Támogatás segíti a generációváltást és a versenyképesség növelését az agráriumban. Az alábbiakban a „Magro.hu” és a „NAK” pályázati tájékoztatóit is szemlézve röviden összefoglaljuk a hivatkozott pályázati felhívások legfontosabb pontjait.
Fiatal gazdák és generációváltás
A Közös Agrárpolitika hazai beruházási intézkedéseinek fontos elemei a fejlesztéseket ösztönző támogatások. Ezek körébe tartozik a „Generációs megújulás fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásával” beszédes címet viselő pályázati kiírás. Az agráriumban különösen égető probléma a generációváltás eddigi elodázása, ezen szeretne a kormányzat segíteni a 2023–2027 közötti időszakban aktuális pályázatokkal.
A fentebb hivatkozott támogatás jogosultsági feltételei:
- legalább 18 és legfeljebb 40 éves természetes személy, aki:
‑ államilag elismert mezőgazdasági jellegű szakismerettel rendelkezik,
‑ legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezet,
‑ legalább 10 000 STÉ-jű, de legfeljebb 50 000 STÉ-jű mezőgazdasági üzemmérettel rendelkezik;
b) mezőgazdasági tevékenységet a pályázat benyújtásától számított 5 évnél nem régebben főtevékenységként végző jogi személy esetén:
‑ a jogi személy vezető tisztségviselője és tulajdonosa legalább 18 és legfeljebb 40 éves,
‑ a jogi személy vezető tisztségviselője és tulajdonosa államilag elismert mezőgazdasági jellegű szakismerettel rendelkezik,
‑ a jogi személy legalább 10 000 STÉ-jű, a jogi személy és a jogi személy ügyvezetője és tulajdonosa együttesen legfeljebb 50 000 STÉ üzemmérettel rendelkezik.
A jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők egyaránt lehetnek természetes személyek és jogi személyiségű vállalkozások is.
Ahogyan arról az előzőekben már esett szó, a mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése érdekében szükség van arra, hogy a Közös Agrárpolitika eszközeivel is olyan támogatások jussanak el a gazdálkodókhoz – értve e kategóriában azokat, akik a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen szeretnének foglalkozni –, amelyek segítik tevékenységük megkezdését. Ez természetesen feltételezi az önálló üzleti tevékenység megkezdéséhez szükséges alapvető szakismeretek, valamint a termelési potenciál (földterület, állatállomány stb.) meglétét, amelyre az induló vállalkozás építheti az üzleti tervében megfogalmazott célok elérését.
Mindezekkel összefüggésben a KAP I. pillér rögzíti, hogy a 2023 előtt már támogatásban részesült induló fiatal gazdáknak lehetőségük van az ötéves támogatási időszak teljes kihasználására az új, kedvezőbb feltételek mellett. Ez azt jelenti, hogy 2023-tól a korábbi 1 százalék helyett a közvetlen támogatások 1,4 százaléka fordítható az I. pillérből a fiatal gazdák induló területalapú támogatására, ami éves lebontásban 18 690 804 EUR/év összeget jelent. Az emelt forráskeret emellett lehetőséget ad a fajlagos támogatás 67-ről 157 EUR/ha összegre, valamint a területkorlát 90-ről 300 hektárra emelésére. A támogatás fajlagos értéke a jogosult területek függvényében 78 és 236 euró között mozoghat.
A szakképzettség terén mutatkozó hiányosságokat igyekszik orvosolni az I. pillér, amely rögzít egy minimálisan elvárt mezőgazdasági képzettségi küszöb és/vagy mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó feltételt is.
Az I. pilléres fiatal gazda támogatás a fiatal mezőgazdasági termelők indulását könnyíti meg, tekintettel arra, hogy a gazdálkodás megkezdése jellemzően magas költségekkel jár, ugyanakkor az induló gazdaságok hitelképessége is csekély.
A jogosultsági feltételek kiszélesítésével a támogatás a korábbinál jobban ösztönzi a lehetséges jogosultakat, ezzel egyúttal segíti, előmozdítja az agráriumban kívánatos generációváltást, ami egyébként nem „csupán” hazai, hanem uniós célkitűzés is.
A pályázati kérelmek – mind a dokumentációt, mind a pályázóhoz kapcsolódó személyi feltételek tekintetében – értékelési szempontjai közé tartozik:
‑az üzleti terv minősége;
‑a szakmai képzettség szintje;
‑a korábban megszerzett szakmai gyakorlat;
‑a magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenység vagy gazdálkodási mód;
‑ökológiai gazdálkodás folytatása;
‑a foglalkoztatási hatás.
A pályázónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
‑a támogatási döntéstől számított legfeljebb 9 hónapon belül megkezdi az üzleti terv végrehajtását,
‑az üzleti tervben vállalt kötelezettségeket teljesíti legkésőbb a 4. gazdálkodási év végére,
‑ a kedvezményezett, illetve a jogi személy ügyvezetője és tulajdonosa az üzleti tervben vállalt időszak elteltével legkésőbb a támogatás 4. lezárt gazdálkodási évében mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelme eléri legalább az előző évi kötelező bérminimum mértékét, és köteles a gazdaságát személyes közreműködéssel vezetni,
‑évenkénti beszámoló benyújtása,
‑szaktanácsadóval való együttműködés,
‑minimum 10 000 EUR STÉ fenntartása az 5. év végéig.
Az STÉ alapján
A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Költségalapú elszámolás szükséges, kivéve, ahol egyösszegű átalányelszámolás lesz. Az egy projekt maximális támogatási összege: 40.000 euró. Azoknak, akik számára „kínaiul” hangzik az „STÉ” rövidítés, támpontokat jelenthetnek az alábbiak.
A Standard Termelési Érték (STÉ) lényegében az ágazatok kibocsátását fejezi ki, és mint ilyen, számos dolgot foglal magában: beletartozik az értékesítés, az üzemi felhasználás, az üzemi fogyasztás és a készletek változásából származó bevétel mind a főtermékeket, mind a melléktermékeket érintően. Ide tartozik továbbá az állattenyésztésben minden termékhez, területhez vagy állathoz köthető támogatás, de a szerves trágya értéke már nem. Lényegében az STÉ-vel azt határozhatjuk meg, hogy a mezőgazdasági termelés a „termék típusa” szerint milyen nagyságú jövedelmezőségi szintet jelent.
Nézzünk a fentiekre egy példát is! Tegyük fel, hogy az őstermelő csak cukorrépát termel. Ebben az esetben az STÉ-kalkulátor szerint már 4 hektárnyi napraforgó-területtel elérheti a 6000 STÉ üzemméretet. Állattenyésztési példát is hozva, ha a gazda kizárólag „tejhasznú” tehenet tart, a 6000 STÉ-t 4 állattal elérheti.
Az STÉ számításának meghatározó eleme, hogy mennyi időre kell vonatkoznia az így kapott adatnak: állattenyésztés és növénytermesztés esetén is 12 hónapos termelési időszakot kell figyelembe venni. Ahol a termelési ciklus rövidebb, mint 12 hónap (vágósertés), azt ki kell terjeszteni (átszámítani) 12 hónapra. Ha viszont a termelési időszak hosszabb, mint egy év, az STÉ-t csak 12 hónap teljesítményére kell figyelembe venni.
Ennek megfelelően a növénytermesztésben egy hektárra (gombánál 100 m2-re), míg az állattartásban egy éves átlagállatra (baromfiaknál 100 db állatra, méhészetnél 1 db családra) kell meghatározni az STÉ-t. Figyelni kell arra is, hogy a számítást nem forintban, hanem euróban kell végezni, azaz e devizában kell elérni a 6000 STÉ-t! Hasznos segítség a pályázóknak, hogy a NAK honlapján szabadon elérhető az STÉ-kalkulátor.
Bemutatóüzemek
A „Bemutatóüzemek támogatása” című felhívásra 2023. szeptember 1-től adhatók be a kérelmek. A pályázat célja a bemutatóüzemek létrehozása és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése annak érdekében, hogy támogassa a tudásátadást és tájékoztatást a szolgáltatók számára. E pályázati forrásokból agrárszakképzési centrumok, kutatóintézetek és -állomások, felsőoktatási intézmények és gazdasági társaságok részesülhetnek, legkevesebb 50 millió, legfeljebb 1 milliárd forint összegű támogatásként.
A támogatás hátterében az a körülmény és cél áll, hogy Magyarország kiemelkedő agroökológiai potenciálját megőrizze és fejlessze: az agrárágazatban kiemelten fontos, hogy a gazdák a helyi adottságokhoz igazodva a legjobb technológiákat hatékonyan tudják alkalmazni. Ennek érdekében szükség van olyan alternatív tudásra, amely elsősorban gyakorlati tapasztalatokra épül, és segít az aktuális termelési módszerek és gazdálkodási modellek hatékony alkalmazásában. E tudás birtokában a mezőgazdaság piaci szereplői innovatív technológiákat sajátíthatnak el, megismerhetnek új növényfajtákat és fenntartható gazdálkodási megoldásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a rendelkezésre álló személyi és anyagi források felhasználását, ezen keresztül a termelést, csökkentve egyúttal a környezeti terhelést is, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez.
A „Bemutatóüzemek támogatása” pályázati felhívás keretein belül önállóan támogatható az agrárszektor résztvevőinek bemutatóüzemi programjainak szervezése és megvalósítása, ideértve a hozzá kapcsolódó marketingtevékenységet (promóciós anyagok beszerzését/elkészítését) és kiadványok készítését is.
