Az idei év Magyarországon is megmutatta, hogy a szója legalábbis versenyképes a kukoricával termeszthetőségben, jövedelmezőségben. És mivel világszerte egyre több a probléma a szójaimporttal, mind több ország próbálja saját termesztésben biztosítani a fehérjenövény-utánpótlást. Ez újabb lendületet adhat a magyar szójásoknak is.
Az angolok is megelégelik az importot
Legutóbb az Egyesült Királyság Fenntartható Szója Kerekasztalánál jelentették be, hogy alternatív, saját termesztésű fehérjeforrásokkal próbálnak segíteni az Egyesült Királyság sertéságazatának. Az ok: egyrészt roskadozik a szója globális ellátási lánca, másrészt például a kínai és indiai szója idén 80 százalékkal(!) drágult, és nem utolsó sorban sok termőterületen (például Dél-Amerikában) komoly környezetszennyezéssel jár a termesztése. Ezért aztán egyrészt vizsgálják a hazai termesztés lehetőségét, illetve alternatív fehérje-utánpótlást biztosító növények (búzacsíra, cirok, feldolgozott bab stb.) előállításának kilátásait. Egyszóval, az egygyomrúak fehérjetakarmány-piacának átalakulása változást, de azon belül növekedést és hozhat a gazdaságoknak.
A szója nyer(t) a kukoricával szemben
A globális folyamatok következtében felfokozott érdeklődést tapasztal Magyarországon is a szegmens egyik ismert honi szakértője. Bene Zoltán szerint a világszerte tapasztalható ellátási gondok, árnövekedések csak az egyik ok, ami ezt a nagy érdeklődést megmagyarázza. – A másik ok az, hogy a szója már nemcsak versenyképes, hanem idén például egyértelműen nyertes volt a kukoricával szemben. Egyrészt kisebb a műtrágyaigénye, továbbá nem fenyegeti az a veszély, hogy a szárítási költség csökkenti a jövedelmezőségét. Nem utolsó sorban nagyon jó áron lehet értékesíteni – érvel a Karintia Kft. cégvezetője. Hozzáteszi: különösen figyelemre méltó az, ami Ausztriában történik, ahol a keleti termőterületeken a bio-szójatermesztők már terméshozamban is meghaladták a hagyományos, konvencionális vonal termésátlagait. Ez az irány minőségi élelmiszer- és takarmányipari igény miatt komoly piacot és növekedési potenciált jelent a magyar gazdáknak is.
Szója-fajtabemutató Közép-Magyarországon. Egyre jobb válasz a bizonytalanságra
A bio egyre komolyabb irány
Így van ez Angliában is, ahol az agrárvezetés ugyancsak jó menekülőutat, vonzó irányt lát a biogazdálkodók számára a fehérjenövények termesztésében. Egyöntetűen úgy vélik, kellő tömegtájékoztatás mellett az import szója helyett az organikusabban előállított fehérjenövényre nagy lakossági és takarmányipari igény lesz. S mivel sok ország – így például Anglia – nem tudja kielégíteni a saját igényeit, várható, hogy európai importlehetőségek után néznek. Ez ugyancsak tovább erősítheti a hazai szója- és fehérjenövény-termesztők érdeklődését.
