Hazánkban – elsősorban az ország északkeleti területein – a dohány évszázados kultúrával termesztett ipari növényünk. Az ország dohány-termőterületének 85%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, 10%-a Bács-Kiskun vármegyében, 5%-a pedig Hajdú és Borsod vármegyében található.
Vírusvektor is
A dohánytripsz (Thrips tabaci) a dohány egyik legjelentősebb kártevője. Ez az egyik legjelentősebb kártevő tripszfaj mind hazánkban, mind világszerte. Rendkívül polifág, kártétele több száz növényfajról ismert. Ez a faj egyben vírusvektor is, a paradicsom-bronzfoltosság vírus (TSWV) terjesztésében rendkívül fontos szerepe van.
A 2015–2023. években a Nyírségben és a Kiskunságban hét helyszín dohányültetvényein folytattunk kihelyezett PALz csapdák segítségével vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a dohánytripsz mely időpontokban és milyen egyedszámmal telepszik be a dohányültetvényekbe. A vizsgálatok elsődleges célja volt a védekezések megfelelő időzítése. Ezen túlmenően megfigyeltük egy jelentős potenciális természetes ellenség, a dohánytripsz lárváival is táplálkozó ragadozótripsz (Aeolothrips fajok) (2. kép) egyedszámváltozását a dohánytripsz egyedszámváltozásához viszonyítva. Szakirodalmi adatok szerint az Aeolothrips fajok elsősorban szabadföldön képesek a fitofág tripszfajok egyedszámát lényegesen csökkenteni.
Mintavételi helyenként, a növényzet magasságának megfelelő szinten 3-3 PALz csapda került kihelyezésre minden évben április közepétől augusztus végéig, hetente történő csapdacserével (3. kép). A csapdák április közepétől a júniusi kiültetésig a fóliasátrakba voltak kihelyezve. A csapdák által fogott dohánytripszek és ragadozótripszek száma LEICA preparáló mikroszkóp segítségével lett megállapítva.
A PALz csapdákkal folytatott monitoring eredményei
A dohánytripsz egyedszámváltozását elsősorban a meteorológiai tényezők befolyásolják. A 3–4. ábra adatai alapján a 2018–2019. évek viszonylag száraz, meleg, kevés csapadékkal rendelkező időjárási körülményei kedveztek a dohánytripsz felszaporodásának. A 2020–2021. években pedig a viszonylag hűvösebb, csapadékosabb időjárás jelentősen megtizedelte a tripszek számát (1. ábra).
A 2023-ban fogott dohánytripszek száma az előző évekhez képest ugrásszerűen megemelkedett, 2015 óta ebben az évben volt a legmagasabb ennek a kártevőnek az egyedszáma. Az ugrásszerű felszaporodást azonban nemcsak az időjárási tényezők segítik elő. A legtöbb kártevőfaj populációdinamikáját illetően fennáll egy természetes hullámzás: több év alatt az adott faj jelentősen felszaporodhat, majd különböző ökológiai és egyéb tényezők következtében bekövetkezhet egy számottevő egyedszámcsökkenés. Ez a folyamat jól nyomon követhető az 1. ábrán. Ha azonban a trendet nézzük, megállapíthatjuk, hogy a PALz csapdák által fogott dohánytripszek száma az elmúlt években emelkedett.
A dohányültetvényekbe berepülő dohánytripsz egyedek jelentős része hozzájárul a tápnövényen a populáció felszaporodáshoz, ezáltal a várható kártételhez. Azonban több tripszfaj, így a dohánytripsz rajzására, migrációjára jellemző, hogy csapadékos időszakban búvóhelyet keresnek, ezért a talajfelszíntől mért egy-két méteres magasságban, az esős időszakot közvetlenül megelőző időszakban nagyobb számban, erőteljesebben mehet végbe a rajzás. Ebből adódóan nem minden betelepülő egyed válik valós kártevővé az adott ültetvényen belül; ott nem szaporodik, hanem később továbbmigrál, másik tápnövény után kutatva.
