A járvány megtolta a homoktövispiacot

Megnőtt a forgalom a gyógyszertárakban a koronavírus idején. Minden fogyott, a szintetikus gyógyszer és a növényi alapú készítmények is. Magyarország nagy homoktövis-beszállítója Nyugat-Európának, de messze a lehetőségeink alatt teljesítünk.

 

Csodanövény egy réspiacra

Ez a kétlaki növény kétszer több nitrogént köt meg a Frankia szimbionta baktériumok révén, mint a szója a Rhizóbiumokkal, és 10-szer több C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék. A homoktövis fanyar bogyója emellett gazdag E-, K-, B1- és B2-vitaminban, niacinban, pantoténsavban, karotinoidokban, növényi olajokban, aminosavakban és pektinben. Esszenciális zsírsavainak összetétele páratlan: az emberi szervezetnek leginkább megfelelő összeállítású. Nagyjából 3 millió hektáron található a növény a világban (vadon és termesztve), de számottevő mennyiségben csak 40 országban fordul elő, köztük Magyarországon. Kínában vadon mintegy 740 ezer hektáron, termesztve nagyjából 300 ezer hektáron tenyészik. Európában legnagyobb piaci ellenfelünk Románia, ahol minden erodált talajon megtalálható a homoktövis – homokos-füves területeken, erdőszéleken, tarvágásokban –, ezen felül már 100 hektáros összefüggő ültetvényeken is termesztik a „román ginzenget”.

 

leszüretelt homoktöviságak
Leszüretelt homoktöviságak (forrás: Rajtmár Tibor)

 

„Magyarországon összesen bő 400 hektár a növény termőterülete. És még ekkora mérettel is el tudtuk volna érni, hogy mi határozzuk meg a termésért fizetendő árat, amikor a vevőkkel tárgyalunk. Ha rendesen összefogtunk volna…” – kezdi a tipikusan magyar sztorit Csépe Balázs, aki 43 évesen még volt annyira optimista, hogy megkísérelje egy szövetkezetbe terelni a hazai termelés javát. A szövetkezet létre is jött, már az első évében 70 milliós forgalmat bonyolított, majd jó magyar szokás szerint valaki többet akart szakítani, és az egység megbomlott. A társulás azonnali előnye a termelési oldalon az volt, hogy 20 százalékkal csökkent a bérelt hűtőházakra és bogyózásra fordított kiadásuk, az eladási oldalon pedig sokat javult a tárgyalási pozíciójuk. Minél egységesebb az egy kamionra felrakott bogyómennyiség és minél nagyobb az árualap, annál magasabb a kiharcolható ár: 1,80 euró helyett akár 2,20 euró is elkérhető kilónként. Hosszabb távon saját hűtőházak, szélesebb termékportfólió, feldolgozott késztermékek, például lekvárok és egységesebb fajtaszerkezet is kialakítható lett volna.

 

Kevés türelem, kevés hit

A tervek megvalósításához azonban egy kis türelemre és nagyobb elszántságra is szükség lett volna. Egy hűtőházat nem lehet évi két hónapnyi üzemre megépíteni, azaz nem elég pusztán homoktövissel foglalkoznia a közösségnek. Beruházásokra van szükség, amelyeknek meg kell térülniük. Meg kell oldani a csomagolást, a minőségtanúsítást, brandet kell építeni, és tárgyalóképességre is szükség van a legnagyobb külföldi vevőkkel. Ennél az útnál egyszerűbbnek, gyorsabbnak és kockázatmentesebbnek tűnt a nyers termést hűttetni, bogyóztatni, és azonnal eladni az első vevőnek, aki szembe jön. Három év leforgása alatt szét is hullott a kezdeményezés. „A németek nagyon megkönnyebbülhettek, amikor látták, hogy a magyarok széthúznak, és soha nem fog érdemleges mennyiségű feldolgozott áru eljutni a piacukra…” – bosszankodik Csépe Balázs. 2020-at már minden termelő a saját szakállára próbálta megoldani.

„A tavalyi évvel még szerencsénk is volt. Azonnal kiürültek a raktárak. Gondolkodás nélkül vitték a homoktövist a kereskedők” – meséli Rajtmár Tibor, aki a Szigetköz mellett, közel a határhoz termeli a növényt 6 hektáron. Ahogy mondja, 2010-ben volt csúcson a homoktövis ára, azóta egyre többen álltak rá a termelésére, így lassacskán csökkenni kezdett az érte kapható pénz. Tavaly már csak 1,8-2 euró volt kilónként a nyers bogyó, igaz, a forintromlás miatt 10 százalékos bevételnövekedést érzett a magyar termelő. Akkora ingadozást nem mutat a piac, mint amekkorát most a gabonák terén megéltünk, bár tavaly feltűnően gyorsan lecsaptak az árura a vevők. A termelők az elmúlt évtizedben a terület és a hatékonyság növelésével válaszoltak az ár tendenciózus csökkenésére. Míg korábban 4 hektárból megélt egy négyfős család, ma már ehhez 6 hektár kell. Rajtmár Tibor a maga részéről éppen most szándékozik 10 hektárra emelni a területnagyságot. És miközben az átlagtermelő csak 5–15 tonnás termést ér el egy hektáron, ő 17–25 tonnát produkál. 21 tonna bogyó fér fel egy kamionra. Ő egyszerre két homogén áruval rakott járművet is el tud indítani, és még marad is 10 százaléknyi termés saját feldolgozásra.