A felhívás szerint az alábbi körből várják a támogatási kérelmeket:
‑agrárszakképzési centrumok,
‑kutatóintézetek és -állomások, amelyek fajtakísérleteket vagy fajtakitermesztést végeznek, és 100%-ban állami tulajdonban vannak, illetve központi költségvetési szervként működnek,
‑felsőoktatási intézmények, amelyek rendelkeznek tangazdasággal, ideértve az állami alapítású/közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeket is,
‑gazdasági társaságok, amelyek a felsőoktatási intézmények 100 százalékos tulajdonában lévő tangazdaságot/tanüzemet működtetik,
‑erdészeti tudásközpontok.
A támogatási kérelmet a felsoroltak közül is csak azok nyújthatják be, akik rendelkeznek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatásokhoz, valamint egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokban szükséges ügyfél-azonosítóval. Fontos, hogy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és központi költségvetési szervek csak akkor nyújthatnak be támogatási kérelmet, ha a kormány előzetesen jóváhagyta ezt, és igazoló dokumentumot (például kormányhatározatot) mellékeltek a kérelemhez. A jelen felhívás keretében nincs lehetőség a támogatási kérelem konzorciumi formában történő benyújtására.
Az előzőekben felsorolt, támogatott tevékenységeken túlmenően a következő tevékenységek csak valamely önállóan támogatható tevékenységgel együtt kaphatnak támogatást ebben a felhívásban:
I. Bemutatóüzemekhez (ideértve a gyakorlóhelyeket és tangazdaságokat is) közvetlenül kapcsolódó beruházások:
a) agrártevékenységekhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések és építéssel nem járó technológiák beszerzése a bemutatóüzemben (beleértve az új öntözőberendezések beszerzését);
b) évelő növényekből létrehozott ültetvény korszerűsítése, telepítése;
c) infrastrukturális fejlesztések a bemutatóüzem mezőgazdasági tevékenységéhez, például épületek, építmények építése, felújítása, kerítés, tűzivíztározó, csapadékelvezető rendszer kialakítása, közműcsatlakozások kiépítése;
d) élelmiszeripari tevékenységekhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések és építéssel nem járó technológiák beszerzése a bemutatóüzemben;
e) élelmiszeripari tevékenységekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, például épületek, építmények építése, felújítása, kerítés, tűzivíztározó, csapadékelvezető rendszer kialakítása, közműcsatlakozások kiépítése;
f) öntözőrendszerek vízhasználatának hatékonyságjavítása a bemutatóüzemben, például öntözési infrastruktúra fejlesztése, vízi létesítmények rekonstrukciója, vízi létesítmények cseréje;
g) erdészeti tevékenységekhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések és építéssel nem járó technológiák beszerzése a bemutatóüzemben;
h) erdészeti tevékenységekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, például épületek, építmények építése, felújítása, kerítés, tűzivíztározó, csapadékelvezető rendszer kialakítása, közműcsatlakozások kiépítése;
i) megújuló energiaforrások hasznosítása a projekt által érintett épületekben vagy a bemutatóüzem gazdaságitermelési folyamataiban, például napkollektorok, biomassza-alapú és hőszivattyús rendszerek, geotermikus energia vagy napelemes rendszer kialakítása.
II. Projekt előkészítése, terület előkészítése, műszaki ellenőrzés igénybevétele, könyvvizsgálói szolgáltatás igénybevétele és projektmenedzsment.
III. Immateriális javak beszerzése: az előzetes célok eléréséhez szükséges számítógépes szoftverek beszerzése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások megszerzése.
A támogatás legfeljebb az adott projekt teljes költségének 95 százaléka lehet, legkisebb összege 50 millió forint, felső határa pedig 1 milliárd forint lehet. Jó hír a pályázók számára, hogy lehetőségük van előleg igénylésére is, feltéve, hogy a kérelmük beruházási projektelemet is tartalmaz. Az előfinanszírozásra vonatkozóan a megítélt támogatás összegének legfeljebb 50 százalékát lehet előlegként igénybe venni a beruházási projektelemekre és az ezekhez kapcsolódó általános költségekre. A felhívás teljes keretösszege mintegy 15 milliárd forint.
A támogatási kérelmeket 2023. szeptember 1-től december 10-ig lehet benyújtani. Mivel a rendelkezésre álló forrás 15 milliárd forint, így joggal lehet számítani arra, hogy hamar kimerül a keret, ezért érdemes minél előbb megtervezni a projektet, és benyújtania kérelmet. A támogatói okirat hatálybalépésétől számítva 24 hónap áll rendelkezésre a projektek végrehajtására.
SZERZŐ: SINKA JÚLIA ▪ A MENEDZSER PRAXIS OKLEVELES ÁFA- ÉS NEMZETKÖZI ADÓSZAKÉRTŐJE
