fbpx

Egészen elképesztő üzlet a takarmányborsó, egy feltétellel

Írta: Kohout Zoltán - 2023 március 07.

Egy hektáron akár messze 500 ezer forint feletti profitot is termelhet különösebb erőfeszítés nélkül a takarmányborsó termesztése. Ez a fehérjenövény még a szójánál is jobb üzlet lehet a gazdáknak. Sőt, egyes kalkulációk nemzetgazdasági szintű plusz értékteremtést is egészen valószínűnek tartanak.

Számos előnye van ennek a félig elfeledett kincsnek

Mindez február végén Jászdózsán, a takarmányborsó-térség központjában rendezett szakmai konferencián hangzott el. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén azért nem az ígéretes jövő, hanem az elszomorító közelmúlt és jelen viszonyait elemezték. A magyar mezőgazdaság 30-50 évvel ezelőtt 150-170 ezer hektáron termett őszi és tavaszi takarmányborsó, addig ma ennek 5-10 százalékára esett vissza az előállítás. A vetésterület-növekedést az akadályozza, hogy ma még nehéz belföldön értékesíteni, s nem megoldott a feldolgozása. Pedig számos olyan előnye van, ami miatt várható, hogy itthon is egyre inkább felértékelődik a szerepe.

takarmányborsó konferencia

Jó a talajnak és a pénztárcának

Egyrészt a borsó mindemellett több szempontból nagyon pozitív hatást gyakorol a talajokra. Hosszú, mélyre hatoló gyökérzetével javítja a talajszerkezetet, jobb a termőréteg levegő- és vízháztartása. Csökkentett menetszámmal termeszthető, továbbá nitrogén-megkötő volta miatt kevesebb vagy nullás a N-műtrágyaigénye, illetve jelentős szervestrágya-mennyiséget hagy hátra az utána következő kultúrának. Ezért is érthető, hogy mind Európában, mind itthon komoly támogatások övezik a termesztését. A hazai agrárvezetés is a termeléshez kötött támogatás növelésével segíti a szektort, ezért is különösen jövedelmező fehérjenövény-társai (szója, pillangósok) közt a takarmányborsó. A konferencián ugyanakkor a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztője, Varga Gábor is rámutatott: a takarmányborsó mint kiskultúra sikeres jövője szempontjából fontos a vertikális és horizontális integráció megléte.

takarmányborsó konferencia

Nemcsak a gazdák, az állam is profitálna belőle

A szakmai előadások között Gyenes Gábor, a Gyenes Kft. ügyvezetője a takarmányborsó-termesztés gazdaságosságát elemezte. Mindent beleszámolva a hektáronkénti, átlagos 262 ezer forintos (a korábbi áraknál ez bő 30 ezerrel kevesebb volt) ráfordítással szemben a bevételek átlagos termésnél is csaknem elérik 820 ezer forintot. A profit tehát meghaladja az 550 ezer forintos hektáronként. Gyenes Gábor átfogó agrár-, sőt, nemzetgazdasági szinten úgy véli, ha ugyanis a borsó a hazai vetésforgó 10%-áig nőne az összes nagy szántóföldi növény mellett, akkor 4-500 ezer hektáron 1,2-1,5 millió tonna takarmányborsónk lenne évente. Ezzel a borsó által a talajban megkötött-felhalmozott nitrogén a következő vetemény, például kalászos számára (az említett 4-500 ezer hektáron, a ki nem szórt alap- és nitrogénműtrágya megtakarításból adódóan) mintegy 37 milliárdos értéket teremt szerves trágyában. Ha ez plusz 1,5 tonnás kalászostermény-többletet hoz, akkor további 75 milliárdos értékteremtés valósul meg. E kettő összege hatalmas, bő 110 milliárdos plusz árbevételt jelent a magyar mezőgazdaságnak, ami már nemzetgazdasági szinten is mérhető nagyságrend.