Hogy az értékek ne maradjanak rejtve!

Elképesztő eredményekre képes a hazai vetőmag-nemesítés, de elengedhetetlenek a reformok a hazai oktatási rendszerben és a nemesítőházak vezetésében – vallja Wágner József. A Szegedi Gabonakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a talajkincs megóvása érdekében konkrét és komplex technológiai rendszerek kidolgozására és gyakorlati oktatására van szükség.

 

Wágner József

 

– A legutóbbi GOSZ-Nébih-NAK fajtakísérlet is igazolta, hogy vannak ígéretes hazai nemesítésű őszi búzák. Ugyanakkor számos sebből vérzik az ágazat: forrás- és szakemberhiány, gyenge marketing. Mit gondol az ágazat rövid távú jövőjéről?

– Igen, a helyzetünk nehéz, komoly kockázatokat látunk a jövőt illetően. Növénynemesítő-képzés Magyarországon, mondhatni, az utóbbi években hol van, hol nincs, jelenleg inkább nincs. Ezen sokat javít az a kisszámú érdeklődő, akik agrár vagy biológusi végzettséggel választják ezt a hivatást, de ennél többre van szükség. A nemesítési munkát szolgáló infrastruktúra fejlesztése, digitalizálása, a vetőmag-előállítás és -feldolgozás korszerűsítése, a piaci üzletfejlesztés erősítése, a területen dolgozó szakemberek számára egyfajta életpályamodell felépítése és annak biztosítása a megoldás. Meg kell nézni a külföldi versenytársak agilitását és forrással, eszközökkel való ellátottságát e tekintetben, és világossá válik a kép…

Rövid és középtávon az eddig felsoroltakon felül az adott hazai nemesítőházak menedzsmentjét a mai üzleti környezetet ismerő, piacorientált irányítást és működést megvalósítani képes vezetőkre kell bízni.

 

A fejlődéssel lépést tartó, az új dolgok irányában kritikus, de nyitott szemléletű hozzáállásra van szükség
A fejlődéssel lépést tartó, az új dolgok irányában kritikus, de nyitott szemléletű hozzáállásra van szükség

 

– Ön szerint milyen állami intézkedésekre és szakmai-ágazati cselekvésre volna haladéktalanul szükség ahhoz, hogy a hazai vetőmagágazat megőrizze még meglévő pozícióit, vagy esetleg visszanyerje az 5-10 évvel korábbi státuszát?

– Végső soron a „vedd a hazait!” célkitűzésnek a vetőmagpiacon is érvényesülnie kellene. Meg kell vizsgálni mélyebben, hogy a termelők milyen szempontok alapján döntenek, és mi a konkrét oka annak, ha nem a hazai nemesítésű fajtákat választják.

A másik oldala nálunk keresendő. Vagyis az, hogy tudjuk-e kellő erővel és hatékonysággal érvényesíteni a versenyben azokat az előnyöket, előnyös tulajdonságokat – mert vannak ilyenek (!) –, amelyek tekintetében a hazai fajták kiemelkednek.

Konkrét lépésként, akár források tekintetében is, támogatott integrációk megszervezése és működtetése lehet megoldás. A feldolgozóipari körökben egyébként is ismert a hazai fajták előnye – beltartalom, lisztkihozatal, alacsony fertőzöttség és toxintartalom, és még sorolhatnám. Erre mind lehetne építeni.

A jövő nem feltétlenül a termésmennyiség mindenáron való növelése. Szakmai berkeken belül nagyon jól ismert, hogy a kizárólag a termésmennyiség – vagy inkább a terméspotenciál – növelése más értékes tulajdonságok terén akár visszalépéssel is jár. A cél inkább a stabilitás és a minőségi termény.

 

– Mire van szükség ahhoz, hogy versenyben tudjon maradni a hazai ágazat a közelebbi-távolabbi értelemben szomszédos államokkal: Romániával, Ukrajnával, Oroszországgal és a hasonló feltörekvő mezőgazdaságokkal szemben?

– Erre a kérdésre a teljes hazai agráriumra vonatkoztatva lehet válaszolni, nem kezelve külön a vetőmag kérdését. Le kell vetkőzni a szokásokon alapuló gyakorlatot – tisztelet a kivételnek. Okszerű, a technikai, technológiai fejlődéssel lépést tartó, az új dolgok irányában kritikus, de nyitott szemléletű hozzáállásra és gyakorlatra van szükség, hogy versenyben maradjunk.

