Az Alföldön meg kell szüntetni a jégeső-elhárító rendszert – ezt vallja Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke. A gazdálkodók szerint a JÉGER hozzájárul az aszály fokozódásához, ezért országos összefogást kezdeményeztek a rendszer felülvizsgálatáért.
A JÉGER országos jégeső-elhárító rendszer évek óta megosztja a gazdatársadalmat. Míg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a rendszer jelentősen mérsékli a jégkárokat, addig egyre több termelő véli úgy, hogy különösen az Alföldön nagyobb gazdasági kárt okoz, mint amekkora hasznot hoz. A Csabai Raktárszövetkezet kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult a rendszer alföldi megszüntetéséért. Az ügy egyik motorja Adamcsik László elnök, aki Bozsár Tamás kereskedelmi vezetővel és Vinkler János könyvelővel együtt válaszolt a MezőHír kérdéseire.
Miért döntöttek úgy, hogy nyíltan fellépnek a JÉGER ellen?
Az a célunk, hogy az Alföldön szűnjön meg ez a rendszer. Nem azt mondjuk, hogy az ország minden pontján fölösleges. A Villányi borvidéken vagy Tokaj-Hegyalján, ahol nagy értékű ültetvényeket kell védeni, lehet létjogosultsága. De az alföldi viszonyok között úgy látjuk, hogy több kárt okoz, mint amennyi hasznot termel. Elindítottuk az aláírásgyűjtést, és a Csabai Raktárszövetkezet Facebook-oldalán is folyamatosan tájékoztatjuk a gazdákat. A visszajelzések egyértelműek: a szavazók mintegy 90 százaléka támogatja a kezdeményezést, és csak 10 százalék ellenzi. Ez jól mutatja, hogy a térségben komoly az elégedetlenség.
A témával kapcsolatos petíció ide kattintva elérhető.
Az azt elindító Deák Hajnalkával készült interjú pedig itt található.
(Fotó: Shutterstock.com)
Mi volt az a pont, amikor úgy érezték, hogy lépni kell?
Az idei tavasz. Gyakorlatilag közel ötven napig nem kaptunk érdemi csapadékot, pedig április és május általában a legcsapadékosabb hónapok közé tartozik. Ötven éve gazdálkodom. A természetben élek, nap mint nap látom az időjárást. Nem lehet nem észrevenni, hogy a rendszer bevezetése óta megváltoztak bizonyos folyamatok. Meggyőződésem, hogy az aszály súlyosbodásához ez a rendszer is hozzájárul. A gazdasági veszteség nagyságrendekkel meghaladja azt a hasznot, amit évente néhány jégeső elhárítása jelenthet.
Ide kattintva részletesen is olvashatsz a rendszer működéséről!
Sokan felteszik a kérdést: inkább essen le a jég?
Egy felelős gazdálkodó ma már jégkárbiztosítást köt. Ha egy 10–15 hektáros területen jégeső pusztít, az valóban komoly veszteség. Ugyanakkor körülötte akár száz hektár is megkaphatja azt a csapadékot, amely életet menthet a növényeknek. Mi azt látjuk, hogy az aszály által okozott veszteség sokszorosan meghaladja a jégkárokból származó károkat. Ezért úgy gondoljuk, hogy az Alföld sajátos adottságait külön kellene kezelni.
A NAK-ot is megkérdeztük a témában, a beszélgetés ide kattintva elérhető.
Az egészségügyi és környezeti hatásokat is említik. Miért tartják ezt fontosnak?
Úgy látjuk, hogy a rendszer működésének hosszú távú következményeit senki sem vizsgálta átfogóan. Nincsenek olyan független kutatások, amelyek megmutatnák, milyen hatással lehet a légkörre, a mikroklímára vagy akár az emberi egészségre. Mi gazdálkodók vagyunk, nem kutatók. De azt szeretnénk, ha ezekre a kérdésekre tudományos válaszok születnének, mielőtt egy egész országot érintő rendszerről végleges ítéletet mondunk.
Korábban beszélgettünk a témáról Komfár Imrével is, az ő gondolatai ide kattintva olvashatók.
Milyen támogatást kaptak eddig?
Folyamatosan bővül a kezdeményezés. Már több országgyűlési képviselő is támogatásáról biztosított bennünket, és Békés vármegyében egyre több polgármester csatlakozik az aláírásgyűjtéshez. A célunk az, hogy a döntéshozók meghallják az Alföld gazdáinak véleményét. Nem konfliktust keresünk, hanem azt szeretnénk, hogy szakmai alapon vizsgálják felül a rendszer működését, különösen azokban a térségekben, ahol a gazdák szerint több kárt okoz, mint hasznot.
Nyitottak a párbeszédre
Adamcsik László szerint a kezdeményezés nem a jégkár elleni védekezés teljes megszüntetéséről szól, hanem arról, hogy az ország különböző térségeiben eltérő megoldásokra lehet szükség. A Csabai Raktárszövetkezet a következő hetekben további fórumokat és egyeztetéseket tervez, miközben folytatódik az aláírásgyűjtés is.
Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök és hulladékgazdálkodási szakember szerint a JÉGER működéséről csak részletes, nyilvános adatok és független vizsgálatok alapján lehet felelős következtetést levonni. A vele készült beszélgetés itt olvasható.
MezőHír Tudástár: JÉGER jégkármérséklő rendszer – A JÉGER (Jégkármérséklő Rendszer) országos talajgenerátoros hálózat, amely ezüst-jodid alkalmazásával a jégesők okozta károk mérséklését célozza a jégszemek méretének csökkentésével. Működésének hatékonysága, valamint a csapadékra és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásai szakmai viták és tudományos vizsgálatok tárgyát képezik.
