A GDP-számok üzenete: válság idején netezni és enni kell

A járvány első hullámában csak egyetlen szektor bírta jobban a sarat, mint az agrárium. A második hullámban pedig még ezt is überelni tudta az info-kommunikáció mindent elsöprő GDP-növekedése. Két dolog biztos: a koronavírus megtanított szinte mindenkit netezni, és ennivalóra mindig szükség van.

 

Csökkenő összgazdasági teljesítmény

A KSH gyorstájékoztatója szerint az előző negyedévhez képest 11,4%-kal nőtt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,6%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben. Az I–III. negyedéveket összesítve 5,5%-os a visszaesés. Az év végére ennél is nagyobb mértékű csökkenést várnak a gazdasági elemzők, hiszen benne vagyunk a járvány második hullámában. A hagyományosan legnagyobb forgalmat generáló karácsonyi időszak is korlátozásokkal lesz teli. Varga Mihály legutóbb az év egészét tekintve 6,4 százalékos teljesítményromlást prognosztizált.

 

 

Agrárium: elképesztő ütésállóság a válságban

Ha megnézzük a fenti táblázatot, akkor szembetűnő, hogy a járvány első hulláma idején, a második negyedévben csak egyetlen ágazat teljesített jobban, mint a mezőgazdaság: a hiteleket a lakosságra öntő pénzügyi (banki) tevékenység. A kereskedelem is viszonylag jól viselte a megpróbáltatásokat. A harmadik negyedév számain már meglátszik, mennyit hoztak az infokommunikációnak a webináriumok, a home office, az online-értekezletek és a több szabadidő kevesebb kimozdulási lehetőséggel. Az ágazatban a GDP-növekedés több mint 5%-os volt az előző évhez mérten. Növekedni tudtak a bankok, az egészségügy és a kereskedelem is, utóbbiban a mezőgazdasági termékek szállítmányozása is vastagon benne van.

 

 

Az infokommunikációt nem lehet lepipálni

A harmadik negyedévben az ipar teljesítménye azonban 2,4%-kal csökkent, és a mezőgazdaságé is visszaesett 3,8%-kal az előző év azonos időszakához mérten. A legnagyobb teljesítményesés érthető módon a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (20,9%) terén történt, de a szállítás, raktározás és az építőipar is szenvedett. A fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal zsugorodott. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – ellenben újra aktívum keletkezett, 509 milliárd forint értékben, mindezt az export és az import volumenének azonos mértékű csökkenése mellett (-5,2%).

Igazán érdekes lesz szembesülni majd az utolsó negyedév számaival. Várható, hogy az agrárium most is extrém válságállónak bizonyul, és a karácsonyi forgalomból is kiveszi a részét. Éves összesítésben kevés olyan szektor lesz, amelyik jobban tudja őrizni a GDP-jét ebben a világméretű járványhelyzetben.

ágazat agrár gazdaság GDP járvány koronavírus mezőgazdaság növekedés teljesítmény