A szilícium növényvédelmi hatása paprika- és paradicsomhajtatásban

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 20.

A szilícium nem tartozik ugyan a legfontosabb elemek közé, de minden élőlény számára nélkülözhetetlen ásvány, és a növényvédelemben is fontos szerepe van. A Közép-Dunántúl déli régiójában végzett hajtatási kísérletemben ezt az elemet és hatásait vizsgáltam.

Mit tud a szilícium?

A növényi szervezetbe bejutva a szilícium serkenti a növényi szervezet önvédekező képességét a legkülönfélébb stresszorokkal szemben. A humán szervezethez hasonlóan a növénytermesztés esetében is lehet bizonyos gyógynövények (kínai csüdfű, bíborkasvirág, fokhagyma, kurkuma) kivonatával erősíteni az immunrendszert. Azonban egyes ásványok (pl. cink, szelén stb.) itt is elengedhetetlenek, hiszen jelenlétük nagymértékben fokozhatja a növényi immunitást. Számos növényi preparátum képes közvetve a növény immunrendszerének a megerősítésére hatni, de a szilícium hatása ebben az esetben sem közvetlen, kizárólag indirekt módon, vagyis a növények immunitásának a megerősítésével éri el kedvező hatását. Ízelítő a szilícium hatásaiból:

– Erősíti a növények sejtjeit, növelve, illetve vastagítva a sejtek falát, az egész növényi szövetrendszert.

– Mozgósítja és erősíti a lignifikációt.

– A növényben olyan géneket expresszál, amik segítségével támogatja a növény külső-belső ellenállását, erősíti és vastagítja a levél epidermiszét. A szakirodalom szerint például kukoricánál alkalmazva az Atga1 gének stimulálásával erősödik a kukorica egész szövetrendszere.

– Átalakítja, valamint természetes módon megváltoztatja a növény nedvkeringését.

– A növények megerősödnek a biotikus és az abiotikus stresszekkel szemben. Ezek hatásaként csökken a patogén kórokozók és kártevők fertőzésének a gyakorisága. Ha feltételezzük, hogy mégis történne károsítás, akkor azt „kinövi” a gyökér.

– Csökkenti az abiotikus (napégés, hő- és hidegstressz, sok csapadék, aszály, a talajban lévő magas nátrium-, valamint egyéb mérgező anyagok tartalma, valamint a szélsőséges talajkémhatás) stresszfaktorok hatását.

– Csökkenti a növények párolgását, és növeli az ionfelvételt, különösen a foszfor felvételét.

Üvegházi molytetvek a paradicsom levélfonákán

Ízelítő a szakirodalomban fellelhető kísérleti eredményekből:

– őszikáposztarepce-kísérletben javította a tápanyagtranszportot szárazságstressz esetén a kontrollhoz képest, – hagymában csökkentette a kórokozók által okozott rothadást,

– uborkánál még magas nátriumklorid-tartalmú szikes talajon is növelte a hozamot,

– őszi búzánál növelte aszály idején a hozamot,

– cukorrépánál is növelte aszály idején a hozamot,

– paradicsomnál csökkentek a fertőző levélbetegségek a kontrollhoz képest,

– csillagfürtön is javította a növény egészségügyi állapotát, és növelte a hozamot.

– szamócán alkalmazva javította a Phytophthora cactorum elleni védelmet,

– kínai káposztánál alternária elleni védekezésben szerepelt jól,

– kukoricánál tömör és masszív gyökérnövekmény volt mérhető. Ez pedig csökkentheti a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) és a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) károsítását,

– tücsök és Grylloidea rovarok elleni hatását is már visszaigazolták.

Gyapottok-bagolylepke lárvája a paradicsom levelén

Kutatás és kísérlet magyarországi hajtatásban

A vizsgálatom helye Magyarországon, a Közép-Dunántúl déli régiójában, a Sárrét természetvédelmi területen található, Sárszentmihályon, ahol nincs kialakult tradíciója a hajtatásos termesztésnek, ráadásul az 1950-es években egy elhibázott talajművelet miatt a terület szakmailag alkalmatlanná vált a zöldségtermesztésre.

A kísérlet menete:

– A kísérletre 100-100 db paprika- és paradicsomnövényt állítottam be, több ismétlésben.

