Az aszályos időszakokban rendre felerősödik a vita a jégkármérséklő rendszer körül. Egyes gazdák szerint a JÉGER működése összefügghet a csapadék elmaradásával, mások az ezüst-jodid környezeti és egészségügyi hatásait kérdőjelezik meg. Korábbi cikkeinkben több gazda és szakember kritikáit is bemutattuk. Ezúttal a rendszer üzemeltetőjének álláspontjára voltunk kíváncsiak. Kocsis Áront, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési irodavezetőjét kérdeztük az eredményekről, a vitatott hatóanyagról, a csapadékhiányról és a gazdák bizalmatlanságáról.
Milyen adatok alapján lehet megítélni, hogy a JÉGER eredményesen működik-e?
Mi alapvetően kétféle adatot vizsgálunk. Az egyik legfontosabb mutató a gazdák által bejelentett jégkárok száma és nagysága. A rendszer működésének nyolcéves átlaga alapján azt látjuk, hogy mintegy 40 százalékkal kevesebb jégkárbejelentés érkezik, mint a rendszer bevezetését megelőző három évben. Ez önmagában is jelentős eredmény, de azt is figyelembe kell venni, hogy Európában közben számottevően nőtt a nagy méretű jégesők előfordulása. A két centiméternél nagyobb jégszemekkel járó események száma egyes külföldi térségekben két-háromszorosára emelkedett. Vagyis itthon az általánosan kedvezőtlenebb időjárási környezetben is hatékonyan sikerült mérsékelni a jégkárokat. A technológia egyértelműen eredményes. A rendszer üzemeltetését a NAK az agrár szaktárca megbízásából, közfeladatként végzi. Annak tapasztalatait folyamatosan egyeztetjük.
Több gazda mégis úgy érzi, hogy a rendszer működésével együtt eltűnik a csapadék. Teljes bizonyossággal kizárható, hogy a JÉGER hatással van az eső mennyiségére?
Igen, ezt határozottan ki lehet zárni. Az adatok semmilyen kapcsolatot nem mutatnak a generátorok működési ideje és a lehullott csapadék mennyisége között. Sőt, az összehasonlítások éppen az ellenkezőjét mutatják annak, amit sokan feltételeznek. 2020 júniusában például országosan átlagosan 109 milliméter csapadék hullott. Abban a hónapban a generátorok átlagosan 112 órát működtek. Ezzel szemben 2026-ban az országos átlag csapadék eddig 37 milliméter volt, miközben a generátorok átlagosan mindössze 12 órát üzemeltek. Ha a rendszer valóban csökkentené a csapadék mennyiségét, akkor azokban az időszakokban kellene kevesebb esőnek hullania, amikor sokat működnek a generátorok. A valóságban azonban éppen az, hogy a csapadékos, zivataros időszakokban működik többet a rendszer, hiszen ilyenkor alakulhat ki jégeső. A generátorokat nem saját döntés alapján kapcsoljuk be, a működés a HungaroMet meteorológiai előrejelzéseihez igazodik. Akkor indulnak el, amikor veszélyes zivatarok vagy jégeső kialakulásának kockázata áll fenn. Ha kevés a zivatar, akkor a rendszer is keveset működik.
Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök és hulladékgazdálkodási szakember úgy véli, hogy a JÉGER működéséről csak részletes, nyilvános adatok és független vizsgálatok alapján lehet felelős következtetést levonni. A vele készült interjú itt olvasható.
(Fotó: Shutterstock, Horizont Média szerkesztés)
Vagyis Ön szerint az idei alacsony csapadékmennyiség oka egyszerűen az, hogy kevés csapadékot adó időjárási rendszer érte el az országot?
Pontosan. A fő probléma az, hogy kevés erős, országos kiterjedésű csapadékot hozó időjárási rendszer érkezett Magyarország fölé. Az alacsony páratartalom is jelentősen csökkenti a csapadékképződés esélyét. A nagy hőhullámok idején több térségben 20 százalék alá csökkent a relatív páratartalom, helyenként pedig 15 százalék körüli értékeket is mértek. Ilyen száraz levegőben nagyon kicsi az esélye annak, hogy megfelelő zivatarfelhők alakuljanak ki. A komolyabb zivatarok létrejöttéhez jellemzően jóval magasabb, akár 70–80 százalékos páratartalom szükséges. A csapadékhiány tehát meteorológiai okokra vezethető vissza. A JÉGER nem képes létrehozni vagy megszüntetni egy csapadékot hozó időjárási helyzetet.
A másik gyakori kritika az ezüst-jodid használatát érinti. Pontosan mennyi hatóanyag kerül a levegőbe?
Az idei működési időszakban egy négyzetkilométerre összesen körülbelül 3,4 gramm ezüst-jodid jutott. Ha ezt hektárra vetítjük, akkor nagyjából 0,03 grammról beszélünk. Ez rendkívül kis mennyiség. A talajgenerátoros rendszer esetében a hatóanyag a talajról emelkedik fel, és a légmozgás nagy területen szétoszlatja. Éppen ezért a koncentráció rendkívül alacsony.
Vannak, akik attól tartanak, hogy az ezüst-jodid felhalmozódhat a talajban, a növényekben vagy a vizekben. Készültek erre vonatkozó vizsgálatok?
Igen. A rendszer bevezetésével összefüggésben két éven keresztül végeztek hatásvizsgálatokat. A kutatások célja az volt, hogy megállapítsák, milyen mennyiségben kerülhet a talajba a kijuttatott ezüst-jodid. Olyan térségekben is végeztek vizsgálatokat, ahol már három évtizede alkalmaznak hasonló technológiát. A vegyészeknek sok esetben az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy egyáltalán kimutatható mennyiséget találjanak a mintákban. A mért értékek meg sem közelítették az egészségügyi vagy környezetvédelmi határértékeket.
