fbpx

Egyre több pénzből egyre kevesebbet termelnek a spanyolok

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 augusztus 23.

Egész Európában a spanyolokat és az olaszokat sújtja leginkább a klímaváltozás, ami leginkább a rendelkezésre álló víz mennyiségében nyilvánul meg. Nem lehetetlen az alkalmazkodás, de nagy az ára.

tűzvész búzatábla
Európa déli országaiban pusztító tüzek kísérik a nyarat (fotó: REUTERS/Isabel Infantes)

15 millió tonnás gabonaimport

Spanyolország a 80’-as évek óta nettó importőr gabonafélékből, mára az évjárattól függően 10-15 millió tonnás behozatalra szorul. Tavaly az ukrán dömping hatására 19 millió tonnás import mennyiség halmozódott fel az országban, ami a válság hatására csökkenő fogyasztás és a zsugorodó állatállomány miatt különösen soknak bizonyult. Végül 3,6 millió tonnás tartalékkal zárták a szezon, ami a fogyasztás 10 százalékának felel meg – írja egy holland szaklap.

Csakhogy az idei termés a múlt évinél is rosszabb. Az őszi kalászosokból 28-50 százalékkal, kukoricából 13-47, napraforgóból 30 százalékos terméscsökkenést valószínűsítenek az egyes tartományokban. Talán 16-17 millió tonnás össztermést arathatnak idén, azaz 15 millió tonna körüli behozatallal lehet számolni. Ebből a kukorica javát Brazília, kisebbik részét főként Ukrajna biztosíthatja, míg kalászosokból elsősorban a franciákra, a románokra és az ukrán partnerekre számítanak.

Kevesebb mezőgazdasági bevétel nagyobb áron

Az előrejelzések nem sokkal jobbak. A Scope Ratings hitelminősítő intézet tanulmánya szerint a spanyol mezőgazdaság 2030 és 2050 között a bevételének 17,5%-át, 375 milliárd eurónak megfelelő összeget veszíthet el az aszály következtében. (Az elemzők az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országként Itáliát jelölték meg.)

A helyi növénytermesztés 67 százaléka öntözött területeken zajlik. Az országban felhasznált víz 80 százaléka mezőgazdasági termelésre megy el, annak ellenére, hogy az ágazat nagyon igyekszik: 2000 és 2018 között 30 százalékkal csökkentette a vízfogyasztását. Az ország így is több vizet használ fel, mint amennyi a rendelkezésére áll. A spanyolok azonban nem adják fel. Az elavult vízi infrastruktúrát felújítják, tisztított szennyvizet használnak öntözésre, tengervizet sótalanítanak, valamint meg akarják oldani az azonos vízgyűjtőben lévő folyók közötti vízkormányzást. Emellett a vízkijuttatás energiaigényét is hatékonyabbá teszik.

Mindennek ára van. Elemzők szerint 2030 és 2050 között akár az ország GDP-jének 5,8 százaléka is rámehet a fejlesztésekre, a végeredmény pedig egy mindenképpen drágább mezőgazdasági termék lesz.

Lásd még a témában: Fogy a víz a hegyekben, tengerből isznak a spanyol növények.