2022. május 28-án életbe lépett a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti. Mégsem valószínű, hogy erre sor kerülhet.
Már írtunk róla, hogy a gyártónak sem könnyű. Elvárjuk tőle, hogy helyi alapanyagot is használjon, és a magyar szabályozásnak megfelelően készítsen a magyar ízlésnek megfelelő terméket, de megtiltjuk, hogy a végeredmény eltérjen attól, amit máshol forgalmaz. A Nébih az elmúlt években 120 termékpárt vizsgált meg, hogy kiderüljön, különböznek-e egymástól, és ezek a különbségek minek köszönhetők. Végül a termékek harmadánál találtak valamilyen különbséget. 14 termékpár esetében tudták igazolni, hogy ez minőségileg „jelentős” eltérést okozott a végeredményben. A Nébih az utóbbi 8 hónapot azzal töltötte, hogy összeállítson egy útmutatót, ami kapaszkodót adhat a jogsértés megállapításához.
Mi lehet jelentős eltérés?
Az elkészült útmutató szerint „azt tekintjük jelentős eltérésnek, ami az átlagfogyasztóra jelentős hatást gyakorol, és az adott élelmiszerrel kapcsolatos ügyleti döntését valószínűsíthetően befolyásolja.” A megfogalmazás homályosnak tűnhet, de a gyártóra nézve egyszerűek a szabályok. Ha a termék külső megjelenésében teljesen azonos a más országokban is forgalmazott, azonos márkanevű terméktől, akkor összetételében csak akkor térhet el tőle, ha
– egy hazai jogszabálynak akar így megfelelni (pl. népegészségügyi termékadó, Magyar Élelmiszerkönyv);
– helyi alapanyag felhasználása a célja (pl. Magyar termék és a Hazai termék kategóriának való megfelelés), ami logisztikai szempontból ésszerű, csökkenti a beszállítás ökológiai lábnyomát;
– időszakos receptúramódosítás indokolja, pl. piaci bevezetés miatt;
– a nemzeti ízpreferenciák miatt változtat, és ezt igazolni is tudja (pl. kóstolási teszt/fogyasztói felmérés, hazai ízpreferencia igazolása pl. a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel).
Előny a hátrányból
A sajátmárkás termékekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek, márpedig a vizsgált termékek mintegy ötöde sajátmárkás termék volt. Egy eszes gyártó akár a termékek reklámozására is felhasználhatja a receptúrabeli különbséget: azért más a végeredmény, mert helyi alapanyagok felhasználásával, a helyi előírásoknak megfelelően készült az élelmiszer. Mivel a fogyasztók kifejezetten keresik a hazait, a tájékoztatási kötelezettség „feltűnő” teljesítése még előnyös is lehet a gyártóra nézve.
