Tavaly sok baj volt az árpával. Sok volt belőle, mégis kevés a jó minőségű. Megvásárolták, de alacsony áron, és még csak el sem vitték a raktárból. A bizalom érezhetően megcsappant a növény iránt. Pedig nem érdemes leírni az árpát.
Csak a gond volt vele
Ősszel még úgy tűnt, 336 ezer hektárra tervezik vetni a gazdák az őszi árpát, nagyjából 15 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban. Mire eljött a tavasz, már inkább 25–30 százalékos területcsökkenésről beszélhetünk, valahol 280 ezer hektár körül lesz a betakarítható terület. Ennek alapvető oka, hogy tavaly nem alakultak jól az árak, aratás idejére hirtelen 46–48 ezer forintra csökkentek. Több tényező szerencsétlen összjátéka kellett ehhez az árszinthez. Egyrészt a 2022. évi betakarítás idején látott 110 ezer forintos árak nagyon vonzóak voltak egy ilyen viszonylag kis inputigényű növényért cserébe, ezért bő 393 ezer hektárra ugrott az árpa elvetett területe. A mellékelt grafikon mutatja, hogy emiatt 2023 nyarán soha nem látott rekordtermést arattunk árpából – de a minősége minden volt, csak jó nem. Júniusra már pánikban volt az ország a raktárkapacitások szűke miatt, hiszen bent volt még az előző évi, aflatoxinos kukorica és a túl magas áron kínált, eladhatatlannak bizonyuló búza is.
„Bő 8 tonnát termett a hibrid árpám 50 hektár átlagában. Aratás után 46 ezret ígértek érte, de úgy, hogy el sem vitték tőlem. Csak hosszas káromkodás után, a napraforgó-aratás előtt tudtam rákényszeríteni őket, hogy elvigyék” – meséli egy borsodi gazdálkodó. A sztori jól érzékelteti, milyen nyomokat hagyott az árpa sok termelő emlékezetében. Ő is örül neki, hogy most nincs árpája, helyette durumot, sörárpát és tritikálét vetett. Szerinte ezeken a kalászosokon komolyabb haszon képződhet. A termést és az árakat illetően vegyesek az érzései. Egyrészt az Alföldön április közepén már hasban a kalász, de nagyon súlyos aszály sújtja a térséget. Másrészt a raktárak még mindig nem üresek. Neki is van még kukoricája, búzája tavalyról. „Nem látom, hogy nagyon igyekeznének a kereskedők, még mindig nagyok lehetnek a készletek” – jegyzi meg.
A bolgár Burgasztól a franciaRouenig 168-tól 182 euróig terjedt a takarmányárpa ára március 24-én, az uniós átlagár a hónapban 179 euró (70 ezer Ft/t) volt. E cikk írásakor, április második hetében a magyarországi termelők 55–60 ezer forintot szeretnének kapni a tavalyi árpájukért, ami vetekszik a kukorica árával. „Ezen az árszinten nem lehet eladni az árpát” – jelenti ki egy Pest vármegyei gabonakereskedő cég képviselője. „Nagyok a készletek, és a fuvarköltségek is elszálltak. A legalább 62-es hektolitersúlyt elérő tételeket az ország keleti felében 45–50 ezer forint között, a nyugatiban 50–55 ezer forint között vásároljuk most. Az utóbbi 3 hónapban sokat nőtt az érdeklődés a gabonák iránt. Úgy látom, hogy a gazdák is kezdenek visszatérni a korábbi raktárürítési ütemre, nem lesz itt gond a terményelhelyezéssel aratáskor.”
Sokat mond az a KSH-adat, hogy az árpa 2023. évi kivitele megközelítette a (rendkívül kevés) kukoricáét: 1,2 millió tonnát exportáltunk belőle, míg kukoricából csak 1,4-et. Ebből az látszik, hogy az árpa eladása döntően már a kukorica betakarítása előtt megtörtént. A nagy kérdés inkább az, hogy a kukoricát is eladjuk-e időben?
Csökkenő készlet és termelés
A tavalyi termés 80 százaléka mostanra mindenütt gazdára talált Európában. Csak az olyan óriás termelők, mint Franciaország, raktáraiban lapulhat még 2,1 millió tonna árpa a betakarítás idején is. Ami pedig az idei termést illeti, egészen más a kép.