A dohánytripsz egy erősen polifág, azaz sok tápnövénnyel rendelkező faj. A környező gyomnövények, egyéb tápnövények, illetve a dohány ültetvények közötti migráció a teljes vegetáció idején folyamatos, így a faj időnként rendkívül nagy egyedszámmal rajzik. A rajzást az uralkodó széljárás is elősegítheti, hiszen a tripszek elsősorban a légáramlatok segítségével, passzívan terjednek. Ennek értelmében valószínűsíthető, hogy a csapdák fogási eredménye alapján mért megnövekedett egyedszám nem feltétlenül jár együtt az ültetvényekben a károsítás mértékének növekedésével.
Többéves megfigyeléseink alapján valószínű, hogy szabadföldi dohányültetvényekben a ragadozó Aeolothrips fajok tevékenysége is hozzájárulhat a dohánytripsznépesség csökkentéséhez. A tényleges ragadozótevékenység azonban csak abban az esetben valószínű, ha az egy ragadozótripszre eső dohánytripsz-arányszám minél alacsonyabb. A 2. ábra adatai alapján 2018-ban volt a legalacsonyabb ez az arányszám, így ezen a helyen az Aeolotrhips fajok valószínűleg hozzájárulhattak a dohánytripsznépesség csökkentéséhez. A 2023. évben a ragadozó Aeolothrips fajok száma az előző évekhez képest jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan a dohánytripszek száma ugrásszerűen megnőtt. Emiatt a ragadozótripszek predátorhatékonysága ebben évben volt a legalacsonyabb.
Részletesebben vizsgálva
Az 5–6. ábra alapján vizsgáljuk meg részletesebben a 2018. év rajzásdinamikáit, amikor a legnagyobb lehetett a ragadozótripszek predátorhatékonysága. 2018-ban a fogott dohánytripszek száma az előző évekhez képest ugrásszerűen megemelkedett (1. ábra), köszönhetően elsősorban a 2018. évi vegetációs periódusban tapasztalt rendkívül száraz, meleg, csapadékban meglehetősen szegény időjárásnak (3–4. ábra).
Az április közepén kihelyezett csapdák Kunadacson, Debrecenben és Encsencsen megfogták az első példányokat. Az áprilisi magas hőmérsékletnek köszönhetően már május elején az összes vizsgálati helyen megjelent a dohánytripsz. A vizsgált ültetvényekbe a dohánytripsz rajzása és betelepedése a faj fejlődésmenetének megfelelően, és az egységesen végzett vegyszeres beavatkozásoknak köszönhetően javarészt egyöntetűen zajlott. A palánták szabadföldi kiültetését követően az egyedszám a vizsgálati helyszíneken egységesen növekedésnek indult.
A csapdák fogási adatai alapján Kunadacson, május közepén volt az első egyedszámcsúcs, ezt követően az összes vizsgálati helyen június elején következett be a legnagyobb, július végén pedig egy kisebb egyedszámcsúcs. A kihelyezett csapdák adatai alapján a kunadacsi és a tiszaalpári dohányültetvénybe telepedett be a dohánytripsz a legnagyobb egyedszámban. Ennek valószínű oka az, hogy a kunsági területek csapadékban jóval szegényebbek, mint a nyírségiek, továbbá az érintett ültetvények környéke jóval gyomosabb, elhanyagoltabb. Ezek a tényezők jelentősen elősegíthetik a dohánytripsz felszaporodását.
Kunadacson, a nyírségi helyszíneken mért eredményektől eltérően, május közepe után ugrásszerűen megemelkedett az egyedszám, amely a többi helyszínhez képest folyamatosan a legmagasabb értéket képviselte június közepéig, ezután a debreceni ültetvényben volt a legmagasabb az egyedszám a dohány betakarításáig. A nyírségi területeket illetően Debrecenben volt a legtöbb, Hajdúhadházon pedig a legkisebb a dohánytripsz egyedszáma. Az egyedszám a betakarítás előtt még jelentős volt a vizsgálati helyeken, de a dohánylevelek betakarítása után a dohánytripszek a telelőre vonulásukig további tápnövényekre telepedtek át.
