Vetni készül Argentína, a spóroláson több növény is nyerhet

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 április 30.

Argentína a világ hetedik legnagyobb búzaexportőre, és messze a legelső a szójadara kivitelében. Idén a költségtakarékos és könnyen eladható termények fogják dominálni a vetésszerkezetüket. Reagálniuk kell az ukrán napraforgó piacvesztésére is.

argentin búzavetés
Legalább 6 százalékos területvesztés elé néz a búza (forrás: i0.wp.com)

Búzából kevesebb, árpából több

Hamarosan kezdődik az őszi vetési kampány Argentínában, de nagy bizonytalanság övezi a növények várható termőterületét. Bár a búza ára 50 százalékkal nőtt egy év alatt, a műtrágyaköltségek is megtöbbszöröződtek, ami a kisebb inputigényű, kevesebb befektetést és így kisebb kockázatot jelentő növények felé billentheti el a vetési kedvet.

Az előrejelzések szerint az idei év búzatermése 18,6 millió tonna lehet, 3,3 millió tonnával kevesebb a tavalyinál. Ennek oka, hogy mind a vetésterületben, mint a várható hozamokban csökkenésre van kilátás. A legoptimistább becslés szerint csak 6 százalékkal zsugorodik a növény területe (6,2 millió hektárra), de a legpesszimistább jóslat a 25 százalékos területvesztést sem zárja ki. Ráadásul az, aki búzát vet, várhatóan 15-20 százalékkal csökkenti a kivitt tápanyag mennyiségét, ezért a hozamok lényegesen alacsonyabbak lesznek a tavalyinál.

Az őszi vetési kampány nyertesei olyan kisigényű és könnyen értékesíthető kultúrák lehetnek, mint az árpa, az őszi borsó és a repce. Ezekre nem vonatkoznak olyan árszabályozó és exportkorlátozó intézkedések sem, mint amilyenek a búza forgalmát akadályozzák. A kormány 12 százalékos exportvámmal sújtja a búza kivitelét és mennyiségi kvótákat is szab rá. A búzapiac szabályozása nem újkeletű jelenség, az argentin kormány 2012 óta (ekkor volt az utolsó drasztikus árugrás) él a beavatkozás eszközével, hogy védje a belpiacot a magas áraktól. Az idei betakarítás után 10 millió tonna kenyérgabona kiszállítását engedélyezi az argentin vezetés. Tavaly a kivitel szűk 12 millió tonnát ért el, és ennek csaknem fele Brazíliát célozta.

Az árpa forgalmát viszont semmi nem szabályozza. Előnyt jelent a növénynek az is, hogy a búzánál két héttel hamarabb lekerül a tábláról, így könnyebben tervezhető utána egy másodvetésű kultúra. A betakarítható mennyiség idén 6 százalékkal 5,3 millió tonnára nőhet az elemzők szerint. Ebből 3,7 millió tonna hagyhatja el az országot, várhatóan igen jó áron. A mennyiség kétharmadát a takarmányárpa adja, ennek szinte kizárólagos felvevőpiaca Kína, míg a maradék sörárpát elsősorban a brazilok vásárolják meg.

Kapások versenye

A betakarítható kukoricatermés a hosszan tartó hőség és aszály miatt nem túl fényes, 51,5 millió tonna lehet. Szűk fél év múlva kerül földbe az új kukorica, és ettől sem várnak sokkal jobb eredményt, legfeljebb 52 millió tonnát – bármilyen is legyen az időjárás. A nagy inputigényű növényből a várakozások szerint kisebb területet (6,75 millió hektár) fognak bevetni, és rosszabb kiszolgálást kapnak az állományok a megszokottnál. Az exportálható tengeri mennyisége mindkét évi termésből 38 millió tonna lehet a becslések szerint.

szójaaratás
A szójabetakarítás harmadán vannak túl: csalódás (forrás: gyferti.com)

Eddig a kukorica 20 százalékkal jövedelmezőbb döntésnek bizonyult a szójánál, most azonban pusztán a rizikócsökkentés igénye miatt többen fordulhatnak a pillangós növény felé. Egyébként mindkét kultúrából létezik fő- és másodvetés. A másodvetésű szója december végén, január elején került a száraz földbe, de sokat segítettek rajta a beköszöntő esőzések. A fővetésű, betakarításra váró táblák terméskilátásait azonban 20-25 százalékkal rontotta a kéthónapos aszály. 16,3 millió hektárról 41 millió tonna termés várható. Az új vetésű szója területét már 17 millió tonnára teszik a szakértők, a várható termést pedig 51 millió tonnára becsülik, azt feltételezve, hogy kétszer egymás után nem lehet ekkora balszerencséjük az időjárással. Argentína a világ elsőszámú szójadara-exportőre. A kivitelt nem fogja vissza a rossz termés: most és a jövőre elkészülő termésből is hasonló mennyiség kelhet útra: 26, illetve 27,5 millió tonna. (Egyébként ezt a terméket extrém magas kiviteli vám terheli, ami jelenleg 33%.)

Annak tükrében, hogy most tavasszal mennyire rosszul sikerült Ukrajnában a napraforgóvetés, lényeges, hogy az argentinok mennyi fantáziát látnak majd ebben a növényben. Az már most látszik, hogy a termelők közül sokan azért hagyják zsákban a búzát, mert a szotyi 40 százalékkal olcsóbban termeszthető. A piaci lehetőségek pedig egészen kiválóak. A növényt fénykorában, 1997-ben 4 millió hektáron vetették el az argentinok, de az ukránok nyomulása derékba törte a napraforgó karrierjét, 2 millió hektár alá esett a területe. Most az első becslések 17,6 százalékos területugrást valószínűsítenek, ezzel tornásznák vissza magukat a 2 millió hektáros szintre. A reményeket hűti, hogy a kormány a napraforgómagra kivitett, jelenlegi 7%-os exportvámot 15%-ra szeretné emelni. Az export java olaj formájában (800 ezer tonna) és dara formájában (875 ezer tonna) valósul meg. Utóbbinak hagyományosan is az EU a legnagyobb piaca.