Kakuk Zsolt tótkomlósi gazdálkodó, növényvédelmi szakmérnök szerint a JÉGER működéséről nem vélemények, hanem független vizsgálatok alapján kellene dönteni. Úgy látja, az aszály ma már nagyobb veszélyt jelent a dél-alföldi gazdaságoknak, mint egy kisebb jégverés.
Kakuk Zsolt mintegy 200 hektáron gazdálkodik Tótkomlós, Mezőhegyes és a Csongrád-Csanád vármegyei Nagyér térségében. Területei nem öntözhetők, ezért közvetlenül tapasztalja, mit jelent a tartós csapadékhiány a szántóföldi növénytermesztésben.
Milyen helyzetben vannak most az öntözetlen területeken gazdálkodók?
Az elmúlt évek tapasztalatai sajnos egy irányba mutatnak: egyre nagyobb az aszály ezen a vidéken. Ma már nagyon nehéz olyan növényt termeszteni öntözetlen körülmények között, amely károsodás nélkül elviseli ezt a csapadékmennyiséget és ezeket a klimatikus viszonyokat. A nagyobb vízigényű növények egyre nehezebben termeszthetők. A probléma azonban az, hogy például a kukorica kiváltására javasolt növényeknél is egyre komolyabb károk jelentkeznek. A cirok, a gabonafélék és más szárazságtűrőbbnek tartott kultúrák sem tudnak értékelhető csapadék nélkül megfelelően teljesíteni.
Fotó: Shutterstock, Horizont Média szerkesztés)
Ön szerint van kapcsolat az aszály és a JÉGER működése között?
Nem állítom, hogy a JÉGER felelős az aszályért. Azt sem tudom megmondani, hogy ha van hatása, akkor az milyen mértékű. A kialakult helyzetben szerepet játszhat a klímaváltozás, sok más ökológiai és gazdasági tényező, és felmerül a JÉGER kérdése is. Éppen ezért lenne szükség olyan független környezeti, meteorológiai és humánegészségügyi vizsgálatokra, amelyek tisztázhatnák a rendszer tényleges hatásait. Az interneten egymásnak ellentmondó véleményeket lehet olvasni. Az egyik oldal szerint a rendszer teljesen ártalmatlan, a másik szerint problémákat okozhat. Én egyik állítás mögött sem láttam még olyan átfogó, nyilvános szakvéleményt, amely minden fontos kérdést lezárna. Egy országos rendszer esetében szerintem alapvető lenne, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek a működését alátámasztó vizsgálatok.
Ide kattintva részletesen is olvashatsz a rendszer működéséről!
Fel kellene függeszteni a JÉGER működését?
Ezt a vizsgálatok eredménye alapján lehetne eldönteni. A kérdés nemcsak az, hogy kell-e vagy nem kell a rendszer. Vizsgálni kellene azt is, hogy milyen léptékben célszerű működtetni, milyen koncentrációban használható a hatóanyag, mely térségekben indokolt, és milyen meteorológiai helyzetekben lehet valóban hatékony. Azt is meg kellene nézni, hogy megfelelő-e a jelenlegi félautomata működés, és miként kapcsolhatók össze a generátorok üzemadatai a meteorológiai megfigyelésekkel.
A NAK-ot is megkérdeztük a témában, a beszélgetés ide kattintva elérhető.
Aggályosnak tartja az ezüst-jodid használatát?
Egy vegyi anyagot juttatunk a környezetbe, ezért természetes, hogy felmerülnek kérdések. Az ezüst bizonyos koncentrációban mérgező lehet növényekre és más élőlényekre is. A lényeg azonban éppen az lenne, hogy meghatározzák: a rendszer által alkalmazott mennyiség jelent-e bármilyen kockázatot. Erre nem feltételezések, hanem mérések és hosszú távú vizsgálatok adhatnak választ.
Korábban beszélgettünk a témáról Komfár Imrével is, az ő gondolatai ide kattintva olvashatók.
Miért mondják a gazdák, hogy inkább legyen jég, mint ne legyen csapadék?
Mert a növények egy kisebb jégverésből sokszor képesek regenerálódni, a tartós vízhiányból viszont nem. Mi gazdálkodók azt mondjuk: inkább legyen egy kis jég esővel, mint hogy egyáltalán ne legyen csapadék. Nekem is van olyan 15 hektáros területem, ahol egy vihar során 24 milliméter eső hullott, kisebb jéggel együtt. A kukorica és a napraforgó levele kissé megsérült, de az állomány szépen regenerálódik. Az eső haszna sokkal nagyobb volt, mint a jég által okozott minimális kár.
A témával kapcsolatos petíció ide kattintva elérhető.
Az azt elindító Deák Hajnalkával készült interjú pedig itt található.
A JÉGER a komoly jégveréseket is képes kivédeni?
Több szakértőtől azt hallottam, hogy egy nagy szupercellával és súlyos jégveréssel szemben a rendszer lehetőségei korlátozottak. Ha a szélsőséges eseményeket nem tudja megállítani, akkor jogos a kérdés, hogy a jelenlegi működés milyen előnyt jelent pontosan az agrárium számára. Ezt is adatokkal kellene igazolni. Fontos hangsúlyozni, hogy nem ellenségeket keresünk. A helyi kezelők például csak működtetik a rendszert, nem ők hozták létre a szabályozást. A gazdák azt szeretnék, hogy végre készüljenek el azok a vizsgálatok, amelyek egyértelműen kizárják vagy igazolják a felmerült kockázatokat. Ez nem szélsőségesség, hanem jogos szakmai igény.
Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök és hulladékgazdálkodási szakember szerint a JÉGER működéséről csak részletes, nyilvános adatok és független vizsgálatok alapján lehet felelős következtetést levonni. A vele készült beszélgetés itt olvasható.
Hogyan kapcsolódik mindehhez a kárenyhítési rendszer?
Nagyon szorosan. A sorozatos aszályok miatt évről évre csökkennek a terméshozamok. A kárenyhítési rendszer viszont többéves referenciahozamokkal számol. Ha egy gazdaságban négy-öt éven keresztül gyenge a termés, akkor később már ehhez az alacsony szinthez viszonyítják a kiesést. Így előfordulhat, hogy a gazdálkodó súlyos kárt szenved, mégsem jogosult érdemi kifizetésre, mert a korábbi aszályos évek lehúzták a referenciahozamát.
Mit szeretnének valójában a gazdálkodók?
Termelni szeretnénk. Nem támogatásból vagy kárenyhítésből akarunk megélni. Az a cél, hogy legyen megfelelő mennyiségű csapadék, legyen termés, és kiszámítható körülmények között lehessen gazdálkodni. A JÉGER kérdésében pedig nem előre eldöntött ítéletre, hanem tiszta, ellenőrizhető eredményekre van szükség.
MezőHír Tudástár: JÉGER jégkármérséklő rendszer – A JÉGER (Jégkármérséklő Rendszer) országos talajgenerátoros hálózat, amely ezüst-jodid légkörbe juttatásával a jégesők okozta károk mérséklését célozza a jégszemek méretének csökkentésével. A rendszer működésének hatékonysága és környezeti hatásai szakmai vizsgálatok és tudományos értékelések tárgyát képezik.
