A JÉGER körüli vita néhány hét alatt az agrárium egyik legforróbb témájává vált. Gazdák, szakemberek és a rendszer üzemeltetői is megszólaltak, miközben petíció indult, nyílt levél született, és egyre többen sürgetnek független vizsgálatot.
A MezőHír az elmúlt napokban több oldalról is körbejárta a JÉGER kérdését. Megszólaltak a rendszer működtetői, kutatók, érdekképviseletek, gazdálkodók és a kezdeményezés elindítói is. Az interjúkból kirajzolódik: bár a vélemények eltérnek, egy dologban egyre többen egyetértenek – a kialakult helyzetet csak nyílt szakmai egyeztetéssel lehet rendezni.
Egy vihar, amely már nem akar elvonulni
A JÉGER 2018 óta működik országos lefedettséggel. A közel ezer talajgenerátorból álló hálózat ezüst-jodidot juttat a légkörbe, hogy a zivatarfelhőkben több, de kisebb jégszem képződjön. A rendszer hivatalos célja tehát nem a zivatarok feloszlatása vagy a csapadék csökkentése, hanem a jégkárok mérséklése. A technológia működését nemrég részletesen is bemutattuk. Az elhúzódó aszály miatt azonban egyre több gazda teszi fel a kérdést: biztosan ismerjük-e egy országos rendszer minden hatását?
Nem leállítanák, hanem átláthatóvá tennék
Komfár Imre szerint a JÉGER-t nem feltétlenül megszüntetni, hanem finomhangolni kellene. Úgy véli, nyilvánossá kellene tenni, hogy mely generátorok mikor és mennyi ideig működtek, mennyi hatóanyagot használtak fel, illetve milyen meteorológiai helyzet indokolta a beavatkozást. A szélirányhoz és a helyi adottságokhoz igazított, intelligensebb vezérlést tartaná indokoltnak. Az erről szóló interjú itt olvasható. Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök ennél is tovább ment: közérdekű adatigényléssel kérte ki a működési időket, a hatóanyag-felhasználást, a költségeket és a kapcsolódó dokumentumokat. Szerinte nem egyetlen generátort, hanem a teljes rendszer kumulált környezeti és gazdasági hatását kell vizsgálni. Álláspontját ebben az interjúban fejtette ki.
(Fotó: Horizont Média)
A JÉGER csak a jéghegy csúcsa
Szuda Zoltán dél-alföldi gazdálkodó szerint az Alföld vízhiányát nem lehet kizárólag a JÉGER-rel magyarázni. A folyószabályozás, a mocsarak lecsapolása, a víz gyors elvezetése, a talajvízszint süllyedése és a klímaváltozás együtt vezettek a jelenlegi helyzethez. Ugyanakkor úgy látja, egy országos léptékű beavatkozás esetleges mellékhatásait kontrollterületeken is vizsgálni kellene. A vele készült beszélgetés legfontosabb üzenete: víz nélkül nincs mezőgazdaság.
„Inkább egy kis jég, mint semmi eső”
Kakuk Zsolt tótkomlósi gazdálkodó saját földjein tapasztalja, milyen gyorsan romlanak az öntözetlen állományok. Szerinte egy kisebb jégverésből a növény még regenerálódhat, a tartós vízhiányból viszont nem. Nem állítja, hogy a JÉGER okozza az aszályt, de meteorológiai, környezeti és egészségügyi vizsgálatokat sürget. Az interjú itt érhető el.
Petíció lett a gazdák elégedetlenségéből
A vita időközben mozgalommá szerveződött. Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint az Alföldön felül kell vizsgálni, illetve meg kell szüntetni a rendszer jelenlegi formájú működését. Úgy látja, a térségben az aszály gazdasági kára sokszorosan meghaladja a jégverésekből eredő veszteséget. A kezdeményezéshez aláírásgyűjtés és települési összefogás kapcsolódik; részletei a JÉGER-stopot követelő interjúban olvashatók. A Deák Hajnalka által indított petíció pedig ide kattintva elérhető.
Határvonalat húztak: a kezelők nem célpontok
Deák Hajnalka szerint a tiltakozás nem politikai ügy, és nem a generátorkezelők személye ellen irányul. Az általa megfogalmazott nyílt levél határozottan elutasít minden fenyegetést és zaklatást, ugyanakkor független, nyilvános vizsgálatot kér a meteorológiai, környezeti és egészségügyi hatásokról, az ezüst-jodid felhasználásáról, valamint a csapadék-, aszály- és jégkáradatokról. A gazdálkodóval készült interjúban az is elhangzott: nem ellenségeket, hanem ellenőrizhető válaszokat keresnek.
A NAK visszavágott: „nem veszi el az esőt”
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan cáfolja, hogy a JÉGER csökkentené a csapadékot. Kocsis Áron üzemeltetési irodavezető szerint a rendszer bevezetése óta mintegy 40 százalékkal kevesebb jégkárbejelentés érkezett, miközben a generátorok üzemideje és a lehullott csapadék között nincs kimutatható kapcsolat. A kamara szerint az ezüst-jodid koncentrációja rendkívül alacsony, és a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki egészségügyi vagy környezetvédelmi határértéket megközelítő terhelést. A NAK válaszai ebben az interjúban olvashatók.
Most már a bizalom a valódi tét
A megszólalók nem ugyanazt gondolják a JÉGER-ről, egy közös pont azonban kirajzolódik: több nyilvános adatra és érdemi párbeszédre van szükség. A NAK szerint a rendszer működik és nem befolyásolja a csapadékot, a kritikusok pedig azt kérik, hogy ezt független, hosszú távú és mindenki számára ellenőrizhető vizsgálatok is támasszák alá. A JÉGER-vita így már nem csupán arról szól, mekkora jég hullik egy zivatarból. Arról is, hogy az aszállyal küzdő gazdák mennyire bíznak az intézményekben, az adatokban és az őket érintő döntésekben.
Cikkeink a témában:
JÉGER: „Nem ellenségeket keresünk, hanem válaszokat”
JÉGER rendszer: Szuda Zoltán szerint túl nagy a bizonytalanság
JÉGER-stopot követelnek az alföldi gazdák
„A JÉGER nem veszi el az esőt” – válaszolt a NAK
JÉGER: „A teljes rendszer hatását vizsgálni kell”
MezőHír Tudástár: JÉGER-rendszer – országos jégkármérséklő hálózat, amely talajgenerátorokból a zivatarfelhőkbe ezüst-jodidot juttat a kisebb jégszemek kialakulásának elősegítésére, célja a mezőgazdasági jégkárok csökkentése. A rendszer hatásairól, különösen az aszályra, a csapadékra és a környezetre gyakorolt esetleges befolyásáról szakmai vita zajlik, amelynek központi eleme az átláthatóság és a független vizsgálatok igénye.
