Egyelőre nem túl biztatóak a kilátások a nyersanyagok piacán, legyen az kőolaj vagy termény. Hatalmas erők diktálnak. Ha csak a holnapi árak érdeklik, olvassa el az első bekezdést, ha többre is kíváncsi, olvasson tovább.
Holnaptól a magyarországi gázolaj nagykereskedelmi ára tovább emelkedik bruttó 15 forinttal, míg a benzin beszerzési ára nem változik. Így szerdától az alábbi átlagárakat tapasztalhatjuk a kutakon:
- 95-ös benzin: 628 Ft/liter
- gázolaj: 638 Ft/liter
Le akarják dolgozni a korábbi veszteségeket
A kőolaj hordónkénti ára egy hete 85,5 körül ingadozik, 10 dollárral magasabb most, mint május-június folyamán volt. Ennek oka, hogy Szaúb-Arábia – ahol a kitermelés megtérülési pontja 78 dolláros olajár körül van – megelégelte, hogy a második negyedévben 38 százalékos bevételkiesést szenvedett el ez ennél jóval alacsonyabb árszint miatt. A többi OPEC-ország is visszafogta a nyersolaj piacra juttatását, amit szeptemberig mindenképpen fenn akarnak tartani. Az árszabályozás azonban nemcsak a pénzről szól.
Játékban a globális geopolitika
A világ olajárszintjére kihatással van, hogy egyik legnagyobb felhasználója, az amerikai gazdaság, recesszióban van, nem viseli el a magas költségeket. A tapasztalat az, hogy minden 10 dolláros ugrás 25-30 centet tesz egy gallon benzin árához az amerikai kutakon. (Magyar pénznemben és literben nézve ez 90-94 forintot jelent, de a bruttó ár nemcsak a dollár árfolyamától, hanem az egyes országok adópolitikájától függ.)
Ez nagyon kellemetlen az amerikai választások előtt (2024. november 5.). Az első világháború óta történelmi tapasztalat az USA-ban, hogy ha a választásokat megelőző két évben nem kerül recesszióba a gazdaság, akkor 11-ből 11 alkalommal a hivatalban lévő elnök marad hatalomban. Recesszió esetén viszont hétből hatszor veszít. Ez nagyon komoly érv amellett, hogy az USA mindent megtegyen az olcsóbb energiahordozókért, más kérdés, hogy ezt el tudja-e érni. Normál esetben elég jók a kapcsolatai Szaúd-Arábiával ahhoz, hogy nyomatékos kérései lehessenek az árszinttel kapcsolatban. A helyzet annyiban változott idén márciusban, hogy Kína elérte, hogy a hatalmas olajország megbékéljen Iránnal.
Náluk a nyersanyag
Az arab-kínai tengelyhez Oroszország is barátian viszonyul. Moszkva számára különösen kedvező a magas olajár. Hiába vezetett be Európa 60 dolláros olajárplafont az orosz termékre, Moszkva arra hivatkozva, hogy árai mélyen a piaci szint alatt vannak, igyekszik átlépni ezt. Kínát és Indiát pedig egyáltalán nem érdekli, hogy hogyan viszonyul az árplafonhoz az orosz olaj. Elemzők szerint Oroszország a háború elhúzásában, ezzel párhuzamosan a nyersanyag- és terményárak magas szinten tartásában érdekelt egészen az amerikai választásokig, amikor reményei szerint Joe Biden elbukik.
