Mit ér az agrárjog eső nélkül?

Írta: MezőHír-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 16.

Magyar gazdák esete a Kislánnyal

Bár a probléma nem újsütetű, vannak, akik a szocializmusban létező öntözési rendszerek elhanyagoltságát, míg mások a Csendes-óceán térségében különösen aktív La Niña (Kislány) időjárási jelenséget okolják az idei nyár pusztító aszályáért. Mivel azonban 1901 és 2019 között 24%-kal csökkent a csapadékos napok száma, és 26%-kal nőtt az évi átlagos középhőmérséklet, nem árt felkészülni. A rendelkezésre álló jogi lehetőségek – például öntözési közösségek kialakítása – használata csak tervszerűen ajánlott. Önmagában az agrárjog semmit sem tehet mélyreható és hosszú távú gondolkodásbeli változások nélkül.

öntözés

Az első hazai (de nemzetközi jelentőségű) öntözéses vízgazdálkodással összefüggő szabályozás rögtön a magyar vízügyi szolgálat egyik legjelentősebb alakjának, kvassói és brogyáni Kvassay Jenőnek köszönhető, aki – akkor még csak 35 évesen – megalapozta munkásságával az 1885. évi XXIII. törvénycikket a vízzel kapcsolatos magánéletviszonyokról. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magyar államiság kezdetén királyi dekrétumok és Werbőczy Hármaskönyve is tartalmazott ez irányú rendelkezéseket. Összességében aztán 1964-ig nem is volt szükséges a területhez hozzányúlni, amikor a második vízügyi törvény kimondta – a kizárólagosan állami tulajdonra alapozva – a közfeladatok kizárólagosságát. A harmadik vízgazdálkodási törvényünk már a rendszerváltás után, 1995-ben született, míg az öntözéses gazdálkodást 2019 végén szabályozták törvényi szinten, a végrehajtási rendelet pedig 2020 nyarán jelent meg. Minderre nagy szükség is volt, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal 2020-as adatai alapján míg 1901-ben a hazai átlagos középhőmérséklet 9,7 Celsius fok volt, ugyanez az érték 2019-ben 12,2 Celsius fok.

A növekedés az utóbbi 20 évben gyorsult fel drasztikusan, hiszen még 1999-ben az átlagos középhőmérséklet 10,6 Celsius fok volt. Ezzel egyidejűleg éves szinten a csapadékos napok száma 185-ről mindössze 140-re csökkent az elmúlt évszázadban. Elemzések szerint 2018-ban még (vagy már) 86 ezer hektáron regisztráltak aszálykárt, ezzel szemben 2020-ban ténylegesen 80 ezer hektár termőterületet öntöztek (ezzel szemben az 1960as években ez az érték országosan 369 ezer hektár volt), 75%-ban az Alföldön. A gazdálkodók közel 90%-ban felszíni vízzel öntöztek, átlagosan 1132 m3/ha mennyiségben, több mint 60%-ban esőztető öntözőberendezéssel kijuttatva a vizet. Bár az utóbbi években inkább az aszályos időszakok voltak a jellemzőek, a hazai mezőgazdaság még mindig a belvizes jellegű károk elhárítására van ráállva. Évszázadokkal ezelőtt a mai Magyarország területének majdnem negyede számított vízjárta, vízborított területnek, ám a Tisza szabályozása máig tartó, részben negatív hatásokkal is járt.

Ráadásul kevés a víztároló kapacitásunk, vízigényes haszonnövényeket termesztünk, nem töltjük fel a talaj víztároló kapacitásait, amikor tehetnénk, de még a felszín alatti és feletti vízkincsünkkel sem bánunk takarékos módon, hiszen rengeteg az illegális vízkivétel. Mivel a probléma összetett, a szakemberek is komplex választ javasolnak rá: a termőföldön, a talajban kellene tárolni a vizet (ahelyett, hogy a többletvizet a folyókba vezetjük be), változtatni kell a művelésmódokon, a területhasználatot újra kell gondolni akár úgy is, hogy fák árnyékában folytatják a mezőgazdasági művelést, vagy éppenséggel fűnyesedékkel, szalmával, kéreggel takarják le a földet.

