Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök és hulladékgazdálkodási szakember szerint a JÉGER működéséről csak részletes, nyilvános adatok és független vizsgálatok alapján lehet felelős következtetést levonni. Az interjúban hangsúlyozza: a személyes megfigyelések önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, de szerinte elegendő indokot adnak a rendszer műszaki, környezeti és gazdasági ellenőrzésére.
A jégkármérséklő rendszer működése az elmúlt időszakban egyre élénkebb vitát váltott ki a gazdálkodók körében. Miközben sok termelő a jégkárok csökkentését várja a technológiától, mások a működés átláthatóságát, az ezüst-jodid környezeti sorsát és a csapadékfolyamatokra gyakorolt lehetséges hatásokat vizsgálnák. Hajnal Zsolt ezért közérdekű adatigényléssel fordult a rendszer üzemeltetésében érintett szervezethez.
Mi volt az első pont, amikor úgy érezte, hogy érdemes alaposabban megvizsgálni a JÉGER működését?
Körülbelül egy évvel ezelőtt Békéscsabára autózás közben figyeltem egy kiterjedt zivatarfelhőt. A település közelében a felhőtömeg kettévált, majd elkerülte a megyeszékhelyt. Később másoktól is hallottam hasonló beszámolókat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy-egy ilyen megfigyelés önmagában semmit sem bizonyít. Számos meteorológiai folyamat okozhatja egy zivatar irányának vagy szerkezetének megváltozását. Évek óta megválaszolatlan környezeti anomáliák vizsgálata arra ösztönzött, hogy mélyebben foglalkozzak a vízgazdálkodással, a felszín alatti és felszíni vizek mennyiségi, illetve minőségi változásaival. Ennek során jutottam el a jégkármérséklés kérdéséhez.
Milyen szabályozási problémát lát?
Magyarországon külön jogszabályok védik a környezeti elemeket, a természetet, a levegőt, a vizeket és a termőföldet. A környezeti hatásvizsgálatoknak és bizonyos környezethasználatok engedélyezésének is megvan a jogi kerete. A kérdés az, hogy egy országos kiterjedésű jégkármérséklő tevékenységet pontosan mely előírások alapján engedélyeznek és ellenőriznek, illetve készült-e a teljes rendszerre kiterjedő környezeti értékelés. Nem azt állítom, hogy a működés bizonyítottan jogellenes vagy környezetkárosító. Azt állítom, hogy az engedélyezés és az ellenőrzés dokumentumainak megismerése nélkül a társadalom nem tud erről megalapozott véleményt alkotni.
Ide kattintva részletesen is olvashatsz a rendszer működéséről!
Milyen adatokat kért ki közérdekű adatigényléssel?
Azt szeretném megtudni, hogy az érintett térségben hol, milyen típusú és milyen működtetésű generátorok üzemelnek. Kértem a telepítési, üzemeltetési, karbantartási és biztonságtechnikai adatokat, valamint a felhasznált jégkármérséklő anyag mennyiségének éves és helyszínenkénti kimutatását. Fontosnak tartom a kijuttatások dátumának, kezdő és befejező időpontjának, a generátorok üzemidejének, valamint az adott időszak meteorológiai riasztásainak összevetését is. Az adatigénylés kiterjed a készletnyilvántartásokra, az üzemnaplókra, a kapcsolódó szerződésekre, továbbá a beszerzési és költségelszámolási adatokra. Ezen felül kértem a közbeszerzés keretében megrendelt és ténylegesen felhasznált ezüst-jodidos oldat mennyiségére, területi elosztására, készleteire és költségeire vonatkozó információk feltüntetését is.
A témával kapcsolatos petíció ide kattintva elérhető.
Az azt elindító Deák Hajnalkával készült interjú pedig itt található.
A rendszer melyik része a legkevésbé átlátható?
Nem szeretnék egyetlen részletet kiragadni. A teljes működést és annak környezeti hatását együtt kell vizsgálni. Ráadásul az országos rendszer mellett ipari és mezőgazdasági területeken magánüzemeltetésű jégkármérséklő berendezések is működhetnek. Ezért nemcsak egy-egy generátor kibocsátását kellene elemezni, hanem az összes érintett rendszer együttes, kumulált hatását is. Ehhez tudni kellene, hogy egy adott időpontban hány berendezés működött, mennyi hatóanyagot juttattak ki, és milyen meteorológiai helyzetben történt a beavatkozás.
