A törökök évente 8-10 millió tonna búza behozatalára szorulnak, a világ legnagyobb importőrei közé tartoznak. Tavaly hatalmas mennyiségű őrölnivaló érkezett hozzájuk a háborús zónából. Számukra teljesen megfelel a keleti minőség.
Vészharang után egy egészen jó termés
A 2022. október 1. és 2023. február 28. közötti időszak volt az elmúlt 63 év legszárazabb periódusa Törökországban, ezért márciusban már mindenki kongatta a vészharangot. Márciusban viszont már a sokéves átlagtól 56 százalékkal több csapadék esett. Áprilisban szintén 51 százalékos többletet mértek a normál mennyiséghez képest, amit májusban egy 27 százalékos többlet követett. Júniusban csökkent a csapadékhajlam, de még így is a sokéves átlag feletti esőt kaptak a török gazdaságok (+8%), tehát az egész tavasz rendkívül csapadékosnak bizonyult. A tenyészidőszak egészét tekintve viszont a történelmi átlagnál 4 százalékkal kevesebb égi áldásban részesültek a táblák. Az egyes régiókat más-más mértékben érintette az esőzés. Anatólia nagy része szépen megázott, míg a Márvány- és az Égei-tenger partvidéke súlyos aszálytól szenvedett.
Sikerült a 2,5 tonnás átlag, de nagyon kell az import
A learatott búzatermés 18,5 millió tonna lehet (2,5 t/ha), ami több mint egymillió tonnával haladja meg a korábbi becslést. A sok esőzés következtében azonban a szemek minősége gyengébb lett a vártnál. Az ország belső igényét, amit most 21,1 millió tonnára tesznek, nem szokta fedezni a termelés, emellett még 7,25 millió tonna liszt, tészta és bulgur (tört búza) exportjával is számolnak az értékesítési szezonban. Ezért 8,25 millió tonna búza importjára mindenképpen szüksége van a feldolgozóiparnak, ami nem is sok, tavaly ugyanis rengeteg (12 millió tonna) őrölnivaló érkezett Isztambulba. Az import kétharmada Oroszországból származott, egyharmada Ukrajnából. A török kikötőkbe érkező, 12,5 százalékos fehérjetartalmú búzáért júniusban átlagosan 250 dollárt fizettek a kereskedők.
Árpa, kukorica: kis importigény
Árpából 7,8 millió tonna kerülhetett a magtárakba (2,1 t/ha), ami egy jó-közepes eredménynek felel meg. Az importszükséglet 900 ezer tonna lehet, mivel tavaly ebből is több mint 2 millió tonnát szállítottak be az országba. Kukoricából a becslések szerint 8 millió tonnás termésük lehet, amit 650 ezer hektárról gyűjtenek be a gazdák. A 12,3 tonnára várt átlaghozam 4 százalékkal lenne gyengébb a tavalyinál. A saját termés mellé még be kell szállítaniuk 1,8 millió tonnát a feldolgozóipari igények kiszolgálására. Az importszükséglet szerénynek mondható.
