Hihetetlen termelési rekordokról számolnak be a nagyvilágban, aztán valahogy mégis hiányhelyzetek állnak elő. A szója esetében Európa szeme a brazilokra és az ukránokra tapad. A magyar szójatermés nem lett legjobb, de az árakra nem lehet panasz. Íme, a helyzetkép és az okok.
Valami történik Brazíliában
Már tavaly is szójarekorddal (125,6 millió tonna) zárták a brazilok az évet, de a futó gazdasági évben ezt is überelni fogják. Mivel a vetés idején az átlagosnál szarazabb az idő, ezért enyhe korrekció után még mindig 131 millió tonnás babterméssel kalkulál az USDA. Az előző gazdasági évben még „csak” 36,9 millió hektárt foglalt el a szója, most azonban 38,5 millió hektárról szól az előrejelzés. A növény expanzióját az idei csillagászati árak támogatják. A gazdák fele már most, a vetéskor eladta a várható termését, míg egy átlagos évben csak minden ötödik termelő dönt így. Ők is érzik, hogy ennél feljebb már nehezen mehetnek az árak.
Magyarország: nem lett rekord, de jó az ár
Hazánkban is rendkívüli évet ért meg a szója. A korábbi előrejelzésekkel szemben (az EU Bizottság 13%-kal nagyobb termést várt itt, mint az ötéves átlag) nem lett rekordtermés, de az árak elképesztően alakultak. A növény legnagyobb termőterülete Baranyában és Bács-Kiskun megye déli részén van, a Dunához közeli részeken. Itt egy szigetvári termelő, aki öntözés nélkül termeli mintegy 250 hektáron a kultúrát, így mesél a szezonról: „Hidegen és szárazon indult a tenyészidőszak, aztán a vegyszerfelverődést is nehezen nőtte ki az érzékeny szója. A mellig érőnek indult állomány felső emeletei végül nem termékenyültek meg. A 3,3 tonnás eredmény majd’ egy tonnával kevesebb, mint a tavalyi volt.”
Fontos termőterület még Borsod megye. Itt egy szalonnai gazdaságban 60 hektáron foglalkoznak a növénnyel. „Koránt sincs rekord. Tavaly 35 mázsa volt az üzemi átlagom, most pedig 26-27 mázsa. A nehéz tavaszi indulás után még úgy tűnt, összeszedi magát az állomány. A kötés sem tűnt rossznak, sok volt az emelet, a hüvelyek is ki voltak telve. Az öntözésen kívül mindent megkapott a növény, nem tudom, mi az oka annak, hogy a végén így sikerült. Ez egyszerűen nem szója éve volt.” A megkérdezett gazdák 120-126 ezer forint közötti tonnánkénti áron tudták értékesíteni a babot, ami feledteti az évközi nehézségeket. Csakhogy tisztán lássunk: más években a feldolgozott full-fat szója kerül ennyibe. Tavaly például a full-fat szója mindössze 4 ezer forinttal volt drágább, mint most a bab! A termelés szűken vett önköltsége 220-240 ezer forint körül van egy gazdaságban, vagyis hektáronként 100-130 ezer forint maradt a gazdák zsebében. A kukorica és a napraforgó után ez a harmadik legnyereségesebb „nagy” kultúra hazánkban.
Miért ilyen drágák most az olajosmagok?
Mint ahogy az lenni szokott, most is több tényező játszott közre a magas árak kialakulásában. A tavaszi mélypont (koronavírus) után emelkedni kezdett a közlekedésben felhasznált üzemanyagok mennyisége. Európában és Brazíliában idén megnövelt biorészaránnyal kell működtetni a motorokat, ami hatalmas áldozatot követelt mindkét féltől. Brazília kénytelen volt lemondani a 13 százalékos biodízel-bekeverési arányról, miután az erős világpiaci kereslet kiszívta a szójakészleteit. Európa ugyanekkor az utóbbi 14 év legrosszabb repcetermését takarította be. A repce helyettesítő terméke (európai termésből) a napraforgó. Ebből a pozitív helyi termésvárakozások ellenére az ukrán termés a döntő – ez pedig mintegy két hét csúszással érkezett idén Európába, plusz lefelé is korrigálni kellett a várható kaszatmennyiséget. (Korábban jó ütemű betakarítást és 3 százalékkal magasabb ukrán össztermést jósolt az USDA.) A feldolgozóipari pánikban így aztán 105 ezer forintról 135-140 ezerre ugrott fel hazánkban is a napraforgó termelői ára. Továbbá az ukrán szójaterület (babot is importál innen Európa) 5 éve folyamatosan csökkenő pályán van. Vagyis a kezdetben soknak tűnő olajosmag-termésből végül szűkös kínálat lett – átmenetileg.
Mi lesz jövőre?
Brazília jövőre már 85 millió tonnányi szójababot képes elindítani a világba. Az olajütőkben feldolgozott mennyiség 45,5 milliót tonna lehet. Mintegy 35 millió tonnányi szójadara fog keletkezni a feldolgozás során, ebből 18,5 millió tonnát a saját állatállományukkal etetnek fel. A maradék szójadara exportra kerül (az idei gazdasági évet csaknem 17 millió tonnányi dara kivitelével zárta az ország). A brazil marha- és csirkehústermelés várhatóan 4 százalékkal, a sertéshús-előállítás 4,5 százalékkal bővülhet 2021-ben. Utóbbinak nagy „segítség”, hogy Európában már nincs lehetőség a termelés további fokozására, továbbá az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt időbe telik, míg más uniós szereplők valamelyest be tudják tölteni Németország helyét a kínai piacon. Mindent összevetve: szójababból 3,6 százalékkal, húsokból 4-4,5 százalékkal növekedhet Brazília exportja jövőre. De, mint azt fentebb láttuk: minden mindennel összefügg. Pár százalékos csökkenés a kínai keresletben vagy egy politikai döntés mindent boríthat. Akár jó lesz az időjárás, akár nem.
