Csak decemberig kell várni: eladásra készülnek a termelők

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 november 02.

Többször megírtuk már, hogy hazánk európai szinten is a legnagyobb vesztese az idei időjárásnak. Keseregni azért mégsem kell, mivel a kukorica tonnáját 90 ezer forint feletti áron vásárolják. Egyre több termelő gondolja úgy, hogy azonnal lépnie kell. Országos körkép betakarítási félidőben.

Tulajdonképpen elég, ha az ország csapadéktérképére pillantunk, hogy megtudjuk, hol lehet elfogadható a kukoricatermés. A sokévi átlagtól való 90 napos eltérés alapján vörösen izzik szinte az egész ország, kivéve Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén északi csücskeit. Ennél azért jobb a helyzet, mivel jó talajadottságok mellett néhány időben érkező csapadék sokfelé megmentette a termést. A hírekkel ellentétben jobb lesz az országos kukoricatermés, mint 6,5 millió tonna, és a termelők java nem tervez hosszú távú raktározást. A tervezés egyébként is lehetetlenné vált az utóbbi időben.

 

csapadéköszeg térkép

 

Még messze az aratás vége

Győr-Moson-Sopron megyében elképesztő csúszásban vannak a kukoricatöréssel, aminek összetett oka van.

  1. A termelők jellemzően magasabb FAO-számú, nagy termőképességű hibrideket választottak, és a megyében többször is esett jó időben eső. Most is 18-22%-os nedvességet tartalmaznak a szemek, ami másutt nem jellemző.
  2. A gáz árának emelkedése miatt sokan az utolsó pillanatig várnának arra, hogy lábon száradjon a kukorica. Az előző évjáratok alapján úgy látták, erre van esély.
  3. A magtárak egy részében még a napraforgó foglalja a helyet. Más években ilyenkor a szotyi már nincs bent, most azonban ennek az árára is spekuláltak a termelők.

„Tegnap előtt tudtuk megkezdeni az aratást, a környékünkön 8-10 tonnának becsülöm a termésátlagot, de adatunk még nincs róla” – hangzik el. A nyugati országrészt másutt is időben öntözte egy-egy eső. Vas megyében a jobb földeken akár 9-10 tonnás eredmények is összejönnek, míg a homokos részeken csak 4-5 tonnát várnak. Egy megkérdezett gazdaságban 300 hektár átlagában 7,5 tonnás eredményben bíznak, bár épp csak hogy elkezdték itt is az aratást. A gazdálkodó azt tervezi, hogy azonnal értékesíti a terményt, nem bízik abban, hogy sokáig tartják magukat ezek az árak.

Borsodban jobb a készültségi helyzet, a táblák 40 százalékán végeztek a kukoricatöréssel. Itt is szebbek az átlagok az országosnál: 75-80 mázsa a munka eddigi eredménye, a jobb földeken a 100 mázsát is átlépi. Csak a kötött földeken hangzik el 50 mázsás átlaghozam. A víztartalom is jobb, 15-17%-nál jár. „A legnagyobb problémánk az volt, hogy tehenészetünk is van, ahol szeptemberre elfogyott a takarmány. 22%-os vízzel arattuk le a jószágnak a táblák egy részét, ami rostálás nélkül került a telepre. Elszaporodott rajta a gomba, az aflatoxin bekerült a tejbe, elbuktunk vele 20 milliót… Megvan a tanulság” – hangzik egy olyan tapasztalat is, ami a másik oldal, az állattartás helyzetét is sejteti.

Ezekben a megyékben most azért szurkolhatnak a növénytermesztők, hogy

  • a novemberi esők meg ne akasszák a csőtörést,
  • a visszanedvesedett szemeken ne szaporodjon el a gomba,
  • ne jelentsen be díjemelést a szárító,
  • ne változzon a piaci helyzet az ukrán és román betakarítással.

 

kukorica betakarítás
Foltokban lett jó a termés, az árak kompenzálják a kiesést (fotó: Horizont Média)

 

Az ország nagyobbik része sír

Zala megyétől Veszprémen, Bács-Kiskunon és Békésen át Szabolcs-Szatmár-Beregig nagyjából mindenütt ugyanazt tapasztaljuk: a legjobb földek, ahol egy-egy eső is jött, 7 tonnát, a legrosszabbak 3 tonnás átlagot adnak, de betakarításra sem érdemes táblák is szép számmal akadnak a homokon. A készültség a gyengébb mennyiséget ígérő részeken sem túl fényes, jellemzően 60-70 százalékban végeztek a munkával. Ahol túl vannak a törésen, ott a száraz talajjal küszködnek a gazdák. A levágott szemek víztartalma mindenütt 15-18 százalék között van, a termés jellemzően egészséges. Békés megyéből viszont most is azt halljuk, hogy az utolsó hónapban „bedunsztosodtak” a csövek, sok az üszkös, fuzáriumos tétel. Szabolcsban is ez hangzik el: „elszaporodtak a gombák, a helyzet nagyon gáz…”

 

Gázárak és a víztartalom

Ha már gáz, akkor térjünk vissza ismét a szárítás költségeire. Meglepően sokan számolnak be arról, hogy októberben még alig emelkedtek a díjak. „Mázsánként az egy százalékos vízelvonásért fizetendő 90 forint nem kirívó, máskor is volt már ilyen…” – mondja könnyedén az egyik gazda jó terméssel a háta mögött. Mások úgy tudják, hogy novemberben áremelés jön, megint másokat arról értesítette a szolgáltató, hogy jövőre kösse fel a felkötnivalót, mert 3-4-szeres lesz a drágulás.

Jobb helyzetben vannak azok a nagygazdaságok, ahol saját szárító is rendelkezésre áll, és külsős termelőknek is szolgáltatnak. Persze itt sem minden fenékig tejfel: „Idén már a harmadik gázforgalmazóval kötünk szerződést, de a legnagyobb gondunk az adott időben rendelkezésre álló gázmennyiség leszervezése. A gazdák sehogy sem haladnak a betakarítással, mindenki lábon szárítaná a terményt, pedig már 15-ös a víztartalom. Mindenkinek meg kellene értenie, hogy ma már nem olyan egyszerű a gáz biztosítása, nem úgy megy, mint régen, hogy csak kinyitom a csapot…”

Az egyes gazdaságok is sokat tehetnek a költségek fixálásáért. Gyönyörű példát hallunk erre Borsodból: „Életem egyik legjobb döntése volt, hogy csatlakoztam egy konzorciumhoz, amelyik már májusban lekötötte az éves gázmennyiséget. Így most jövő májusig biztonságban vagyok, és gondolom, akkor is jobb feltételekkel tárgyalhatunk majd, mint egyedül” – mondja egy gazdaságvezető, aki 400 hektáron termel kukoricát.

 

Hamarosan eladjuk!

Meglepő fejlemény, hogy a megkérdezett gazdálkodók döntő többsége pár héten belül el akarja adni a kukoricát. A kis-közepes üzemméretű gazdaságokra ez mindenképpen igaz, de a nagyok is óvatossá váltak. Már nem jelentik ki magabiztosan, hogy tavaszig várnak, nincs már semmi a piacon, ami előrelátható, biztosra vehető, tervezhető. A körkérdés után az volt az összbenyomás, hogy a raktárak túlnyomó részéből decemberben elkezdik eladni a kukoricát.