Az ezüst-jodid ráadásul nem ismeretlen anyag. Bizonyos formában az egészségügyben és a víztisztításban is alkalmaznak ezüsttartalmú vegyületeket. Természetesen minden anyag esetében számít a koncentráció, de a jégkármérséklő rendszer által kijuttatott mennyiség nagyon alacsony.
Komfár Imre gazda ezzel kapcsolatban más állásponton van, a vele készült interjú itt olvasható.
Miért éppen a talajgenerátoros technológiát választotta Magyarország? Más országokban rakétákkal vagy repülőgépekkel is védekeznek.
Három alapvető technológia létezik. Az egyik a rakétás, a másik a repülőgépes, a harmadik pedig a talajgenerátoros módszer. A rakétás technológia lényegesen drágább, sokkal több radar, képzett szakember és speciális eszköz szükséges hozzá, ráadásul maguk a rakéták is költségesek. Emellett komoly légügyi és biztonsági korlátozások vonatkoznak rá. A légügyi hatóság korábban egyértelművé tette, hogy lakott területek közelében ez a módszer nem alkalmazható biztonságosan. Ez jelentősen csökkentené a védhető területek nagyságát. A repülőgépes technológia kisebb térségek esetében lehet hatékony. A meteorológusok előre jelzik, hol alakulhat ki zivatar, a repülőgépnek pedig nagyon gyorsan fel kell szállnia és el kell érnie a megfelelő területet. Egy országos rendszer esetében ez rendkívül bonyolult és költséges lenne. A talajgenerátoros rendszer legnagyobb előnye, hogy nagy területet képes lefedni, miközben a működtetése gazdaságosabb. A magyarországi adottságok mellett ezért ezt a megoldást tartották a leginkább alkalmazhatónak.
Nemrég olyan döntés született, hogy a rendszer csak piros riasztás esetén kapcsol be, ezt azonban később visszavonták. Mi történt?
Ez kizárólag finanszírozási kérdés volt. Akkor még nem volt biztosított a jégkármérséklő rendszer teljes működéséhez szükséges támogatás. Mivel törvényi kötelezettségünk a rendszer fenntartása, olyan átmeneti megoldást kellett választani, amellyel a rendelkezésre álló hatóanyag elegendő lehetett. Ezért ideiglenesen úgy döntöttünk, hogy csak piros riasztás esetén indítjuk el a generátorokat. A piros fokozat azt jelenti, hogy 60 százalék feletti a veszélyes időjárási esemény valószínűsége. Ennek azonban van kockázata, mert előfordulhat, hogy egy alacsonyabb valószínűséggel jelzett zivatarból mégis károkozó jégeső alakul ki.
Amikor megérkezett az értesítés arról, hogy a rendszer finanszírozása biztosított, a kamara visszaállt a narancssárga riasztási szintre. Ez azt jelenti, hogy már 30 százalékos jégeső-kockázatnál elindulhat a védekezés.
Egyes gazdák azt mondták, hogy citromsárga riasztás mellett is működtek generátorok.
Ez biztosan nem így történt. Ilyenkor általában két különböző fogalom keveredik. A HungaroMet külön kezeli a zivatarriasztást és a jégeső kialakulásának kockázatát.
Előfordulhat például, hogy az általános zivatarveszély csak citromsárga fokozatú, de a jégeső valószínűsége ugyanazon a területen már narancssárga vagy akár piros szintet ér el. Egy zivatar esetében ugyanis nemcsak a jégesőt vizsgálják, hanem a szélerősséget, a villámtevékenységet és a felhőszakadás veszélyét is. A rendszer működése szempontjából a jégeső-kockázati előrejelzés az irányadó, nem pedig az általános zivatarriasztás színe.
Nyitottak lennének arra, hogy közvetlenül is egyeztessenek azokkal a gazdákkal, akik kételkednek a rendszer működésében?
Amennyire tudunk, kommunikálunk a gazdákkal, és továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre. Korábban szerveztünk nagyobb fórumokat is, de ezek nem minden esetben hozták meg a kívánt eredményt. A tapasztalatunk az, hogy kisebb csoportokban el lehet magyarázni a technológia működését, és valódi szakmai vita alakulhat ki. Amikor azonban több száz ember vesz részt egy rendezvényen, sokkal nehezebb mederben tartani a beszélgetést. Ilyenkor gyakran az indulatok, a félelmek vagy a különböző összeesküvés-elméletek kerülnek előtérbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség további tájékoztatásra. Sőt, a bizalom erősítéséhez minél több adatot kell nyilvánosságra hozni.
Terveznek újabb független vagy szakértői vizsgálatot a rendszer működéséről?
Erről elsősorban az Agrárminisztérium tud dönteni, mivel az irányító hatósági feladatokat a minisztérium látja el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a működés során keletkező adatokat rendelkezésre bocsátja, és a gazdák kérésére igyekszünk ezeket a közeljövőben szélesebb körben is publikálni. A rendszer átfogó szakmai felülvizsgálata azonban minisztériumi hatáskör. Mi minden szükséges információval és működési adattal támogatjuk az ilyen vizsgálatokat.
MezőHír Tudástár: JÉGER – Az országos jégkármérséklő rendszer talajgenerátorokból kijuttatott ezüst-jodiddal törekszik a jégszemek méretének csökkentésére a zivatarfelhőkben, a HungaroMet előrejelzései alapján. Célja a jégkárok mérséklése, nem a csapadék mennyiségének befolyásolása, működésének értékelése pedig meteorológiai, műszaki és kárstatisztikai adatok alapján történik.
