazékokat és alkaloidokat. A növény további érdekessége, hogy a vízgőzdesztillációval nyert illóolaj színe kék, fő összetevője (30–60%) a kamazulén. Az illóolaját nemcsak a gyógyszer-, hanem a kozmetikai ipar is használja, főként samponok és kenőcsök összetevőjeként. Illóolaj-tartalma átlagosan kb. 0,2 és 1% között változik, a virágok 0,5%-ot, a szár és a levelek kb. 0,02–0,07%-ot tartalmaznak.

Epehajtó, antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatása miatt alkalmazzák

A növényt epehajtó, antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatása miatt alkalmazzák. Hámosító hatását széles körben alkalmazzák a bőrgyógyászatban. A használók körében nem tapasztaltak mellékhatásokat és toxicitásból eredő tüneteket. Nagyon ritkán allergizáló hatást vált ki. Ha más fészkesvirágzatú növénnyel (pl. kamilla, hegyi árnika, körömvirág) kapcsolatban már ismert a túlérzékenység, akkor a keresztallergia kialakulásának veszélye miatt használata kerülendő.

A termesztéstechnológiával kapcsolatban kevés információ áll a rendelkezésünkre. A tápanyag-visszapótlásnál a telepítés vagy a vegetáció indulása előtt kb. 40 kg/ha nitrogénnel számolhatunk. A második, hasonló adag nitrogént a virágzást követően érdemes kiadni. Az éves alaptrágyázásból a foszfort (50 kg/ha P2O5) és a káliumot (100 kg/ha K2O) se felejtsük ki.

Az orvosi fajták száma nem túl magas, a magyar nemzeti fajtajegyzékből az azulenka (MATE KETK Gyógy- és Aromanövények Tanszék) fajta áll a termelők rendelkezésére. Európában ismert fajtának számít a Proa (Dánia), az Alba (Szlovákia), az Aboca (Olaszország) és a Spak (Svájc). A Proa terpénekben és proazulénben kimondottan gazdag, fehér virágú fajta, 1973-ban ismerték el. Az Alba középmagas illóolaj- és magas proazuléntartalmú fajta, virágának színe a fehértől a világos rózsaszínig változik, 1992 óta szerepel a termesztésben. Az Aboca nemesítése 1985-ben ért véget, illóolaj-tartalma min. 0,25%, proazulén-tartalma kb. 20%.

A legjobb hatóanyag-tartalommal a Spak rendelkezik: illóolaj-tartalom min. 0,4%, proazulén-tartalom kb. 40%, a fajta 1994-ben kapott állami elismerést. A vadon előforduló tájfajták változó hatóanyag-tartalommal és bizonytalanabb gyógyászati értékkel rendelkeznek, ezért mindenképpen ajánlott valamelyik fajta használata.

A cickafark palántázással és magvetéssel is termeszthető. A magok optimális csírázási hőmérséklete 20 °C fok. A hektáronkénti csíraszám legfeljebb 65 000/ha, a hozamok szempontjából legkedvezőbb térállása a növénynek 50 × 30 vagy 40 × 40 cm. Korábban inkább palántázták, de kedvező tapasztalatokat szereztek magvetésével is. Helybe vetésnél nagyon fontos a jól előkészített, egyenes felszínű, kellően ülepedett talaj. Vetőmagszükséglete 2,5–3 kg/ha, a vetésmélység 0,5 cm. A vetés legmegfelelőbb ideje augusztus vége-szeptember eleje. A palánták augusztus elejétől szeptember végéig ültethetők ki. A cickafark termesztése során a legnagyobb problémát a gyomszabályozás jelenti. Engedélyezett gyomirtó szere nincs.

A cickafarknak ez idáig csak kevés számú kártevője és betegsége ismert. A hajtáscsúcsokat szívogatva károsító levéltetvek (Aphis spp.), illetve a szárban rágási kártételt okozó levélsodrómoly (Hemimene petiverella) lárvája okozhat nagyobb gazdasági kárt, komolyabb problémát. A rovarkártételen kívül igazából csak néhány nehézség fordulhat elő, amit érdemes azonban komolyan venni, mert a növény drogját adó virágos hajtások forgalomképtelenségét eredményezheti. A legnagyobb gondot általában a gombabetegségek okozzák, mint például a lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) vagy a Cercospora achilleae. Az utóbbi fellépése nyomán a levelek csúcsa megbarnul. A lisztharmat kártétele közismert.

Az első évben virágzó növényt szeptemberben vágják, a második évtől azonban kettő betakarítással is számolhatunk, ha szerencsénk van, vagy ha tudjuk öntözni az ültetvényt. A virágos hajtásokat a földtől 10–15 cm-re vágják le, júliusban és októberben. A betakarítás optimális időpontja mindig a teljes virágzásra tehető. Ekkor a legmagasabb a növény hatóanyag-tartalma. Ami a hozamokat illeti: az első évben 3–5 t/ha növényi drog, második évtől: 15 t/ha. Szárítási veszteség: 70%. Illóolajtermése: 3–5 kg/ha. A cickafark piaca az orvosi kamilláénál jóval kisebb, az elmúlt években csak szerény mennyiségű tételek jelentek meg a forgalomban. Ez elsősorban – más gyógynövényekkel összevetve –viszonylag drágább termesztésének köszönhető. Ettől függetlenül kiváló kiegészítő kultúrája lehet a különféle levéldrogot, herbát termelő gazdaságoknak. Termesztése elősegítheti a speciális levéldrog-betakarító gépek beszerzésének gyorsabb megtérülését, a magasabb fokú kihasználtság miatt.

SZERZŐ: SÖJTÖRI ANDOR