Harmatgyenge lett a novemberi orosz búzaexport, de csak ahhoz mérten, hogy mennyi eladandó árujuk van. Viszont jövőre az egész térségben kevesebb búza lesz. Mielőtt ez túlzott optimizmusra ragadná a magyar termelőket, leszögezzük: az idő az oroszoknak dolgozik, nekünk a terület egy részén fokozatosan váltani kell.
Az orosz búza a legnagyobb exportőröket is lemossa a pályáról
A novemberi orosz búzaexportot 3,4 millió tonnára becsülik, ami alacsonyabb az egy évvel korábbi 4,3 millió tonnánál, és havi átlagtól (3,5 millió tonna) is elmarad – áll a SovEcon heti jelentésében. A szezon eleje óta (július) ez a legrosszabb eredmény. Az orosz elemzők a gyenge adatot azzal magyarázzák, hogy a Fekete-tengeren hosszú ideig viharos időjárás uralkodott: „A hajók berakodása lehetetlenné vált az időnként 8 méteres hullámok miatt.” Oroszország legfontosabb exportkikötőjében, Novorosszijszkban azóta javultak a körülmények, és az exportőrök bizakodóvá váltak.
Amerikai elemzők szerint Oroszország ebben az értékesítési szezonban 50 millió tonna búzát helyezhet el a külpiacokon. (Ehhez a havi exportátlagot 4,1 millió tonnára kellene felfejleszteni.) Ma már a világkereskedelembe bocsátott búzamennyiség negyede(!) orosz származású. Eközben az USA világpiaci részesedése a 2010-es évekre jellemző vezető pozícióból (20%) mostanra 10 százalékra esett. Az oroszok áruja ugyanis ötödével olcsóbb, mint az amerikai. (Lásd még: Vért izzadnak az amerikaiak a búzapiacon.)
Csökkenő búzakészletek – mi nem érezzük
Az alacsony áraknak azonban hatásuk van az itteni búzatermésre is. A SovEcon szakértői az idei 105 millió tonnás termés után a jövő évit „csak” 89,8 millió tonnára becsülik. Itt írtunk arról, hogy az őszi esőzések (és a nyomott árak) az EU búzaterületét is csökkentették, és azt is tényként kezelik az elemzők, hogy az ausztrál termés 38 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál. Az ukrán export nehézségeit legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze: Még bőven van mozgástér a kukorica árában. Mindent egybevetve a jövő évi termés betakarítása után a globális fogyasztás nagyobb lesz, mint az új árumennyiség, így a világ búzakészleti tovább apadnak (lásd ábra).
Nehéz elhinni, de igaz: egyre kevesebb búzatartalékkal rendelkezik a világ. Magyarország egyszerűen rossz pontján helyezkedik el a földgömbnek, ott, ahol sok az olcsó búza. Ebben a térségben csak minőségi búzával, sörárpával, durummal, gluténmentes gabonákkal lehet labdába rúgni. A terület egy részét minden gazdaságban egy réspiaci növény megtermelésére kellene fordítani, öntözés híján kézenfekvőnek tűnnek a gyógynövények. Ez tanulást és gyakran egy-egy speciális gép beszerzését is igényli, de sajnos váltani kell. Az oroszok még jó ideig fokozni tudják a termelésüket és javítani a minőséget is. Van hová elmozdulniuk a 3 tonnás búzahozamokról, és van terük a terjeszkedéshez, hiszen nekik dolgozik a klímaváltozás.