Mindezen elképzelések persze nem egy-két év alatt valósíthatóak meg, de szemléletváltásra van szükség, amint azt a Láng István, Jolánkai Márton és Csete László professzorok által szerkesztett, 2003–2006 között készült VAHAVA-jelentésben (változás-hatás-válaszadás) is hangsúlyozták. Nem pusztán azért, mert az idei volt a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben, hanem elsősorban azért, mert a súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta növekvő tendenciát mutat. Országos tendencia, hogy kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan a száraz napok száma nő, az igy kialakult rossz helyzetet pedig sokkal tovább rontja a tavasszal-nyáron tapasztalható extrém magas hőmérséklet.

táblázat
(forrás: NAK alapján, saját szerkesztés)

Milyen vízből lehet öntözni?

Öntözésnek nevezzük a természetes csapadék mesterséges pótlását vízügyi hatóság által engedélyezett módon, mező- vagy erdőgazdálkodás alatt álló területen. Az öntözésnek potenciálisan háromféle forrása lehetséges: csapadék, felszín alatti vízkontingensek, valamint határokon beérkező felszíni vizek. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ha azonban a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva, úgy a felszín alatti vizek igénybevétele engedélyezhető. Fontos, hogy a földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ebből csak korlátozottan szabad öntözni. Felszín alatt vízből történő vízkivételt elsősorban talajvízből kell biztosítani. Mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál. Felszíni víz és talajvíz hiányában rétegvízből, karsztvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.

Az öntözési szolgalmak kialakításának módozatai

Immár évek óta terítéken van a termelők öntözési hajlandóságának és kapacitásainak növelése, illetve az ezzel összefüggő szakigazgatási és oktatási struktúra kialakítása. Mint ismeretes 2019-től az „öntözési ügynökség” feladatait a Nemzeti Földügyi Központ látja el, de szigorú vízhasználati szabályokat is kidolgoztak az utóbbi időben: öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe. Ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Mind felszíni víz, mind pedig talajvíz hiányában rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra csak mikroöntözés esetén adható ki vízjogi engedély.

Remélhetőleg rövid időn belül javul a jelenlegi súlyos aszály, de tanulni kell a leckéből, meg kell teremteni az öntözés feltételeit a földeken. Ennek érdekében szükség lehet a víz különböző tulajdonosokhoz tartozó földterületeken keresztül történő szállítására, illetve az ezzel összefüggő berendezések, létesítmények lefektetésére is. Az öntözési célú vízilétesítmény csak akkor vezethető át idegen ingatlanon, ha ezzel az érintett ingatlan használata nem lehetetlenül el. A szolgalom alapítása nem tagadható meg, de a vízelvezetés pontos helyében, módjában a feleknek meg kell egyezniük egymással, ahogy a szolgalommal érintett ingatlant illető kártalanítás mértékéről is. Az egyeztetések praktikusan az öntözés beruházója vagy meghatalmazottja és a szolgáló telek tulajdonosa, földhasználója, illetve meghatalmazott képviselője között zajlanak. A meghívót a kérelmezőnek kell megküldenie a tervezett nyomvonal ismertetésével a kártalanítással érintetteknek.

A dokumentumban két darab1 héten belüli időpontot kell megküldeni minimum 20 nappal megelőzően a kártalanítással érintetteknek. Amennyiben az első időpontban nincs meg a 100%-os jelenlét a kártalanítással érintett feleknél (osztatlan közösnél tulajdonhányad szerinti többség), akkor a második időpontnál már megadottnak kell tekinteni a távolmaradók hozzájárulását. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szolgalomalapítási kérelemhez mellékelni kell, csatolva az érintett tulajdonosok és földhasználók tulajdonhányad szerinti felsorolását, valamint a tervezett nyomvonallal egyetértő nyilatkozatot.

Amennyiben az egyeztetést követően a felek megegyeznek, tulajdonképpen szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről, de ha nincsen megegyezés, annak okát meg kell nevezni, és kártalanítási képlettel kell számolni (létesítéskori kártalanítás számítása a 302/2020. /VI. 29./ Korm.rendeletben megadott képlet segítségével): K =50 000 Ft × AK × T × G, amelyben az AK az aranykorona-értéket, a T az érintett terület nagyságát (hektárban), a G pedig igénybevételi szorzót jelent. A G értéke 1, ha földfelszíni, vagy erdőt érintő földfelszíni, vagy földfelszín alatti beruházások esetén, 0,3 pedig földfelszín alatti beruházásnál, ha nem erdőterület az érintett. Üzemeltetéskori kártalanítás kizárólag megegyezés alapján tud megvalósulni.

