2022 utolsó negyedévében már tizedik alkalommal mérte fel a Takarékbank az agrárium üzleti hangulatát. Az energiaválság csúcsán a Takarék AgrárTrend Index érdemben már nem csökkent tovább, de jóval az ideálisnak tartott 35 pontos érték alatt tartózkodott (29,5 pont). Az elmúlt 10 negyedév átlagához képest ma a szőlő-bor előállítását, a hajtatott zöldség és a napraforgó termesztését övezi a legnagyobb optimizmus, a legnagyobb bizalomvesztést pedig a kukorica könyvelheti el.
Támogatás nélkül masszívan veszteséges lett volna
A válság mélypontján az üzleti várakozások további romlását az akadályozta meg, hogy a legtöbb vállalkozás jól tovább tudta hárítani megnövekedett termelési költségeit, annak ellenére, hogy az élelmiszer-fogyasztás mérhetően csökkent Magyarországon. A siker azonban viszonylagos. Ezt a szerény plusz-nullás eredményt is szinte kizárólag a támogatásoknak köszönhették az agrárgazdasági üzemek, 93 százalékban ezek képezték a nyereséget (a korábban jellemző 50-60 százalékos részarány helyett) – mutatott rá a legújabb Takarék AgrárTrend Index bemutatón Hollósi Dávid. Így mindent egybevetve 2022 végén a korábbiaknál némileg pozitívabb hangulatban várták az új évet az agrárium szereplői.
Már nem a kukorica a favorit
A Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy szűkült az olló az állattenyésztés és a növénytermesztés várakozásai között, aminek a hátterében az ezermilliárdos aszálykár áll, és kisebbek lettek a különbségek az egyes alágazatok között is: a legeredményesebbnek ítélt napraforgó (31 pont) és a legkevésbé profitábilisnak gondolt gyümölcstermesztés (27,8) között alig több mint 3 pont a különbség. Az előző negyedévhez képest – nem meglepő módon – a kukoricába vetett bizalom csökkent a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hangulatjavulás pedig a szőlő-bor ágazat szereplői körében volt kimutatható.
A szántóföldi növények közül az olajos magvak megítélése a legjobb. A kukoricatermesztés sikerével kapcsolatban nemcsak a történelmi léptékű aszály miatt merültek fel kétségek a termelőkben, hanem az ukrán import beáramlása, árletörő hatása miatt is. Csak október végéig 2,5 millió tonna gabona érkezett Magyarországra, bő egymillió tonna Ukrajnából, de Szlovákián és Románián keresztül is belépett mintegy fél-fél millió tonna. Ezen felül Szerbiából érkezett még számottevő mennyiség.
Az importra azonban égető szüksége volt az országnak, enélkül a takarmányipar és az etanolipar is nagy bajban lett volna, emlékeztetett Hollósi Dávid. Így viszont biztosított volt a takarmánygyártáshoz a megfizethető árú és jó minőségű alapanyag, ennek is köszönhető, hogy az állattenyésztők hangulata javulni tudott. Másrészt meglepően jó árbevételt tudtak realizálni a tej- és a tojástermelők, de jól teljesített a baromfi- és marhahús-előállítás is: érvényesíteni tudták az áraikban a költségnövekedéseiket. A magas sertésárak ellenére a sertéstartók most is a legkevésbé optimisták az állattenyésztők között.
A növénytermesztésen belül a kudarcok ellenére még mindig a szántóföldi ágazat a legbizakodóbb, noha eddig rendkívül kevés gabonát tudtak értékesíteni a hazai termelők. A kilátásik a következő negyedévben – az időjáráson túl – nagyban függnek a gázolaj és a műtrágya hozzáférhetőségétől és árától. Hollósi Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy az inputok integrátorok általi előfinanszírozása idén már nem lesz olyan olcsó, mint korábban volt, hiszen magasak a hitelkamatok is. Az ágazat forgóeszköz-igényének növekedését világosan érzékelik a bankok.
A hajtatott zöldségtermesztés a második legjobb kilátásokkal rendelkező ágazat, most versenyelőnyünk is származik más európai termelők leállásából és a magas szállítási költségekből. A szántóföldi zöldségek és a gyümölcsök öntözés nélkül már nem termelhetők meg, ez csökkenti versenyképességünket a nemzetközi piacon. Az almatermesztésben szétszakadt a mezőny: vannak nagyon intenzív és nagyon öreg léalmaültetvények is, nagyon eltérő jövedelemtermelő szinttel, de mindegyiket veszélyezteti a fagy. A gyümölcsök között a szőlő-bor előállítása örvend a legnagyobb üzleti bizalomnak: kevésbé kitett a fagynak és aszálynak, valamint erősen támogatott ágazat is. Az alkoholok ára csak az átlagos infláció mértékével vagy kissé azalatt emelkedett eddig, ami egyrészt jó forgalmat biztosított a számukra, másrészt megvan benne az áremelés lehetősége is.
5 éve erős a beruházási aktivitás
A bankcsoport szenior elemzője, Héjja Csaba mélyebben is belement annak elemzésébe, miért nálunk a legmagasabb az élelmiszerinfláció az egész EU-ban. Az alábbi ábra az ágazat hatékonyságát szemlélteti az egyes országokban. Hollandia és Belgium kiemelkedik a mezőnyből: az agrárium keveset költ energiára és az egy dolgozóra jutó értékteremtés ezekben az országokban a legmagasabb. A következő csoportba tartozó országokban sem sokkal nagyobb az infláció, de vagy több energiát tesznek a termelésbe, vagy kevésbé hatékonyan dolgoznak, mint a hollandok. Az utolsó csoportba tartozó államok – Portugália kivételével – mind 2004 után csatlakoztak az EU-hoz. Egységesen jellemző rájuk, hogy sok energiával és emberrel teremtenek viszonylag kevés értéket.
A 2022-ben mért, 29 százalékos magyar élelmiszerinfláció hátterében nem kizárólag hatékonysági problémák állnak – mutatott rá Héjja Csaba. Sokat romlott az év folyamán a devizaárfolyamunk, nagyon erős az energiakitettségünk, és maga az élelmiszeripar is nagy hitelállománnyal rendelkezik. Jó hír azonban, hogy 2017 óta növekvő beruházási intenzitás jellemzi az ágazatot, ezen a téren lehagytuk fő versenytársunkat, Lengyelországot is. Ezek a befektetések előbb-utóbb a hatékonysági mutatókat is javítani fogják, azaz növekednie kell az egy alkalmazottra jutó értékkibocsátásnak.
Lásd még a témában: Agrártrend – a nagy pofon jövő év második negyedévében jön.
