Kína bohócot csinált az USA-ból a szabadkereskedelmi övezettel

Miközben az Egyesült Államok az elnökválasztással volt elfoglalva, addig Kína a világ GDP-jének csaknem harmadát lefedő szabadkereskedelmi övezetet hozott létre a térségében. Ez egy kicsit nekünk is fájhat.

Hatalmas sikerként értékeli Kína, hogy az Egyesült Államok kimaradásával sikerült elindítani a tíz államot összefogó ASEAN-országok – Vietnam, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Laosz, Kambodzsa, Mianmar, Malajzia, Szingapúr, Indonézia és Brunei – valamint Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland részvételével a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) nevű szabadkereskedelmi egyezményt. Az eredetileg csatlakozni szándékozó India tavaly végül is visszakozott, Japán pedig, amely korábban Donald Trump bosszújától tartva hosszú ideig húzódozott, Joe Biden győzelmét követően beadta a derekát, és csatlakozott a csoportosuláshoz. Most ha az új elnök vissza akarna térni a Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodásra (TPP), ott már egészen más viszonyokat találna, mint amit Trump otthagyott – mutat rá a novekedes.hu.

 

kínai kaja
Kína a világ „legéhesebb” piaca (Forrás: eddikonyhaja.blog.hu)

 

A világ GDP-jének csaknem harmadát fedik le

A most létrejött szabadkereskedelmi megállapodás nemcsak azért jelentős Kína számára, mert kimaradt belőle az Egyesült Államok, akivel éppen egy kereskedelmi háború közepén áll, hanem azért is, mert benne van a Kínával többfrontos konfliktusban álló Japán, amelyik nemrég az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi egyezményt (ez 2019. február elsején lépett életbe – a szerk.). A megállapodás ráadásul a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében a világ legnagyobb gazdasági erejét fogja össze. A szövetség területén 2,2 milliárd ember él és a világ GDP-jének közel 30 százalékát tömöríti. Ráadásul a tagok között a hagyományos USA szövetségesnek számító Dél-Korea és Ausztrália is szerepel Japán mellett.

 

Európai típusú kereskedelmi együttműködés

A most aláírt megállapodás értelmében tíz év alatt a szervezetbe tömörült államok fokozatosan lebontják az árukereskedelem legalább 92 százalékában a vámot, megnyitják a szolgáltatási szektor legalább 65 százalékát, közös szabályokat állítanak fel az adatkezelésre vonatkozóan. Ezen túlmenően az együttműködésben résztvevők bármely tagországból származó terméket a sajátjukkal egyenértékűnek ismernek el. A kezdeményezés akkor lép életbe, ha az ASEAN-tagországok közül legalább hat, a többi résztvevő ország közül legalább három ratifikálta. A szingapúri ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint részükről erre már a következő hónapokban sor kerülhet.

 

Kína agrár-élelmiszeripari importja

 

Mit jelent ez a magyar mezőgazdaságnak?

Nehezedhet az európai áruk piacra jutása Kínában, hiszen az ázsiai ország a korábbiaknál is könnyebben juthat majd hozzá az ausztrál búzához, az új-zélandi vajhoz és tejhez. Ezen áruk fontos exportcikkek az Európai Unióban és hazánkban is. Bár a magyar termékek közvetlenül nem érik el a kínai piacot, eladhatóságukat befolyásolja, hogy az unió legnagyobb kereskedői (a hollandok) milyen sikerrel vezetik le a felesleget a közösség belső piacáról. Különösen akkor, ha a no-deal Brexit valósul meg.

agrár agrártermék Ázsia Csendes-óceán Kína mezőgazdaság piac szabadkereskedelem vám