Miközben az elemzőintézetek még mindig növekvő kibocsátásról írnak, az egyes országokból komoly vészjelzéseket kezdtek el morzézni a gazdálkodók. Ennek egyik oka, hogy télen rendkívüli mennyiségű csapadékot kapott Északnyugat-Európa, ami kivitte az őszi vetések egy részét, a tavaszi vetést pedig részben meghiúsította, részben erősen késleltette. A helyzetet súlyosbította a vetőmaghiány, ami alacsony csírázóképességű tételek piacra dobásához vezetett Németországban. Időközben újabb probléma bontakozott ki Európa keleti és déli részein: egy újabb aszály.
Március 4-re a franciák normál évjáratban már a tavaszi árpa 70 százalékát elvetik, de idén csak 28 százalékos készültségnél jártak. Az őszi vetések legalább 8 százalékkal kisebb területet foglalnak el, mint tavaly, a növények állapota pedig kimondottan gyenge. Nem lenne meglepő egy 10 százalékos terméscsökkenés 2023-hoz képest. Németországban az őszi árpából 4, a tavasziból 12 százalékos (!) terméscsökkenést valószínűsítenek a szakértők. Úgy tűnik tehát, hogy a sörnek való gabonára lesz igazán nagy igény. Miközben Európában kiürülnek a tavalyi készletek, Ausztrália sem tud segíteni a világon, mivel legutóbb 22 százalékkal kevesebb árpát takarított be, mint 2022 decemberében. Növekszenek a kérdőjelek az idei kanadai termést illetően is. Az első becslések alapján az ötéves átlag alá esik az idei árpatermésük. Mindeközben az elemzők szerint 2024–2025-ben a kukorica, cirok és árpa globális felhasználása erőteljesen növekedni fog. Ennek elsődleges oka, hogy áraik vonzóvá váltak a bioetanol-ipar számára. A bioüzemanyagok iránti világpiaci kereslet pedig felülmúlja Kína csökkenő igényét a takarmánygabonák iránt.
Most, hogy látjuk, nagyjából mire számíthatunk másutt, nézzük meg a magyar termés esélyeit.
A nehéz tél után ismét vízhiány
„Tavaly 46 ezer forintos áron szabadultam meg az árpától, most a vetésforgó okán van még 27 hektárom. 40 százalékkal csökkentettem a területét, a helyét ugaroltatom. Foszfort, káliumot már második éve nem kaptak ősszel a földek. Nagyon drága az üzemanyag, és nem érkeztek meg a támogatások, spórolunk mindenen. Azt mondanám, hogy a költségszinthez képest tűrhető képet mutatnak most a növények” – összegez egy Veszprém vármegyei kisgazdaság vezetője. Mint mondja, a gyomirtás, a gombaölőzés és a kétszeri fejtárgya most is meglesz az állományban, összesen 115 kiló N-hatóanyagot kap az árpa. Tavaly büszke volt rá, hogy 5–7 tonnás átlagai voltak, és megvolt a szemek 65-ös hektolitersúlya. „Pedig de sokáig kínlódtunk az aratással, mire minden tábla termésének helyet találtunk valahol…” – mutat rá a tároló hiányára. Az idei növényállapotot rosszabbnak látja. „Szárazság van. 4–5 tonnára teszem az idei termést.”
Csongrád-Csanádban nagyjából 30 százalékkal kevesebb árpát vetettek idén, és azzal is sok volt baj – kezdi egy térségi szaktanácsadó. Úgy látja, sokan durummal helyettesítették, a tavaszi vetéstervekben pedig a sörárpa és napraforgó bizonyult favoritnak a kukorica rovására.
„A térségünkben kedvelik az ősszel és tavasszal is vethető sörárpákat. Az őszi vetés most sokkal rosszabbul néz ki, és heterogén. Volt, ahol decemberben újravetették, mert elsőre kipusztult. A tavaszi kalászosok viszont gyönyörűen keltek, de már kezd kibontakozni az aszály. Még küzdenek, de megálltak a fejlődésben.” Az őszi pusztulásról másutt is beszámoltak, találgatják az okait.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a helyi szaktanácsadó szerint az lehetett a baj, hogy búza után vetették az őszi árpát. „Csírakori fuzáriózis lehet az oka. Az igényesen csávázott vetőmagok valamivel jobban bírták a nyomást.”