– Alapvetően két kezelést alkalmaztam: szilíciummal kezelt és kontroll.

– A tápanyagellátást az ökológiai módszerek szerint hajtottam végre.

– Az öntözést csepegtető rendszeren keresztül biztosítottam.

– Mindkét kezelésben fóliás mulcscsal védtem a területet a kiszáradástól.

– A legjelentősebb kórokozókat és kártevőket (nyugati virágtripsz, levéltetvek, molytetvek, gyapottok-bagolylepke, takácsatkák, poloskák, lisztharmat, paprika passzalóra, szklerotínia és botrytis, paradicsomnál pluszban phytophthora, alternária, levélatka), valamint a növényre gyakorolt egyéb hatásokat és a hozamot vizsgáltam.

– A tenyészidő végén a gyökértömeget lemérve a kontrollal hasonlítottam össze.

– Összesen 10 alkalommal végeztem el részletes növényvizsgálatot.

– A tenyészidőszak során összesen 5 alkalommal végeztem kezelést.

A kísérlet eredményei:

A szilíciummal való kezelések igen kedvezően befolyásolták a növényegészségügyi állapotot, de nem szabad arról elfeledkezni, hogy mindenképpen kizárólagosan szigorú preventív védekezésekkel lehet jó eredményeket elérnünk. A szilícium csak akkor hatásos, ha többször kezeljük a növényeket, mert a szilíciumásványnak fel kell tudni töltődnie a növényi sejtekben, az erős és vastag sejtfal kialakulásához pedig idő kell.

– A szilícium a hajtatott paprika legjelentősebb kártevőivel (levéltetvek, üvegházi molytetvek, gyapottok-bagolylepkék) szemben igen nagy hatékonyságot mutatott a kontrollal szemben. A nyugati virágtripszeknél és a takácsatkáknál viszont nem volt nagy a különbség, a poloskák esetében pedig csak nagyon enyhe hatást mutatott a kezelés (az erős kitinpáncélzattal rendelkező poloskákkal szemben ez a hatás nem elégséges).

– A kórokozók (lisztharmat, passzalóra, szklerotínia, botrytis) ellen rendkívül jó hatással rendelkezett, szinte az összes jelentős betegséget határozottan kivédték a szilíciumos kezelések. – Paprikánál a hozam 10%-kal emelkedett, valamint sokkal kevesebb volt a piacképtelen termés mennyisége.

– Paradicsom esetében a legjelentősebb kártevőkkel (levéltetvek, üvegházi molytetvek, gyapottok-bagolylepkék és takácsatkák) szemben kiváló hatást nyújtott az ásvány. A nyugati virágtripsz esetén elfogadható védelmet adott, poloskáknál viszont csak igen kis hatással rendelkezett.

– A hajtatást érintő legfontosabb kórokozóval (lisztharmat) szemben számottevő, a phytophthora, alternária, botrytis ellen jó hatású, azonban a két kezelés között nagy különbséget nem tapasztaltam. Viszont a növények mindvégig lendületesen növekedtek, és a virágok is jól kötöttek (12%-kal mértem több termést a kezeltnél).

– A tenyészidő során paradicsomnál a kezelések 193%-kal, a paprikánál, 172%-kal növelték a gyökértömeget.

– Fólia alatt nyáron a kezeletlen növényeknél találtam napégett növényi részeket, a kezeltnél ez nem fordult elő.

– A talaj erős sóhatását tompította a szilícium, így a növény növekedési hajlama (vegetatív-generatív) sokkal jobb volt a kezeltnél, a nagyobb gyökérzettel több vizet és ásványi tápelemet tudott felvenni a növény. A kezeletlen növényeknél rövid ízközt, erős káros sóhatást figyeltem meg, valamint sok volt a csökött, csúcsrothadásos termés.

– Végül, de nem utolsósorban: vásárlói visszajelzések alapján a kezelésben részesült növények jobb ízű termést teremtek.

Véleményem szerint a szilícium jól vizsgázott, még jelentős monokultúrás termesztésnél is. Kutatásaim szerint a szilíciumnak helye kell, hogy legyen a szelíd növényvédelemben, ahol ez a természetes ásvány nem befolyásolja a kártevők természetes ellenségeit.