Az őszi káposztarepce startertrágyázása

Írta: MezőHír-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 21.

Rendkívül aszályos időjárású első félévünk után sikerült betakarítanunk kalászos gabonáinkat, így ideje elkezdenünk gondolkozni vetésforgónk további tervezésén, hogy milyen növény kerüljön az őszi árpánk, őszi búzánk, tavaszi búzánk, tavaszi árpánk vagy egyéb más korán – nyár közepéig betakarítható – növényeink után.

Az őszi káposztarepce vetésterülete, termesztésének jelentősége igen megnőtt az elmúlt 15-20 évben, miközben tenyészideje jól alkalmazkodik a fentebb említett növényekéhez. Nyár végi, ősz eleji (augusztus 25.–szeptember 10-15.) vetéséhez azonban hozzá kell készülődnünk mind a talajművelés, mind a tápanyag-utánpótlás területén. Jelen cikkünkben a repce őszi tápanyag-utánpótlásával foglalkozunk.

Az őszi káposztarepce rendkívül tápanyagigényes növényünk. Az 1. ábrán ez szembetűnő is. Fajlagos tápanyagigénye (1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó vegetatív tömeg képzéséhez szükséges tápanyag mennyisége kilogrammban) jóval több, mint a hazánkban legnépszerűbb, legnagyobb területen termesztett növényeinké. Ennek értelmében a sikeres repcetermesztés egyik fontos eszköze és kulcsa a tápanyagellátás helyes elvégzése. Először nézzük, milyen lehetőségeink vannak a szántóföldi növénytermesztésben a tápanyagok utánpótlására:

Alaptrágyázás:

A vetés előtt, az alapművelés talajmunkáival egy menetben végezzük. A növény számára szükséges foszfor- és káliumműtrágya-adag teljes mennyiségét, valamint – őszi vetésű növényeknél az őszi időszakban történő vegetatív fejlődés biztosítása érdekében – a nitrogén egy részét juttatjuk ki, a tápanyag ezáltal a talaj mélyebb (20-30 cm) rétegeibe kerül. Több formája lehetséges:

évenkénti rendszeres: minden évben trágyázunk a talajvizsgálati eredmények, valamint a termeszteni kívánt növényünk igénye alapján – ez a legáltalánosabb vagy

tartalékoló trágyázást végzünk, amikor a talaj tápanyagkészletét növeljük, több (2-3) évre előre vagy

feltöltő trágyázás: a növényünk számára kiszámított adag tápanyag helyett jóval több műtrágyát adagolunk ki. Ez leginkább a kálium esetében vagy hosszabb vegetációs idejű növénynél (például lucerna, 4-5 év) elképzelhető, a talajban történő lekötődés csökkentése érdekében.

Kiegészítő trágyázás

A vetéssel egy időben vagy a tenyészidő alatt juttatunk ki tápanyagokat.

Indító (starter) trágyázás

a vetést közvetlenül megelőző magágykészítés során, sekélyen bedolgozva a teljes területre vagy/és a vetéssel vagy ültetéssel egy menetben, rendszerint a vetőmag alá pár centiméterrel vagy a sor mellé 3-4 cm-rel történő tápanyag-kijuttatás (pl. „starter” P-trágyázás) a csírázás és a kezdeti fejlődés elősegítésére.

Fejtrágyázás

A már fejlődő állományunk trágyázása szilárd vagy folyékony műtrágyával.

Levéltrágyázás

Minden esetben folyékony műtrágya (kis töménységű oldat) permetezése a növények lombfelületére. Innen történik a tápanyagok felvétele a növények számára.

A startertrágyázás tehát kiegészítő eljárásnak tekinthető a tápanyag-utánpótlási technológiánkban, mégis az elmúlt évek során, főleg időjárásunk kiszámíthatatlansága következtében is, egyre nagyobb teret hódít a gyakorlatban. Kezdetben a kapás növényeknél alkalmazták, mára gyakorlatilag minden termesztett növény számára elérhető technológiai elem, mind a műtrágyakínálatot, mind a technikai lehetőségeket tekintve.

Az indító trágyázást, ahogyan a nevében is benne van, állományunk csírázásának, kezdeti fejlődésének elősegítésére használhatjuk, hiszen az egyöntetű, erőteljes csírázás és kelés, valamint a robbanásszerű kezdeti fejlődés előnyei a későbbiekben is érzékelhetőek lesznek. Az egyöntetű kelés egyöntetű állományt eredményez, a gyors kezdeti fejlődés pedig a fiatal fellépő kórokozók és kártevők kártételi idejét rövidítheti, a jó erőben lévő fiatal növények ellenállóbbak is ezekkel a szervezetekkel szemben, úgy is szoktuk mondani „hamarabb kinőnek a kórokozók és kártevők foga alól”, és a gyomokkal szemben is versenyképesebb lesz az állomány.

Gyengén kelt állomány az aszályban

Milyen tápanyagokra van szüksége a csírában lévő repcének leginkább?

A makroelemek közül a nitrogénre és a foszforra. A nitrogén (N) nagyon fontos sejtalkotó, fehérjék, DNS, RNS, különböző enzimek és a klorofill egyik építőeleme, összefoglalóan a növény vegetatív fejlődésében segít, ezáltal végső soron a termés mennyiségére is befolyásoló hatással van. Hiánytünete az alsó, idősebb leveleken észlelhető, a levélcsúcstól induló, majd az egész levélre átterjedő sárgulás formájában, ennek értelmében a fiatal növények érzékenyebbek a nitrogénhiányra, az idősebbeken már az alsóbb szintek mérsékelni tudja a nitrogénhiányt. Súlyos esetben az alsó levelek le is hullanak. A súlyosbodó hiány következtében a gyökerek fejlődése is kárt szenved, kevésbé ágaznak el, valamint a növények földfelszín feletti része, azaz a zöldtömegük sem lesz kellőképpen kifejlett, ez pedig a nagy termések kialakulását fogja korlátozni.