 

Indul a hűtőházba a szállítmány
Indul a hűtőházba a szállítmány (forrás: Rajtmár Tibor)

 

Magányos farkasok

„Egyszerre mindig csak az ültetvény fele terem, a másik vissza van vágva 3-5 centis csonkokra. Műtrágyát nem használok, csak szerves vagy kőzettrágyát. A növényvédelem a lemosó permetezésre korlátozódik, a kártevőirtás is kimerül abban, amit a feromoncsapda összefog. Biotermelés ez, és megkapjuk az extenzív gyümölcstermesztésért járó támogatást is” – sorolja a dunaszigeti gazdálkodó. Az említett termeléshez kötött kifizetés tavaly a forint gyengesége miatt szintén magas volt, 86 ezer forint hektáronként. Drágult viszont a teherszállítás az utakon, és a betakarításkor le kellett mondani a külső munkaerőről. A homoktövis-termesztésben ez a legkeservesebb mozzanat. Bőrkesztyűs kézzel kell a szúrós ágakat levágni, majd mihamarabb a hűtőházba juttatni. Ott fagyasztás után egy bodzafeldolgozó gép lebogyózza a gallyakat. További feldolgozásra két nagyobb velőüzem van Magyarországon. „Kezdetben 40–50 ember is szedte a homoktövist nálam, de idővel kidolgoztunk egy hatékonyabb rendszert. Tavaly már 10 fővel megoldottam a betakarítást, ennek is a felét a család, a másik felét a barátok adták. A bérmunkások óránként 15 perces cigiszünettel is nettó 1 700 forintért jöttek volna. Inkább szedtük mi magunk két-három héten át…” Mivel az ültetvény kezelése nem igényel sok munkát, akár egy hektár is kiváló mellékes bevételt hoz, de tulajdonképpen egy tonna homoktövis is sok lehet, ha őstermelőként a lekvárkészítés felé mozdul el az ember. Így aztán mindenki elbíbelődik a maga kisebb-nagyobb területével, és még elégedett is.

 

Homoktövis betakarítás
Ennyi marad a bokorból betakarítás után (forrás: Rajtmár Tibor)

 

Határ a csillagos ég

„Én viszont Hollandiában éltem egy éven át, ott megértettem, milyen fontos összefogni, számolni, feldolgozni és reklámozni. Tudom, hogy messze a lehetőségeink alatt teljesítünk ebben a szegmensben is” – veti ellene Csépe Balázs „Mindenki arra vár, hogy majd a másik beletesz még néhány gyümölcsöt a portfóliójába, és megépíti azt a hűtőházat, amit ő is használhat. Amíg 10 tonnákkal rohangálunk kamion és vevő után, senki nem fog annyira meggazdagodni, hogy felvállalja ezt a szerepet.” Mennyire más tárgyalási alap lenne a szövetkezet korábbi céljaként megfogalmazott 800–1 000 tonnás tétel! Arra már nemcsak a németek, de a hollandok, skandinávok is felkapnák a fejüket. És ez még mindig csak nyers homoktövisbogyó. Csépe Balázs néhány éve még a Béres Gyógyszergyárral is tárgyalt, lévén egy gyógyhatású növényi termékről van szó. „Évente 1,2 millió kisüveges kiszerelésű homoktövisvelőre lett volna termelési kapacitásunk. Sokáig gondolkoztak a dolgon, de végül kiszámolták, hogy nem éri meg. Úgy tűnik, fajlagosan jövedelmezőbb 30 hatóanyagot egy tablettába csomagolva eladni, mint 200 hatóanyagot vivőközeg nélkül. És ezt még csak fel sem róhatom nekik. Ennyit bírnak a magyar pénztárcák…”

 

 Rajtmár Tibor fiaival
Rajtmár Tibor fiaival – leendő homoktövis-termelők? (forrás: Rajtmár Tibor)

 

Csépe Balázs pár éve már a saját útját járja Vácegresen. Azon kevesek közé tartozik, aki képesek közvetlen tárgyalásba bocsátkozni a külföldi vevővel. A koronavírus ugyan keresztbe tett a személyes találkozóknak, de azért most is útnak tudott indítani néhány szállítmányt. „Saját homoktövis-ültetvényem már nincs, de bérelek egy kisebbet. A gazdaságomban málnát, szedret és kajszibarackot termelek, amit fel is dolgozunk. A közösségi oldalamon 3 300-an követik a gazdaságot, ezen keresztül edukálok és értékesítek a hazai vevőknek. A homoktövis kapcsán rengeteg pozitív visszajelzést kapok ízületi gyulladásban szenvedőktől, cukor- és epebetegektől. Újabban a posztkovidos állapot kezelésére is sokan keresik.”

Egyszóval a kereslet nem lanyhul. Sőt, 2020 csak megerősítette a homoktövis-termelőket abban, hogy jó úton járnak, bár egyelőre ki-ki a magáén. Rajtmár Tibor példája azonban azt mutatja, hogy érdemes hosszú távra alapozni. Az új telepítésű ültetvény egy-egy része már a három fia nevét viseli. Igaz, még csak 5-10 évesek, de a homoktövis 25 év múlva is ott lesz, és várja őket. Valamelyikük biztosan meghallja a növény „szavát”, továbbviszi és tovább bővíti az apai örökséget.

(Egy másik növényfaj (színes, magasabb vitamintartalmú káposztafélék) nemesítéséről szóló videónkat itt láthatják.)

 

Gönczi Krisztina

agrár export homoktövis járvány mezőgazdaság piac termelés