Korábban beszélgettünk a témáról Komfár Imrével is, az ő gondolatai ide kattintva olvashatók.
Miért nem elegendők az országosan összesített adatok?
Egy ilyen volumenű, közpénzből finanszírozott rendszer esetében a lehető legrészletesebb dokumentációra van szükség. Az összesített számokból nem állapítható meg, hogy egy adott generátor mikor, mennyi ideig és milyen riasztás mellett működött. A részletes üzemnaplók, fogyasztási adatok és készletmozgások nélkül az sem ellenőrizhető megfelelően, hogy a tényleges működés minden esetben megfelelt-e az előírásoknak. A minőségirányítási és környezetirányítási követelmények meglétét, valamint betartását ugyancsak vizsgálni kellene.
Milyen adatokat kellene elsőként nyilvánosságra hozni?
Legalább a közérdekű adatigénylésben felsorolt adatokat. Szükség lenne a generátorok anonimizált, de területileg értékelhető nyilvántartására, a működési időkre, a felhasznált oldat és hatóanyag mennyiségére, a meteorológiai riasztásokra, valamint a karbantartási és mérési dokumentumokra. Ezeket össze kellene kapcsolni a radaradatokkal, a csapadékmérésekkel, a jégkáreseményekkel és a talajvizsgálati eredményekkel. Csak hosszabb idősorok, kontrollterületek és független szakértők bevonásával lehetne objektív eredményt kapni.
Megfelelőnek tartja a jelenlegi ellenőrzést?
Jelenleg nincs tudomásunk olyan nyilvánosan hozzáférhető, átfogó dokumentációról, amely bemutatná a rendszer előzetes engedélyezését, környezeti vizsgálatát, illetve az elmúlt évek rendszeres auditjainak eredményeit. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen dokumentumok biztosan nem léteznek, de a hozzáférhetőségük nélkül az ellenőrzési rendszer nem tekinthető kellően átláthatónak. Egy országos léptékű tevékenységnél szerintem szükség van egyértelmű engedélyezési feltételekre, rendszeres hatósági ellenőrzésre és intézményileg független szakmai felügyeletre.
Hogyan lehetne átalakítani a rendszert?
Elsőként olyan egyértelmű jogi és műszaki keretet kell kialakítani, amely alapján az engedélyezési, ellenőrzési és adatszolgáltatási eljárások lefolytathatók. Ezt követően több alapvető kérdésre kellene tudományosan megalapozott választ adni. Vizsgálni kell, hogy a rendszer használata mellett kimutatható-e változás a csapadék időzítésében, mennyiségében vagy területi eloszlásában. Hosszú távú mintavétellel ellenőrizni kellene, felhalmozódik-e ezüst a talaj felső rétegében, és történik-e változás a talaj mikrobiomjában. Arra is választ kell kapni, hogy a növényekben kimutatható-e ezüst- vagy jódfelhalmozódás, illetve változik-e a vízháztartásuk. Végül gazdasági elemzésre is szükség van: a rendszer működtetésének teljes költsége arányban áll-e az igazolhatóan megelőzött károk értékével. A válaszok alapján lehet eldönteni, hogy indokolt-e az országos működés fenntartása, módosítása vagy bizonyos térségekre korlátozása.
Ön szerint mi a legfontosabb következő lépés?
Nem előre megfogalmazott ítéletre, hanem ellenőrizhető adatokra van szükség. A gazdálkodók bizalmát sem az szolgálja, ha a felmerülő kérdéseket automatikusan elutasítják, sem az, ha bizonyíték nélkül tényként kezelnek feltételezett összefüggéseket. A megoldás a nyilvánosság, a független mérés és a több szakterületet összekapcsoló vizsgálat. Meteorológusoknak, talajtani szakértőknek, környezetmérnököknek, növényorvosoknak és vízügyi szakembereknek közösen kellene értékelniük az adatokat és a jogalkotó és hatósági jogkört gyakorlók elé terjeszteni megállapításaikat.
MezőHír Tudástár: JÉGER – Az országos jégkármérséklő rendszer ezüst-jodid kibocsátásával működő generátorok segítségével törekszik a jégszemek méretének csökkentésére a zivatarfelhőkben. Működésének értékelése a meteorológiai, környezeti, műszaki és gazdasági hatások együttes, hosszú távú, független vizsgálata, valamint részletes üzemeltetési adatok alapján végezhető el.