öntözés
Felszín feletti vízbeszerzési lehetőség hiánya esetén felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele engedélyezhető

Az öntözési vízhasználat alapvető szabályai

Öntözési célú vízhasználat akkor engedélyezhető (területileg illetékes vízügyi hatóság által), ha a természet-, környezet-, valamint vízvédelmi szabályoknak megfelel a beruházás (például jogszabály nem tiltja vagy NATURA 2000 területen a védelemmel nem ellentétes), továbbá megfelel ivóvízbázis-védelmi előírásoknak (védeni szükséges a térség közüzemi ivóvízellátására szolgáló vizadó rétegeket). Az engedélyesnek az öntözésre igénybe vett vízmennyiség mérését 2014. január 1-jétől összegző vízmérővel kell biztosítania – kivétel a mikroöntözéstől történő eltérő öntözés, ahol 2013. április 15-től. Felszíni vizek öntözés céljára igénybe vehetők, amennyiben alapesetben rendelkezésre áll a megfelelő minőségű vagy szabaddá tehető vízkészlet, illetve megtörténik az öntözendő terület vízrendezése. Egyszerűsített öntözési vízhasználat engedélyezése esetén a naponta kivett vízmennyiséget öntözésigépüzem-naplóban kell rögzíteni.

Felszín feletti vízbeszerzési lehetőség hiánya esetén felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele engedélyezhető, lehetőség szerint talajvízből. Rétegvíz és karsztvíz fő szabály szerint csak mikroöntözés céljából vehető igénybe. Tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Bővebben: ez közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

öntözés
Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos

Jól működő öntözési közösségeket!

Idén nyár végén 118 elismert öntözési közösség létezett, amelyek összesen 56 067 hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást. 19 további öntözési közösség kérelmét vizsgálták a minisztériumban, további 49 pedig bejelentette megalakulási szándékát. Az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcs termesztése esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek legalább két tag (természetes és/vagy jogi személyek) közreműködésével létrejövő jogi személyek, amelynek tagjai mezőgazdasági tevékenységet folytatnak (ezzel és az öntözési tervvel összefüggő földhasználati igazolással és projekttervvel rendelkeznek). Már működik az az online felület (https://ontozesikozossegmo.hu/OntozesiKozosseg), amely az öntözési közösségek megalakulását támogatja interaktív, térinformatikai alapon, biztosítva az öntözni szándékozó termelők egymásra találását, aktív kommunikációját.

Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez, vagyis a Nemzeti Földügyi Központhoz ([email protected]) kell benyújtani, amely a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek elismertetésre. A kérelemhez szükséges adatok körét, valamint a csatolandó mellékleteket az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, vagyis a 302/2020. (VI. 30.) Korm.rendelet, illetve annak 2. melléklete szabályozza. Az öntözési közösségek elismeréséhez szükséges, vízitervező igénybevételével (új beruházás esetén a vízügyi hatóság előzetes állásfoglalásának kikérésével) kialakított dokumentációnak (bővebben: http://www.nfk.gov.hu/Benyujtando_dokumentumok_ontozesi_kozossegek_elismertetesehez_news_987) tartalmaznia kell a leendő közösség termelőinek és az adott területnek (méretarányos helyszínrajzzal) az adatait, jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot, valamint, ha rendelkezésre áll, a vízjogi engedélyt.

Mindebből következik, hogy az engedélyezési tervek elkészítése olyan feladat, amelyet kizárólag az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni, amely jogosultággal rendelkezőket a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tart nyilván. Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, vízföldtani, domborzati viszonyok figyelembevételével, az öntözési kerület határain belül, úgy, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési közösség a 2. mellékletben meghatározott adatokban bekövetkezett változások tényéről és tartalmáról, valamint az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentett káreseményekről azok bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni az öntözési igazgatási szerv útján a minisztert, és kezdeményezni az elismerés módosítását.

Az öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos. Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére, illetve azok számára, akik elérik a területi küszöbértékeket az öntözni kívánt területre, a Nemzeti Földügyi Központ kérelemre környezeti körzeti tervet készít (szükséges adatok: http://www.nak.hu/images/Kamara/Krnyezeti-krzeti-tervhez-szksges-adatok.pdf), ha az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

A környezeti körzeti terv előnyei közé tartozik, hogy részben, vagy teljesen kiváltják a szakhatósági eljárásokat, egyszerűbbé teszik a vízjogi engedélyeztetési eljárást, mindezekkel csökkentik az adminisztratív terheket és a költségeket a gazdálkodók számára. Tehát a környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos, de ötévente felülvizsgálandó.

SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