 

A feldolgozóiparban ismert a hazai fajták előnye: beltartalom, lisztkihozatal, alacsony fertőzöttség
A feldolgozóiparban ismert a hazai fajták előnye: beltartalom, lisztkihozatal, alacsony fertőzöttség

 

– A múlt hét egyik fontos tudományos híre volt, hogy immár a Nobel-díj szintjén is elismerték a génszerkesztés létjogosultságát, megkerülhetetlen voltát, s ez nyilván a vetőmag-nemesítésre nézve is egyértelmű üzenet. Mit gondol erről az egyik legnagyobb hazai nemesítőcégvezetőjeként, különösen a Magyarországon alkotmányosan deklarált GMO-mentesség mellett?

– A GMO-mentesség kérdése adott. Ami számunkra megnyugtató, az az a tény, hogy e nélkül a technológia nélkül is képesek kutatóink, nemesítőink kiemelkedő, néhány esetben egészen elképesztő eredményekre, előre haladásra. Egy konkrét példa a biotikus, abiotikus stresszfaktorokkal szembeni tolerancia, esetenként rezisztencia erősítése, ami a Gabonakutatónál gyakorlatilag közel 96 éve tart.

 

– A fajtabemutatókon hagyományosan több száz gazda szokott megjelenni – ők nyilván a tudatos fajtaválasztók. Mit gondol, hogyan érhetők el azok a gazdák, akik nem termőhelyi vagy más specialitások, hanem csak marketing- vagy ösztönös alapon döntenek a vetőmagvásárlásról?

– Ma még mindig kiemelt jelentőséggel bír a helyi területi képviselet, a rendszeres személyes látogatás, kapcsolattartás. Ugyanakkor egyre inkább természetesebbé válik a digitális platformok alkalmazása, kiemelten a közösségi média szerepe. Marketing és promóciók tekintetében a megoldás a jól működtetett CRM-rendszer és a szegmentálás, így minden csoportot el lehet érni.

 

– Mit gondol, miért megy olyan nehezen a jelenlegi főnövényekhez képest „alternatív” gabonák (tritikálé, cirok, borsók) térhódítása?

– A termelő piacra termel, abból él, tehát meghatározó, hogy a terménypiacon mely növények keresettek. Amíg valakinek bizonytalan például a cirok, a köles, a tritikálé, a durum- vagy tönkölybúza értékesítése, addig kockázatot lát benne. A technológiát előbbutóbb elsajátítják, nem ebben látom a korlátozó tényezőt.

 

– Sokat publikált korábban a talajjavítás szakterületén. Történelmileg büszkék szoktunk lenni a magyarországi termőföldekre, bár a szakemberek egyre inkább kongatják a vészharangokat. Hol az igazság ebben?

– Az egyetlen pozitívum ebben a kérdésben az, hogy szerencsére akadnak olyan termelők, akik már rájöttek, és látják, hogy baj van. Mert ez a helyzet. Szerkezetromlás, szervesanyag- és szénforráshiány, savanyodás, talajélet-degradáció – ezt éljük meg ma. Talajspecifikus művelési technológia, szervesanyag-utánpótlás, kémhatás-optimalizálás és a talajélet intenzifikálása szükséges.

 

Szerencsére akadnak olyan termelők, akik már látják, hogy baj van
Szerencsére akadnak olyan termelők, akik már látják, hogy baj van

 

Megoldás lenne konkrét és komplex technológiai rendszerek, ajánlások kidolgozása és oktatása a gyakorlatban is. Ma külön-külön mindegyikre vannak adott szakterületre szakosodott cégek, de egy integrált, átfogó tudást kellene átadni a gazdáknak, gazdaságossági számításokkal, ütemtervvel.

Fontos, hogy vegyük nagyon komolyan a talajvizsgálatok eredményét és az azokból levont következtetéseket.

 

– Ön egy profitorientált világcégtől érkezett a Gabonakutatóhoz. Nyilván sokan kérdezték már, miért adja fel valaki a kívülről nézve vonzó állását. Mi az ön személyes elkötelezettsége, motivációja a GK élén?

– Jöjjön el hozzánk, és személyesen tapasztalja meg, milyen értékek rejlenek a Gabonakutatóban! Mi az én személyes motivációm? Hogy ezek az értékek ne maradjanak rejtve!

Kohout Zoltán

agrárium fajta génszerkesztés GMO mezőgazdaság nemestés vetőmag