2018-ban a ragadozó Aeolothrips fajok száma az előző évekhez képest ugrásszerűen megemelkedett (1. ábra). 2018. május végétől több ültetvényben, de elsősorban Debrecenben és Ófehértón rendkívül magas egyedszámmal telepedtek be a vizsgált ültetvényekbe a ragadozótripszek. A csapdák fogási eredménye alapján 2018-ban a dohánytripsz egyedszámának megközelítőleg a felét képviselték a ragadozó Aeolothrips fajok. Július közepe után, elsősorban Debrecenben, de a többi vizsgálati helyen is egyöntetűen ugrásszerűen megnövekedett a ragadozótripszek egyedszáma. Az egyedszámcsúcs július közepe után következett be, ekkor Debrecenben 1476 ragadozótripszet fogtak a csapdák, Ófehértón pedig 504 példányt, de a többi vizsgálati helyen is jelentős volt a ragadozótripszek egyedszáma.
Ez a jelenség is közrejátszhatott abban, hogy az összes vizsgálati helyszínen, de különösen Debrecenben és Ófehértón június közepe után a dohánytripsz egyedszáma rohamosan csökkenni kezdett. Debrecenben július végétől a dohánytripszek száma ismét emelkedni kezdett, ezzel párhuzamosan a ragadozótripszek száma pedig hirtelen lecsökkent. Az összes mintavételi helyhez képest Kunadacson volt a legkisebb a ragadozótripsz aránya a dohánytripszhez viszonyítva, és egyben az összes mintavételi hely között ezen a településen volt a legmagasabb a dohánytripsz egyedszáma. Ezen a helyen valószínűleg nem is tudott érvényesülni a ragadozótripsz predátorhatása, így az időjárási tényezők és a gyomos környezet mellett ez a tényező is elősegítette a dohánytripsz nagymértékű
felszaporodását Kunadacson.
A dohánytripsz közvetlen kártételének vizsgálata
Arra a feltevésünkre támaszkodva, miszerint a csapdák fogási eredménye alapján mért megnövekedett egyedszám nem feltétlenül jár együtt az ültetvényekben a tényleges károsítás mértékének növekedésével, 2015–2019 között kopogtatásos módszerrel próbáltuk vizsgálni a dohánytripsz által okozott közvetlen károsítás mértékét. Ültetvényenként véletlenszerűen kiválasztottunk 100 levelet, amelyet fehér lap felett rázogattunk. A lepotyogó tripszegyedeket alkoholt tartalmazó fiolába gyűjtöttük, majd a tartalmát mikroszkóp segítségével vizsgáltuk meg. Ez az eljárás sajnálatos módon nem vezetett eredményre, mert a vegetációs periódusokban gyakori záporok és zivatarok leverték a növényekről a tripszeket. Emiatt nem tudtunk elegendő egyedet gyűjteni, így lehetetlen volt ezzel a módszerrel a valós kártételt megbecsülni, és a kapott adatokat összevetni a PALz csapdák fogási adataival. Ezért 2020-tól egy másik módszerhez folyamodtunk: a kártételi értékbecsléshez (4. kép).
2020–2023 között közvetlenül a betakarítás előtt, augusztus végén vizsgáltuk meg a tripszek által okozott közvetlen kártétel mértékét a következő módon: minden ültetvényen teljesen véletlenszerűen kiválasztottunk az egyes törési övezetekből arányosan 100 db dohánylevelet, amelyeket egyenként az alábbi intervallumok alapján skáláztunk. Öt skálaértéket határoztunk meg, annak alapján, hogy a levélfelület hány százaléka károsodott a tripszek szívogatása által (5. kép).
‑ 0-ás skálaérték: nincs károsítás a levélfelületen,
‑ 1-es skálaérték: a levélfelület 1–10%-a károsított,
‑ 2-es skálaérték: a levélfelület 11–20%-a károsított,
‑ 3-as skálaérték: a levélfelület 21–50%-a károsított,
‑ 4-es skálaérték: a levélfelület 51–75%-a károsított,
‑ 5-ös skálaérték: a levélfelület 75–100%-a károsított.
A kártételi index számítása az alábbi képlet alapján történt:
ם(ki × fi) Ki = n
ahol: Ki – a kártételi index,
ki– az egyes kártételi skálaérték,
fi – az egyes skálaértékekhez tartozó gyakoriság,
n – a mintában található levélszám.
