Már e hét végétől megjelenik a magyar dinnye az árusítóhelyeken, és a remények szerint július elejétől már dominálni is fog a hazai piacon – mondta a dinnyeszezon nyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.
Homogén, exportképes tételek
A NAK és az ágazati szakértők szerint a víz és a napfény elég volt ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű legyen a termés. A technológiaváltás és a fajtaválaszték bővülése azt eredményezte, hogy idén az előző évi 2600 hektárnál több, 2900 hektár a dinnye termőterülete, ahonnan 140-160 ezer tonna termést várnak. Ebből a termésmennyiségből mintegy 15 ezer tonna lesz a sárgadinnye.
Győrffy Balázs a nehézségek között említette, hogy az exportpiacainkat korábban elfoglalták az olasz, a görög és a spanyol termelők. Ez fajtaváltásra ösztönözte a termelőket, amit a NAK és a vetőmag-forgalmazó cégek a konkurens országokba szervezett tanulmányutakkal is segítettek. Ennek is köszönhetően a korszerű oltott és hibrid fajták ma már a termőterület 95 százalékát foglalják el. Homogénebb, exportképesebb lett a Magyarországon termelt dinnye, idén a termés harmada értékesülhet a külpiacokon. A termőterület növekedése is reményt ad arra, hogy visszaszerezzük elvesztett vásárlóinkat.
Hosszú kínálati idény
A szezon eddig termelői szempontból normálisan zajlott. Ugyan nem lehetett extra korán kiültetni a palántákat, és a kissé hűvösebb éjszakák miatt valamivel lassabb volt a növények fejlődése, de jó esély van arra, hogy az ütemes éréssel időben „szét tud húzódni” a szezon. Ilyen szempontból a nyírségi termőtáj a kulcs, ha kedvező lesz az időjárás, akkor onnan még szeptemberben is tudnak dinnyét szállítani a piacra.
A termelési költségek az utóbbi két-három évben 50, az elmúlt öt évben 80 százalékkal nőttek. A klímaváltozást is nehéz kezelni, legkevésbé az extrém sok csapadék ellen tudnak védekezni a termelők. A zöldségek és gyümölcsök termelői árai ugyanakkor az elmúlt három-öt évben nem emelkedtek olyan ütemben, mint a költségek, és elmaradtak a fogyasztóiár-növekedések mértékétől is.
Magyarországon 10 kiló az egy főre jutó éves dinnyefogyasztás, amit egy-egy szezonban az időjárás alapvetően befolyásol. A sárgadinnye-fogyasztás 1,5-2 kilogramm, ami növekvő tendenciát mutat ugyan, de jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól. A dinnyefogyasztási szokások is változtak: a vásárlók inkább a kisebb, magszegény dinnyéket keresik.