Hozzáteszi: a térségben ősszel a pocokkártétel is erős volt. Itt sem lett kiadva alaptrágya, és nagyon takarékosan szórták az első tavaszi fejtrágyát is. Télen helyenként belvíz alakult ki, annak nyomán foltokban kipusztult a vetés. „Stresszelt és gyenge a növényállomány, rögtön fogást találnak rajta a gyengültségi kórokozók, és esendőbb az aszállyal szemben is. Nem tudom, mi jön még, mert a gombaölőzést is igyekeztek olcsón megoldani a térségben. Ha esne az eső, a kalászosok még regenerálódnának, de a májusi esőkig már nem tudnak várni. Rohamosan csökken az asszimilációs felületük.”
Bács-Kiskun vármegyében szintén csírakori pusztulásról számolnak be egy családi gazdaságban, szintén a búza után vetett állományban. „Szerintem eleget költünk az árpára. Kapott foszfort, fejtrágyaként 120 kg N-hatóanyagot, egy őszi gyomirtást, egy tavaszi gombaölő szert.
Most legalább nem helmithospóriumos, mint tavaly. Télen eltűnt a pocok, a vetésfehérítő ellen most kezeltük az árpát” – sorolja a gazdálkodó, aki szerint tőszámra, kalászszámra és padkaszámra is szebb az összkép a tavalyinál. „Kétsoros árpával dolgozom. Az a fontos, hogy 65-ös hektolitersúly felett legyek, ennél gyengébb minőséget még nem csináltam. Tavaly 6 tonnát arattam 105 kg N-hatóanyaggal. Nem a 8 tonna a fontos, hanem az, hogy a pénzemnél legyek” – húzza ki magát a termelő. Hozzáteszi: 3 tonnára már előszerződést is kötött 53 ezer forintos áron. Egyetlen dolog aggasztja: a talajban még van víz, de március közepe óta hajnali harmatot sem lát. Az elvetett tavaszi árpa most sorol nála, erre a gyomirtón és rovarölőn kívül semmit nem fog költeni. „Jobb megoldás, mint a parlag, és ha túléli az aszályt, ez lehet a sikernövényem.”
Az ország nedvesebb részein, Győr-Moson-Sopronban, Borsod-Abaúj-Zemplénben sokkal elégedettebb hangokat hallunk, azt leszámítva, hogy a belvíz foltokban 3-5 százalék vámot szedett a potenciális termésből. Aszályról még nem beszél az ország északnyugati karéja, de a vetésfehérítőkkel már megkezdődött a harc. Rozsdából minimális mennyiséget tapasztalnak. Az egyöntetű vélemény az, hogy a közepesnél jobb kondiban vannak az árpaállományok. Mindkét végponton normál kiszolgálásról számolnak be a szakemberek, mindkét helyszínen a lombtrágyák alkalmazásáig terjed a gondoskodás – bár ebben a támogatási rendszer is szerepet játszik. Ez a nyugati országszélen 6 tonnás termésre lehet elég, míg az északiban most is 8 tonnára készülnek.
Borsod lényegesen motiváltabb, mint az ország összes többi része, itt az őszi árpa területében sincs érdemi csökkenés. Győr térségében viszont ugyanazt halljuk, mint másutt: 30 százalékkal zsugorodott a növény területe. A minden gondoskodás ellenére 6 tonnás termés és az 50 ezres ár mindent megmagyaráz… De legalább a tavaszi árpa területe itt sem csökkent.
Ne írjuk le az árpát!
Az árpa legnagyobb exportőre az EU, Oroszország és Ausztrália (lásd a grafikont). Az elmúlt 30 évben nagyjából 10%-kal csökkent a világ árpaigénye. A globális termés nagyjából 60%-át a takarmányipar használja fel (főként a sertéstápokban), de erre a célra egyre kevesebb alapanyagra van szükség. Ha a sertéspiac bővül (leginkább Kínában), akkor ez magával húzza az árpa iránti igényeket is.
A másik nagy felhasználási terület a sörgyártás. Sajnos ezen a téren is csökkenést látni. Hazánkban azonban három-négy meghatározó sörgyár is biztos felvevője a terménynek. Sőt, felfutónak tűnik a magyar sertéságazat is. A hazai árpatermelés világszinten is számottevőnek mondható, a 14-15. helyen vagyunk a globális rangsorban. Összességében érdemes vetésforgóban tartani a növényt, és arra törekedni, hogy a takarmánynak való hozza a magas hektoliterszámokat, a sörnek való pedig a szerény fehérjetartalmat. Érdemes a gyárakkal előre szerződni.
Héjja Csaba, MBH Bank
Gönczi Krisztina