A kártételi skálaérték-becslést az összes ültetvényen elvégeztük, ahol a csapdák ki voltak helyezve. Az 1. táblázat alapján vizsgáljuk meg a PALz csapdák által fogott dohánytripsz száma és az adott ültetvényen mért kártételi indexek (Ki) közötti összefüggéseket, elsősorban a kiugró értékeket figyelembe véve. Vizsgálataink alapján 2020-ban Geszteréden volt a legalacsonyabb a dohánytripsz száma, de ebben az ültetvényben mértük a legmagasabb kártételi indexet. Ugyanebben az évben Ófehértón volt a legalacsonyabb Ki-érték, de az itt kihelyezett csapdák jelentős számú dohánytripszet fogtak. 2021-ben Debrecenben fogták a csapdák a legtöbb dohánytripszet, de itt volt a legalacsonyabb a Ki-érték.
Az eredményekből az következik, hogy a PALz csapdákon mért nagyobb egyedszám nem feltétlenül jár együtt a nagyobb mértékű közvetlen kártétellel. 2021-ben Újfehértón volt a legmagasabb a mért Ki-érték, de a csapdák nem fogtak számottevően sok dohánytripszet a többi mintavételi helyhez képest. Ez arra mutat, hogy ezen a helyen a kisebb egyedszámok ellenére erőteljesebb volt a dohánytripszkártétel. 2022-ben Újfehértón volt a legmagasabb a Ki-érték, és ezen a helyen fogták a kihelyezett csapdák a legtöbb tripszet. Tehát ebben az esetben szignifikáns kapcsolat volt a dohánytripsz által okozott közvetlen kártétel és a kártevő egyedszáma között. Ugyancsak 2022-ben Debrecenben volt a legalacsonyabb a Ki-érték, de a csapdák ennek ellenére jelentős számú dohánytripszet fogtak.
2023-ban a tripszek által leginkább károsított ültetvény Debrecenben, a legkevésbé károsított pedig Tiszaalpáron és Ófehértón volt. Érdekesség, hogy 2022-ben Debrecen volt a legkevésbé fertőzött. Ennek oka az is lehet, hogy Debrecenben 2022-ben végeztek inszekticides védekezést, amíg 2023ban erre a tripszek felszaporodásának idejében már nem került sor. A 2020–2022-ben mért adatokhoz képest látható, hogy 2023-ban jóval jelentősebb volt a dohánytripsz közvetlen károsítása a leveleken: a kártételi index (Ki-) átlag 2020-ban 0,8; 2021-ben 0,9; 2022-ben 1,15; míg 2023-ban 2,0 volt.
Összegzés
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes helyszíneken meglehetősen különbözőek a kártételi értékek. A PALz csapdákon mért nagyobb egyedszám nem feltétlenül jár együtt a nagyobb mértékű közvetlen kártétellel, és fordítva. Mindez rámutat a tripszmigráció már említett fontos jellemzőjére, hogy ezek a rovarok a viharos, szeles időszakban búvóhelyet keresnek, így közvetlenül a csapadék közeledtével a rajzás erőteljesen zajlik néhány méter magasságban a talaj felszíne felett. Ebből következően nem mindegyik ültetvényekbe betelepülő egyed válik tényleges kártevővé. Előfordulhat, hogy ezek nem szaporodnak a dohányon, hanem később továbbvándorolnak, más tápláléknövényt keresve. Ez továbbra is alátámasztja azt a tényt, hogy a rendkívül sok tápnövénnyel rendelkező dohánytripsz erősen migrál, aktívan terjed a különböző növényfajokon, így a csapdák által fogott egyedszám nem feltétlenül tükrözi a dohánytripsz tényleges kártételének a mértékét.
SZERZŐ: OROSZ SZILVIA1, BALOGH DÁVID2, BUJDOSÓ LÁSZLÓ3, VARGA LAJOS4, FEKETE TIBOR5
1 NEMZETI ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI HIVATAL, ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI LABORATÓRIUM IGAZGATÓSÁG NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI NEMZETI REFERENCIA LABORATÓRIUM (E-MAIL: [email protected]),
2 NYIDOTER KFT.,
3 SZSZBVMKH. AF. NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI OSZTÁLY,
4 AGROPORT-D KFT.,
5 ULT MAGYARORSZÁG KFT.
