Zárul az eladási szezon, készülünk az új termés behordására. Az EU búzaexportja közepes eredményt hoz az értékesítési szezon végére, míg az importja rekordot dönt. A többi gabonából vegyes a külkereskedelem összképe.
(forrás: derelictebarceloneta.portdebarcelona.cat)
Az Európai Bizottság adatai szerint a 2023/24-es gazdasági év elejétől június 11-ig az uniós országok összesen 42,6 millió tonna gabonát exportáltak (Ukrajna egymaga 48 millió tonnát). Ez 4%-kal kevesebb az előző szezon azonos időszakához képest. Viszont nagyot esett a gabonák importja is (-19%; 31,5 millió tonna). Ennek legfőbb oka, hogy a tavalyi betakarítás sokkal szebb számokat hozott, mint az aszályos 2022. évi, plusz az ukrán import a kelet-európai ellenállás miatt akadályokba ütközött.
Átlagos teljesítményt nyújt az EU búzaexportja
Az EU az utóbbi években 28–37 millió tonnás búzaexporttal zárta az értékesítési szezont. Idén az USDA előrejelzésével szemben nem 37, hanem inkább 32 millió tonna körüli, jó/közepes eredményt hozhatnak az eladások. Június első dekádjában ugyanis még csak szűk 29 millió tonnánál járt az uniós búzakivitel, 5%-kal maradt el a tavalyi értéktől. Az egyéb gabonák exportteljesítménye viszont javult. Durumból 2 százalékkal 734 ezer tonnára nőtt a kivitel, árpából 12 százalékkal 5,55 millió tonnára, míg kukoricából 12 százalékkal 3,62 millió tonnára emelkedett (ami a 2022. évinél jobb időjárásnak köszönhető).
A búza behozatala bő háromszorosára nőtt
Másrészt az EU búzaimportja is átlépte a 9 millió tonnát, 4%-kal több a tavaly ilyenkor mértnél. Fontos tudni, hogy az orosz-ukrán háború előtt éves szinten csak 3 millió tonna búzát importált az EU. Idén a végső szám a becslések szerint 10–10,5 millió tonna lesz. A durumbúza importja egyenesen 30%-kal emelkedett, elérve a 2,41 millió tonnát. Az utóbbi hetekben főként Oroszországból érkezett sok durum, mivel július 1-től az EU extravámot vet ki minden innen érkező gabonára. (Lásd: Sarkára állt az EU: nem jöhet több ukrán cukor és orosz búza.)
A kukoricaimport az időjárástól függ
Lényegesen csökkent viszont az árpa behozatala (-8%; 1,83 millió tonna), és drasztikusan visszaesett a kukoricaimport (-31%; 17,5 millió tonna). A kukorica esetében – noha Ukrajna éppen ennek termelésében erős – jóval kisebb jelentősége van a háborúnak, mint az időjárásnak, hiszen 2022 előtt is 14–22 millió tonna között ingadozott az uniós import. Most egyszerűen több tengeri állt a takarmánygyártók rendelkezésére, mint az aszálysújtotta 2022. évi betakarítása után, nem beszélve arról, hogy sokkal több volt a feletetésre váró, gyenge minőségű búza is.
Az elemzők szerint az idei aratás után jobb minőségű és drágább is lesz a búza, ami indokolttá teszi több kukorica bevonását a takarmánygyártásba. Egyelőre a kukorica terméskilátásai is jó/közepes eredményt feltételeznek.
Legfontosabb beszállítók
A legtöbb termény legfontosabb beszállítója továbbra is Ukrajna. A hamarosan lezáruló értékesítési szezonban az ukrán búza az összes európai import 71%-át (6,4 millió tonna) tette ki, az árpaimportban pedig 44%-ban (0,8 millió tonna) támaszkodtunk az ukrán forrásra. Kukoricából 68%-os piaci arányt képvisel Ukrajna (12 millió tonna).
Durumból Törökország a legfőbb beszállító az EU piacán (30%-os részesedés; 0,7 millió tonna), Oroszország csak a második helyezett 442 ezer tonnával. Ehhez képest miden más terményből – beleértve a búzát is – kevesebb érkezett Oroszországból az EU-ba.