Azért a túladagolását is kerülni érdemes, mert – főleg ősszel – buja növekedést, lazább szöveteket eredményezhet, ami a betegségekkel szembeni ellenállóságot csökkenti. Tudjuk, hogy állományunk áttelelése is a tőlevélrózsás állapotában a legbiztosabb, így a túlfejlődést kerülnünk kell.

A repcének az egészséges fejlődéshez az őszi periódusban körülbelül 30–50 kg nitrogén-hatóanyagra van szüksége hektáronként, melynek nagy részét az alaptrágyázással biztosítjuk, de ennek az adagnak kb. 25–30%-át startertrágyázás formájában érdemes kijuttatni. A másik fontos makroelem a foszfor (P). A sejtosztódásnak, azon belül is a genetikai információk átíródásának, a DNS-nek nagyon fontos összetevője, valamint a növény energiaháztartásában is komoly szerepe van az ATP-molekulák felépítésében való részvételével. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy fontos szerepe van a gyökérfejlődésnél, az elágazódások képzésében, valamint a generatív szervek (virág, virágalkotók, mag) fejlődésében. Hiánya esetén gyengén fejlett gyökérzet, gyengébb növekedés, tavasszal pedig kevesebb virág, rossz termékenyülés, korai terméshullás észlelhető.

Túladagolása gyakorlatilag nem említhető, hiszen nagyobb mennyiség kijuttatásakor nagy része lekötődik a talajban, a növények számára időlegesen felvehetetlen állapotba kerül.

A fentiekből látszik, hogy a három legszükségesebb és nagy mennyiségben pótlandó tápelem (nitrogén, foszfor, kálium) közül kettő már a kezdetek kezdetén elengedhetetlen a repce számára. A zavartalan fejlődés érdekében egykét mikroelem pótlására már ilyenkor is szükség lehet – talajunk ellátottságától függően. Ilyen lehet a cink (Zn), a réz (Cu), a bór (B) és a vas (Fe), de akár a kén (S) is.

A startertrágyázás jelentőségének felismerésével együtt az indítótrágyázásra alkalmas műtrágyaféleségek száma, kínálata is növekedett. Ma már több cég is gyárt különböző kiszerelésű, a talajban nagyon jól oldódó, a tápelemeket a növény számára könnyen felvehető formában és a repcének szükséges arányban tartalmazó műtrágyákat, melyek vagy mikrogranulátumként, vagy szemcsés komplex műtrágyaként kerülnek kiszerelésre.

A startertrágyázás technikai háttere

A nevéből adódóan ezeknek a tápanyagoknak már a csírázás kezdetén ott kell lenniük a talajban, a vetőmag körül, így kézenfekvő, hogy kijuttatásuk legideálisabb módja, ha az a vetéssel egy menetben történik. Annál is inkább célszerű ezt a megoldást választani, mert ha a magágykészítéssel történik a bedolgozás, egy külön menetben ki kell szórni a műtrágyát, így ez több taposással is jár, illetve a teljes területet trágyázzuk, ami ebben az esetben nem szükséges.

Eleinte a szűkített kapás és a kapás sortávolságú vetőgépek voltak felszerelve startertrágyázásra alkalmas szerkezettel, de napjainkban már a „sűrű” soros kultúrák vetőgépei is képesek erre. A szemenként vető gépeknél a talajfertőtlenítő szer tartályát használjuk a mikrogranulált indítótrágyánk kijuttatására, de az újabb gépek esetében már ez külön is megoldható. Vannak típusok, ahol a műtrágyatartály külön foglal helyet, és nagyobb mennyiségű (akár 100–300 kg) nagy szemcséjű műtrágyával is feltölthető, és külön csoroszlya helyezi a talajba a tápanyagot, vagy a vetőmagbarázda alá 3–5 cm-rel, vagy eltolva, a sor alá-mellé pár centiméterre.

Az indítótrágyázásra alkalmas műtrágyaféleségek kínálata is növekedett

A gabona-sortávolságra történő vetés esetében a hagyományos vetőgépek mellett már elég nagy ütemben terjednek, főként a közepes és a nagyüzemekben a starterműtrágya-tartállyal is felszerelt gépek. Vagy a vetőmagtartály mellett külön műtrágyatartály is kérhető hozzájuk, vagy a nagy központi tartályuk osztott kivitelű, így akár az egyik részébe a műtrágyát, a másikba a vetőmagot töltjük, s ha nincs szükségünk a vetéssel egy menetben trágyázásra, akkor mindkét részből történhet a vetés. Már létezik olyan technika is, amely folyékony műtrágyát tud a vetéskor kijuttatni.

Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaságigép-gyártók gyorsan követték az igényeket, fejlesztéseikkel hamar és széles körben megteremtették a startertrágyázás lehetőségét, ezzel pedig egy újabb agrotechnikai elemmel számolhatunk a trágyázási gyakorlatban, illetve egy eddig nem létező lehetőség nyílt a repceállományunk – de valójában szinte minden szántóföldi növényünk – még inkább kiegyenlített, a felvételi dinamikát pontosabban követő tápanyag-utánpótlására. A startertrágyázással egy újabb eszköz áll a gazdálkodók rendelkezésére az időjárási szélsőségek okozta termelési kockázatok mérséklésére.

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS; DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS; DR. SZABÓ ÉVA ADJUNKTUS; DR. RAGÁN PÉTER ADJUNKTUS